Tolnai Népújság, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-12 / 135. szám

DOMBÓVÁRI JÁRÁS 2013. JUNIUS 12., SZERDA HIRSAV A tavaszi hó után kaptak támogatást döbrököz A márciusi hó­helyzet kapcsán a napokban részesült a Belügyminisztéri­um vis maior támogatásában az önkormányzat. Szili Lajos- né polgármester elmondta, hogy a hófúvások miatt meg­rekedt, Döbrököz és Dombó­vár között elakadt autókat a mezőgazdasági zrt. járműve­ivel szabadították ki, ennek költségeit fedezi a most el­nyert 122 ezer forint. ■ H. E. Az ovisok elballagtak, a léggömbök elszálltak kaposszekcső Lakat került a falu óvodájának ajtajára, per­sze csak jelképesen. Az ideig­lenes zárás oka, hogy az év­záró és ballagási rendezvényt nem az intézményben, ha­nem a Közösségi Ház színpa­dán tartották nemrégiben, ahol kicsik verseltek, dalol­tak és bemutatták az elmúlt évben tanult körjátékokat. Az óvodától 16 nagycsoportos bú­csúzott idén. Ők a tarisznyá­juk mellé egy-egy színes lu­fit is kaptak, amelyet a műsor végén égnek eresztettek. A rendezvényhez kapcsolódóan kiállítás is nyílt a záruló ne­velési év munkáiból. ■ H. E. Ismét felbukkant a Hegesztő dombóvár Előkerült a „Mun­kásszobor”. A dombóvári szü­letésű Radó Károly Hegesztő című alkotását 1978-ban állí­tották fel a hajdani Láng Gép­gyár előtt, ám a lemezszobor néhány éve eltűnt a térről. Mint kiderült, a régi méhte- lepre került, most pedig egy raktárban várja sorsa alaku­lását - tudtuk meg Tilinger Sándor, aki hosszú ideje ku­tatott az alkotás után. ■ H. E. Innen minden kegyetlen nehéz terepszemlélet Komplex program segíti a szegregátumban élők felzárkózását Újszerű felzárkóztatási prog­ram kezdődött Gyulajon. A szegregátumban élőket intenzív jelenléttel, sokrétű programokkal segítik. Hanoi Erzsébet Mulatós zene hallatszik a gyu- laji Völgy-telep egyik lehango­ló külsejű hajlékából. - Fizetés után néhány napig eltart, az­tán elcsendesednek a kedélyek. Amikor már kenyérre sincs pénz, akkor a veszekedést hal­lani - mondja Rostás Sándor, akinek szomszédságában a dél­előtti vigadalom tart. A társadalmi beilleszkedés elősegítéséről azonban nem mondtak le a faluban, a szemlé­letváltást most egy komplex te­lepprogrammal szeretnék elérni a szegregált területen élők köré­ben. A néhány hónapja elkezdett és két éven át tartó programban többek között oktatást szervez­nek a képzetlen, halmozottan hátrányos helyzetű emberek számára. A férfiak betanított kőművesek és mázolok lehet­nek, a nők háztartási növény­tartósítást tanulnak. - Szándék többekben van, de a lemorzso­lódással is számolni kell, így a képzésben tizenketten-tizenket- ten vesznek részt - tudjuk meg kísérőnktől, Gáborné Siska Ma­riann szociális munkástól. Sándor számára már nem ide­gen a kőműves munka. Koráb­ban vállalkozók mellett volt kise­gítő, és otthon, valamint az isme­rősöknél is megcsinálta, amit tu­dott. - Gipszkartonoztam, csem­pét raktam, ezt a falat pedig a testvéreimmel húztuk fel - mu­tatja a ház hátsó traktusában az egykori istállót. Régebben disz­nókat, birkákat, nyulakat tartott a család, mostanra viszont csak egy macska maradt - és a kert. Megterem ott sok minden, ami a konyhára kell, krumplit, hagy­mát vetettek, paradicsomot ültet­tek, és remélik, hogy a ház mö­götti gyümölcsösről is szüretel­hetnek majd. Ám a 35 éves Sán­dor szeretne még tovább lépni, mert a korábbi végzettségével nem ment semmire. Az általá­nos iskola után targoncásnak ta­nult, de csak egy napot dolgozott Szekszárdon, aztán megváltak tőle. - Kegyetlen nehéz innen dolgozni járni - mondja. Ahogy tovább haladunk a Völgy-telepen Rostásékénál jó­val elhanyagoltabb porták, dü- ledező falú, hiányos tetejű ott­honok, illetve a lehetőségekhez mérten rendezett házak, kordá­ban tartott kertek váltják egy­mást. Néhol feltűnik egy-egy alak, kisgyermekes anyuka az ajtónyílást takaró függöny mö­gül, vagy a kerékpárját a kerí­tésnek támasztó férfi. Helyen­ként kutyák heverésznek az ud­varokban.