Tolnai Népújság, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-06-16 / 22. szám

2 HÍRSÁV Őrizetbe vették a drogdíler családot BŰNÜGYI ŐRIZETBE vették a fejér megyei nyomozók a kábítószer-terjesztéssel meggyanúsított szülőket és lányukat - írja a police.hu. A rendőrök egy Budapest XXI. kerületi családot gyanúsíta­nak azzal, hogy ugyanolyan drogot terjesztettek, mint ami Két férfi halálát okozta. Reformista lett Irán új elnöke már A mostani első fordu­lóban eldőlt, hogy Haszan Rohani lesz a leköszönő Mahmúd Ahmadinezsád irá­ni elnök utódja, a mérsékelt konzervatívnak tartott, a re­formista oldal által is támo­gatott jelölt ugyanis szűkén, de 50 százalék felett végzett. Vasvillával fenyegetőzött a betörő VASVILLÁVAL FENYEGETTE meg egy ház tulajdonosát az épületbe behatoló férfi Zalaegerszegen. A 32 éves férfi hajnalban levágta egy zalaegerszegi ház kapujáról a láncot, így ment be az épü­letbe. Őrizetbe vették. Megrögzött potyázót fogtak el MEGRÖGZÖTT POTYÁZÓT fog­tak el egy győri szállodában. A férfi ellen már több elfo­gatóparancs volt érvényben hasonló ügyek miatt. Egy panziós hívta ki a rendőrö­ket, egy fényképes figyel­meztetés alapján. Gyilkossággal gyanúsítják a bíróság előzetesbe helyez­te azt a férfit, aki a gyanú szerint áprilisban megölt egy idős asszonyt Hobolban. A 20 éves endrőci F. Gábor kedden került rendőrkézre. Karddal fenyegetőzött, de elkapták A19 Éves R. Tibor szerda kora este Törökszentmik- lóson, a Szivárvány úton megtámadott és a kezében lévő karddal megfenyegetett egy férfit. A 31 éves sértett beszaladt házának udvarára, így menekült meg. Belerokkanhat a médiaszektor reklámadó Még dolgoznak rajta, kevesen látták, de már egyre többen tartanak tőle KÖZÉLET 2013. JÚNIUS 16., Reklámadók Európában Olaszország: helyi adó, amelyet egy köztéri hirdetés közzétételének ideje és felülete alapján rónak ki. Dánia: a szórólapok után, azok súlya alapján fizetendő termékdíj. Még nem lépett hatályba. Észtország: Tallin adóztatja meg a köztéri reklámok közzétevőit (plakát­felületek vagy közlekedési eszközök tulajdonosait). Ausztria: a hirdetés közzétételéért fi­zetett összeg 5 százaléka. A külföldről sugárzott tévécsatornákon megjelenő hirdetések után csak akkor kell fizet­ni, ha azokkal kimondottan az auszt­riai közönséget célozták meg. w ' : % Azt már kiszivárogtatták, hogy nem akarnak trükközést és a kapcsolt médiavállalkozásokra is kiterjesztenék a fizetési kötelezettséget Hiába ítéli meg Brüsszel úgy, hogy tartható a három szá­zalék alatti GDP-arányos ál­lamháztartási hiány, a kabi­net mégis élesíti a reklámadó tervezetét. Pedig sokan csak ijesztgetésnek gondolták. Ács György Még mindig akadnak, akik sze­rint csak a TV2 árát akarják lenyomni az adó hírével, hogy a vásárló néhány milliárddal olcsóbban juthasson a tévéhez. Mások az RTL megregulázá- sát látják a tervezet intézkedés mögött, hiszen más reális ok aligha elképzelhető. Nagy árat kellene fizetni kicsi haszon re­ményében. Csakhogy szakem­berek szerint megsértenénk azt az uniós irányelvet, hogy csak egy hozzáadottérték-adó lehet érvényben - és ez Magyarorszá­gon az áfa. Lapinformációk sze­rint a kormány a reklámadóról szóló törvénytervezetben mégis fogyasztási-forgalmi típusú adó­ként jelöli meg az új terhet. Van, aki még emlékszik arra, hogy a 2001. és 2002. évi álla­mi költségvetés tervezetének általános vitájakor Járai Zsig- mond - akkori fideszes pénz­ügyminiszter - kategorikusan