Tolnai Népújság, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-11 / 134. szám

2 KÖRKÉP 2013. JÚNIUS 11., KEDD Palira vesznek A bankok szinte mindegyike ráterhelte az ügyfeleire a pénzintézeteket sújtó új adó­kat. Hogy miért nem vagyok meglepve? Például azért, mert jól emlékszem arra, amikor a válság kirobbaná­sa utáni első karácsonykor az állami segítséget kapott amerikai bankok vezetői jutalmakat osztogattak. Botrány lett belőle, de meg­tették. vagy, mert tudom, hogy a magyar mondások többsége fájdalmasan igaz, például az is, hogy akinek sok pénze van, annak az sem elég. Bár nálunk lassan már a bankok is rosszul állnak, ami azért önmagában is elgondolkod­tató. de valljuk be, amiatt sem lehetünk nagyon megle­pődve, mert nem is lehetett másra számítani. Arra, hogy valakinek azt mond­ják, holnaptól elveszek tő­led öt forintot, és lehetősége van ezt „bepótolni”, akkor azt nem teszi meg? Hogy elgondolkodik azon, hogy ő eddig tényleg túl sokat ke­resett, sok olyan emberen, akinek nincs elég pénze, majd e felismerés alapján levonja a megfelelő követ­keztetéseket, és esetleg még további engedménye­ket is tesz az ügyfeleinek? Ugye, hogy nem életszerű. a szomorú igazság az, hogy mindezt valószínűleg tudták azok is, akik a döntést meg­hozták „odafent” az újabb adókról. Amivel több legyet is ütöttek egy csapásra. Szimpatikussá tehették ma­gukat azzal, hogy befűtöttek a népnyúzó, gonosz, alávaló bankoknak, másfelől, ha azok mégiscsak áthárítják a díjakat, megint csak őket, és nem a döntéshozókat szidja a többség. persze, az is elképzelhető, hogy nem így gondolkodtak odafent. De, ha nem így, ak­kor nagyon naivak voltak. nem tudom, melyik a rosz- szabb. Megdrágult a bankolás tranzakciós díj Gyakorlatilag kikerülhetetlen az új teher A trafikosok többsége már kért engedélyt a vámosoktól A Pénzügyi Szervezetek Ál­lami Felügyeletének (PSZÁF) friss vizsgálata szerint a pénzintézetek 95 százaléka terhelte rá ügyfeleire a bank­szektorra extra adóként kirótt tranzakciós díjakat. A január 1-jén bevezetett illeték címén a hazai pénzintézetek fizetési műveletenként 0,2 százalék, készpénzfelvétel esetén 0,3 százalék, de legfeljebb 6 ezer forintnyi extra költséget szá­mítanak fel az ügyfeleknek, ami a bankokon keresztül az államkasszába vándorol. Az áthárítás mértékében azon­ban vannak különbségek az egyes bankok, illetve szám­lacsomagok között, ezért ér­demes alaposan áttekinteni a kínálatot. Szakmai számítások sze­rint egy átlagos, körülbelül havi 130 ezer forintos kere­set esetén évi 5-35 ezer forint közötti összeget érhetnek el a bankszámlákhoz kapcsolódó díjak. Tehát egyeseknél cse­kély, másoknál több ezer fo­rintos is lehet a változás havi szinten, attól függően, hogy ki melyik bank ügyfele, ille­tőleg, hogy az adott hónapban csak az átlagos pénzforgalmat bonyolította, vagy valamilyen rendkívüli esemény - lakás­vagy autóvásárlás, nagy szá­mú átutalás vagy készpénzfel­vétel - alaposan megemelte az aktuális terhet. Utóbbi eset­ben ugyanis a tranzakciós díj címén fizetendő összeg több ezer forint is lehet. Az új helyzet nagyobb fi­gyelmet, és a bankok aján­latainak tudatos és részletes összevetését igényli az ügyfe­lek részéről. Annál is inkább, mivel az év eleji áremeléseket követően az elmúlt hetekben egy tavaszi számladrágulás­nak is szenvedő alanyai lettek az ügyfelek, a bankok ilyen­kor kalkulálják bele a pénz­romlást a díjaikba. Készpénzfelvétel esetén 0,3 százalék, de legfeljebb 6 ezer forintnyi extra költséget számítanak felieknek, Megfizettetik az eredeti számítások szerint a pénzügyi tranzakciós illeték­ről szóló törvény hatályba lé­pésével átlagosan mintegy 300-350 forinttal több díjle­vonással szembesülhettek vol­na az ügyfelek aktuális havi bankszámlakivonatukon, ami azt jelentette volna, hogy éves szinten megközelítőleg négy­ezer forinttal kerülne többe a bankkártyahasználat és a számlafenntartás. A pénzinté­zeti gyakorlat azonban azt mutatja, hogy meghiúsult az a kormányzati szándék, hogy a bankok ne terheljék át ügyfe­leikre a költségvetésnek éves szinten mintegy 400 milliárd forintot eredményező plusz fi­zetendőt. Száznál több tétel az ügyfelekre háruló hazai banki költségfajták listája meglehetősen hosszú, összes­ségében akár száznál is több tétel