- Mariann - szól ki az egyik vakolatlan falú téglaház udva­rából egy kismama karon ülő gyermekét szorongatva, nyo­mában pedig két másik óvodás­korú kicsi. Csáki Mónika, a fi­atal anyuka a szocpolkérelem beadása felől érdeklődik Ma­rianntól. Ő és közfoglalkozta­tott párja kinéztek egy házat a faluközponthoz közel, annak a megvásárlásához kell az ál­lami támogatás. A 24. életévét még csak augusztusban betöltő nő azt mondja, most, hogy jön a negyedik gyerek, szükség van egy nagyobb házra és ebből az utcából is szeretnének mielőbb elmenni. - Ezt már nem lehet bírni - teszi hozzá. A faluban néhány éve már volt egy telepes program, akkor 9 családot költöztettek lakhatóbb épületbe, míg a romos házakat lebontották. Dobos Károlyné pol­gármester úgy látja, a mostani próbálkozás hatásosabb lehet, hi­szen tudást igyekeznek az embe­reknek adni. Ez főként életmód­beli, egészségügyi, pénzügyi, kertészeti ismereteket jelent és rávezetik őket, hogyan tudnak az energiával takarékoskodni. Mariann azt meséli, jó volt lát­ni, ahogy a kreatív házban már egymást tanítgatták varrni az asszonyok, vagy ahogy más, fris­sen szerzett tudását bizonyítva őket kínálta pitével. A felkarolt emberek egyébként is igyekez­nek meghálálni a törődést, mun­kájuk eredményét, gyümölcsöt, zöldséget viszhek segítőiknek. A program 51 családot, 203 embert érint, közülük ötvenhár­mán még fiatalkorúak, ám va­lójában az egész, majd’ ezer la­kosú településre kiterjed. Ma­riann szerint a kezdeményezés újszerűsége az intenzív jelen­létben rejlik. A szociális mun­kások többnyire estig a falu­ban vannak, néha még szomba­ton is. Meghallgatják a gondo­kat, de nem kívülről akarnak ta­nácsot adni, hanem a családok­kal együtt megtalálni a megol­dást az aktuális problémákra. A kulcsfogalom a képessé tétel. Sok baj forrása ugyanis, hogy a hátrányos helyzetűek ismere­tek hiányában képtelenek az elő­relépésre. Ott pedig, ahol a szü­lők generációkon át nem dolgoz­tak, mintát kell állítani a gyere­kek elé. A gyerekeknek jövőkép kell a kilépéshez- A gyerekréteg az, amin kell és fontos változtatni - mondja Lacza Zoltánná, a gyulaji álta­lános iskola igazgatója, aki már az elején bekapcsolódott a terepszemléletű program helyi tervezésébe. Az intézménybe 113 diák jár, 96 százalékuk hal­mozottan hátrányos helyzetű, vagyis nemcsak anyagilag rá­szorulók, hanem a szüleiknek a nyolc általános osztálynál nincs magasabb képzettsége. A cél az, hogy a fiatalokat kibillent­sék ebből a kilátástalan helyzet­ből, kialakítsák bennük a belső késztetést sorsuk jobbra fordítá­sára. Pályaorientációs progra­mokat terveznek nekik ezért és szeretnék felmérni, kit milyen irányba érdemes térelni. A FELZÁRKÓZTATÁST segítő fej­lesztő pedagógusok alsó és fel­sőtagozaton, valamint az óvo­dában egyaránt foglalkoznak a gyerekekkel, illetve pszicholó­gus is bekapcsolódott a munká­ba. Ő egyéni és csoportterápiá­kat szervez, és ha kell a csalá­dokat is bevonja. Egy teljes csapat segíti a felzárkóztatást a programban dolgozó három fejlesztő pedagógus nemcsak az iskolás korosztállyal foglal­kozik, hanem a felnőtt lakos­sággal