kijelentette: a kormány nem támogatja a reklámadó beveze­tését, mert nem szabad egy gaz­dasági tevékenységet kétszer adóztatni. A hirdetők ugyanis adózott pénzből reklámozzák magukat. Az adó alapja a nettó árbe­vétel lenne. Egymilliárd forint alatt nem kellene fizetni, majd 1 százalékot, az 5 és 10 milli­árd forint közötti részre 10, az ezt meghaladó részre pedig 20 százalékot. A legnagyobb vesz­tes közleményében azt írta: „A magyar RTL Csoport meg­döbbenéssel értesült az Euró­pában példa nélküli új adófajta tervéről... A magyar RTL cso­port minden opciót mérlegel a további magyarországi műkö­désével kapcsolatban.” Igaz, még senki nem látta a törvénytervezetet, de annyit már kiszivárogtattak, hogy nem akarnak trükközést és a kapcsolt médiavállalkozások­ra is kiterjesztenék a fizetési kötelezettséget, hogy a terhet az adóalanyok „szétdarabolásá­val” ne lehessen csökkenteni. Újdonság, hogy az adó alanyá­vá válik a sajtótermék kiadója, illetve a szabadtéri reklámhor­dozó is. A tervezet ezzel igyekszik bezárni azt a jogi kiskaput, amire az RTL Klubot működte­tő cég már utalt, hogy külföld­ről fogják folytatni a szolgálta­tást, kikerülve az adófizetést. A mostani tervezetben minden cég adóalany, amelynek szol­gáltatása a műsoridő felében magyar nyelven sugároz mé­diatartalmat Magyarországon. Hiába folytat egyeztetéseket a kormány az érintett szakmai szervezetekkel a reklámadóról, azok mégis a napi sajtóból kény­telenek tájékozódni a törvényter­vezet legújabb változásairól - de­rül ki a Magyar Lapkiadók Egye­sületének (MLE) közleményéből. A most megismert újabb változat azzal, hogy a kapcsolt vállalkozá­sokra is kiterjeszti az adófizetési kötelezettséget, forintosítható gazdasági és felmérhetetlen tár­sadalmi károkat okoz, ellehetet­lenítve a minőségi lappiacot - fej­tette ki álláspontját az MLE. A tervezet egyébiránt az EB legutóbb, május végén kiadott ajánlásával is szembemegy, amely szerint stabil, és kiszá­mítható társasági adószabá­lyozást kellene kialakítani. Az MLE kiemeli: a drasztikus adó, a szektorális különadó-, illetve járulék emelések a nemzetközi és hazai tapasztalatok szerint is visszafogják a fogyasztást, az értékesítést, növelik a mun­kanélküliséget és ezen hatások végül összegződnek az állami bevételek csökkenésében. A megismert tervezet az MLE szerint több részében szakmailag elfogadhatatlan: pontatlanul definiálja az adó alapját, érvényesíthetetlen elő­írásokat fogalmaz meg egyes adóalanyokat illetően, nem ér­vényesíti az adót egyes jelen­tős, külföldi illetőségű interne­tes vállalkozásokkal szemben, nem teszi lehetővé a kettős adózás elkerülését például a bartermegállapodások tekin­tetében, nem biztosítja egyes, a bevétel megszerzéséhez szük­séges költségek levonhatóságát és aránytalan adómértékeivel az EU egyes jogszabályaival is szembemegy. A Magyar Elektronikus Mű­sorszolgáltatók Egyesülete (MEME) szerint a reklámadó nem más, mint televíziós kü­lönadó, amely visszafordítha­tatlan folyamatokat indítana el a médiaszektorban, és.belátha- tatlan károkat okozna. A szervezet közleménye sze­rint a befizetendő adó jelentős része elsősorban a televíziós médiaszolgáltatókat sújtaná. Úgy vélik, a tervezetben sze­replő adókötelezettség, amely példa nélküli a nemzetközi gyakorlatban, erőteljesen korlá­tozná a televíziós szektor alap­vető társadalmi feladatainak ellátását, továbbá negatívan befolyásolná, ellehetetlenítené a televíziók gazdasági műkö­dését. Az adó bevezetése a MEME szerint népszerű hazai gyár­tású műsorok és munkahe­lyek megszűnéséhez vezetne. Az adó további tévéket ösztö­nözhet arra, hogy székhelyü­ket Magyarországról máshová tegyék át. Nettó reklámköltések Magyarországon 2011-2012 (milliárd forint) Média 2011 2012 százalékos változás Televízió 54,9 48,7-11,3 Sajtó 41,7 37,3-10,4 Internet 28,5 33,6 +18 Direkt Marketing 30,9 30,8-0,3 Közterület 15,2 14,3-6,2 Ambient 2,8 2,5-9,6 Rádió 4,6 6,8 +47,6* Mozi 1,02 1,08 +6 Összesen 179,6 174,3-2,9 FORRÁS: MAGYAR REKLÁMSZÖVETSÉG *A NAGY ARÁNYÚ NÖVEKEDÉST A MÉRÉS KISZÉLESÍTÉSE OKOZTA A Velencei Bizottságnak vannak fenntartásai elkészült az Európa Tanács alkotmányügyi kérdésekben illetékes szakértői, tanácsadó testületének, a Velencei Bizott­ságnak (VB) az értékelése a ma­gyar alaptörvény negyedik mó­dosításáról. A VB üdvözli a kor­mány több lépését, viszont fenn­tartásai vannak az alaptörvény több előírásával kapcsolatban. „A negyedik módosítás ön­magában hiányosságokat te­remt, vagy állandósít a magyar alkotmányos rendszerben” - állapítja meg a testület, és leg­főképp az alkotmánybíróságot érintő kérdéseket tartja aggá­lyosnak, az emberi jogok tekin­tetében pedig általánosságban úgy véli, hogy a módosítás több kérdést is a korábbi alkotmány- bírósági döntéseket figyelmen kívül hagyva szabályoz. Annak kizárása, hogy az Ab saját korábbi határozataira hivatkozzon, szükségtelenül megszakítja a testület ítélkezé­si gyakorlatának folytonossá­gát - jegyzik meg. A módosítás ahelyett, hogy megszüntette volna az alkotmánybíróság jog­köreinek korlátozását költség- vetési kérdésekben, állandósí­totta azt. A Velencei Bizottság szerint minél több kérdésben teszik szükségessé a kétharmados jó­váhagyást, annál kisebb a jelen­tősége az elkövetkező választá­soknak. ■ Fürdőzők a fennállásának ÍOO. évfordulóját ünneplő budapesti Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda kültéri medencéjében. A fürdő építését 1909-ben kezdték meg Czigler Győző tervei alapján. A fürdőt, amelyet addig Artézi fürdő néven emlegettek, 1913. június 13-án nyitották meg, márSzéche- nyi-gyógyfürdő néven. Bizonyítani tudják, hogy ideggázt vetett be Szína a brit kormánynak bizonyíté­kai vannak arra, hogy a szíriai kormány legalább két alkalom­mal vegyi fegyvert, szarin ideg­gázt vetett be a felkelők ellen - mondta szombaton megjelent nyilatkozatában a brit minisz­terelnök. David Cameron a The Gaurdian című baloldali brit napilapnak kijelentette: a vegyi fegyverek alkalmazása hábo­rús bűncselekmény. A kormányfő szerint Nagy-Britanniának többet kell tennie a felkelők megsegítésé­ért. Cameron elmondta: a nyolc vezető ipari hatalom alkotta G8-csoport jövő heti észak-ír­országi csúcstalálkozóján meg­vitatja Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a szíriai rezsimnek juttatott orosz fegyverek kér­dését. Oroszország az elmúlt években is rengeteg fegyverrel látta el Szíriát, és naivitás len­ne azt hinni, hogy ha a Nyugat nem segíti a szíriai ellenzéket, akkor Moszkva leállítja a fegy­verszállításokat. A brit kormányfő kijelentet­te: igazuk van azoknak, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy a felkelők soraiban van­nak szélsőségesek is, akiket nem szabad segíteni. Ha azon­ban a nemzetközi közösség a szíriai ellenzék mérsékelt cso­portjaitól is megtagadja a segít­séget, az a szélsőségesek meg­erősödését eredményezné. ■ * t i t i I

Next

/
Thumbnails
Contents