is, segítik a felkészítésü­ket és az egyéni fejlesztésüket. A közösségépítést szolgálja a sportoktató munkája is, tevé­kenysége nyomán már focicsa­pat és női fitness szerveződött Gyulajon, a gyerekeket pedig folyamatosan figyeli, versenye­ket szervez számukra, erősítve bennünk az eredmények eléré­se utáni motivációt. Fontos pil­lérei a programnak a közösségi programszervezők. Nekik rá­adásul helyiként kezdettől fog­va adott a hely- és emberisme­retük. A program során adósságkeze­lési, életvezetési és a családi életre felkészítő foglalkozást is tartanak, a gyerekeknek van színjátszó kör, játszó- és kreatív ház, mozgásos, illetve zenei fog­lalkozások. A szakemberek hangsúlyt fektetnek a deviancia megelőzésre, valamint a képes­ségek felmérésére is. Húszéveseket ismertek el a dombóvári Civil Fesztiválon ízverseny Az idei gasztronómiai próbán a székelygulyás és a kinderszelet volt a nyerő sok más finomság mellett dombóvár Ismét díjazták a civi­leket Dombóváron, a Civil Fesz­tiválon. Az egyesületeknek já­ró elismerést idén megosztva ítélték oda két húsz éve fenn­álló szervezetnek, a Dombó­vári Nyugdíjasok Érdekvédel­mi Egyesületének és a Dombó­vári Szívklub Egyesületének. Az egyéni Civil Díjat Kőszegi György kapta, aki a Kapos Tánc- együttest és a Kapos Kórust tá­mogató, működtető Kapos Ala­pítvány, valamint a Dombóvá­ri Sportiskola Egyesület elnö­keként egyaránt sokat fárado­zik a város jó hírnevéért. A Ci­vil Fesztiválon cserélt gazdát az a vándorserleg is, amellyel az év legnívósabb kiállítását jegyző egyesületet díjazzák. A tavalyi győztes Ózon Asztma Egyesület után idén a Kertbarátok Egyesü­lete őrizheti a serleget. Az egésznapos programon felsorakozott a város többi civil szervezete is. Kezdésnek rög­vest trombitaszóval csinált ked­vet a Dombóvári Ifjúsági Fú­vószenekar Tücsökzenekara, majd különböző gyermekprog­ramokkal várták a családokat és nagy sikere volt a kutyás bemutatónak is. Az egyesüle­tek tagjai főzőtudományukat is megversenyeztették a feszti­válon. Az ítészek az Ózon Aszt­ma Egyesület székelygulyását találták a legjobbnak, második helyet a Viharmadár Önkéntes A Százszorszép Óvoda kicsijei nyitották a műsort Mentő Egyesület kárpátaljai káposztája ért, míg vegyes pör- költjükkel a Kertbarát Egyesü­let tagjai lettek a harmadikak. E mellett különdíjat érdemelt Francia Kulcs Alapítvány ha­lászléje és a Zenész Egyesület pincepörköltje. A Fesztivál Sü­teménye címért 15 édesség ver­sengett, a nyertes végül Kősze­gi Nándorné és a Kinder Bueno szelet lett, megelőzve Lőrincz- né Zsuzsa Csúnya és finom sü­teményét és Péter Imréné Na­gyi zserbója névre keresztelt desszertjét. Délután a Művelődési Ház színpadán váltották egymást a csapatok. Elsőként a Százszor­szép Óvoda csemetéi léptek fel, majd a Dombóvári Nyugdí­jasok Érdekvédelmi Egyesüle­te „Gyöngykoszorú” Kultúrcso- portja és a Perfect Dance TSE táncosai adtak műsort. Szóra­koztatta a közönséget a Kapos Táncegyüttes, a Székely Dalkör, a Dombóvári Ifjúsági Fúvósze­nekar, a Zafir Hastánc Együt­tes, valamint a hagyományos örmény táncokat bemutató Arevik Táncegyüttes is. Simon Miklós, az Illyés Gyula Gimná­zium tanulója Tompa Mihály A gólyához című versét szavalta, Varga Tünde népdalokat, Nagy Katalin Táncdalokat énekelt. Á nap végén pedig a Golden’s ze­nekar muzsikájára már min­denki táncra perdült. ■ H. E. r A szociális munkások gyakorlati kérdésekben is segítenek. Csáki Mónika a szocpolkérelem benyújtása felől érdeklődött Gáborné Siska Marianntól

Next

/
Thumbnails
Contents