lehet. Bankja válogatja, hogy melyiket alkalmazza, me­lyikért mennyi pénzt (százalé­kot) számít fel, illetőleg, hogy melyiket teszi ingyenessé. A teljesség igénye nélkül ilyen a számlanyitás, -vezetés, a ki­vonatok küldése, SMS-szolgál- tatás, készpénzfelvétel, egyen­leg-lekérdezés, kártya- vagy társkártya-kibocsátás, átutalá­si megbízás, e-bankolás stb. Éppen ezért nem egyszerű a különböző pénzintézetek aján­latainak összehasonlítása, pe­dig a takarékossághoz nélkü­lözhetetlen. Bank- és számlabörze KÖRÜLTEKINTŐ BANK- és SZám- lacsomag-választással jelentős összegek megtakaríthatók a pénzintézeti piacon. Minimál­bér esetén a legolcsóbb és a legdrágább számla közötti éves díjkülönbség átlagosan mintegy 10 ezer forint, 140 ez­res átlagkereset esetén pedig 15-25 ezer forint. Ennél maga­sabb jövedelmi szintek eseté­ben a bankváltással megtaka­rítható összeg elérheti a 25-30 ezer forintot is. Ezen megtaka­rításokhoz jönnek még a ma­gasabb folyószámlakamatot kínáló, illetve kártyával törté­nő vásárlásunk után vissza­térítést kínáló banki ajánlatok, melyek hatására a fenti kü­lönbségek tovább nőnek. Néhány kivétellel a bankok többsége az ügyfeleire hárí­totta a tranzakciós díj forint­jait. A banki műveletenként felszámolt tételek éves szin­ten akár több tízezer forintba kerülhetnek. Kaszás Endre Tolna megyében a 92 trafikot nyert érintett 81 százaléka, Ba­ranya megyében a 151 érintett 90, Somogy megyében a 103 érintett 75 százaléka kérte meg mostanáig a vámhivataltól az engedélyét, tájékoztatta lapun­kat dr. Bús Szilvia pénzügyőr alezredes, a NAV régiós pénz­ügyőri igazgatóságának sajtó- szóvivője. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei eddig összesen 195 helyszíni szemlét tartottak, ahol megállapították, hogy az'üzlethelyiségek kivite­lezési munkálatai folyamatosan zajlanak. A tapasztalat az, hogy a kérelmezők többsége június végére elkészíti a „trafiktör­vény” előírásainak megfelelő üzlethelyiséget, így nem lesz akadálya a július elsejei nyitás­nak. A pénzügyőrök továbbra is készséggel nyújtanak segítsé­get a kérelmekkel kapcsolatos problémák megoldásában, az engedélyezési eljárások felgyor­sítása érdekében. ■ M. I. Önkéntes munkával segítettek szekszárd Önkéntes munkával segítették a szekszárdi kutya- menhelyet a fiatalok. Elsőként a Kolping Katolikus Szakképző Iskola negyven diákja érkezett Steinerné Gyurcsák Katalin vezetésével. Ők két rétegben festettek le húsz kutyaházat, emellett sódert terítettek, talics- káztak, pakoltak, ahol kellett. Az ebédjükről is maguk gon­doskodtak, a bográcsban finom gulyás főtt. A második negyven fős csapatot a Szekszárdi Moz­gásművészeti Stúdió Közhasznú Egyesület tagjai alkották, akik Huszár Kriszta vezetésével érkeztek. A gyerekek kutyát sétáltattak, és a barnára festett kutyaházakra színes mintát, díszítést festettek. - Nagyon jó volt a hangulat, és nagyon sokat dolgoztak a fiatalok - mondta Fiáth Szilvia, a menhelyet mű­ködtető alapítvány elnöke. Az alapítvány azt szeretné elérni, hogy az önkéntesek megismer­kedjenek a menhely minden­napi életével, és a felelős állat­tartás szabályaival. ■ V. M. Eltűntek: a jövőben várhatóan azonnal elkezdik a kutatást körözések Az önszántukból „felszívódó” nagykorúak örökre is eltűnhetnek - akár családjuk szeme elől is dél-dunántúl Már csak a végszavazáson kell átesnie a belügyminiszter körözési el­járásokat átalakító törvényja­vaslatának. Amennyiben elfo­gadják, számos ponton módo­sulnak a szabályok. Az egyik legfontosabb újí­tás, ha valakinek bejelentik az eltűnését, az eddigiekkel szem­ben nem huszonnégy óra után, hanem azonnal elrendelik a körözését. A jelenlegi gyakor­lat - ami alól csak az volt ki­vétel, ha valakinek az eltűnése kapcsán felmerült a bűncse­lekmény eshetősége - sokszor került a bírálatok középpontjá­ba, mivel a hozzátartozók, ag­gódok egy része úgy vélte, jó­val nagyobb lenne az esély az illető megtalálására, ha a rend­őrök forró nyomon fognának hozzá a felkutatásához. A jelek szerint ezt már a döntéshozók is így gondolják, ugyanis a ter­vezet indoklásában éppen arra hivatkoznak, hogy „kiemelke­dően fontos az azonnali intéz­kedések elrendelése”, azaz a kutatás, adatgyűjtés mielőbbi megkezdése. Különleges szabály vonat­kozna azokra a nagykorúakra, akik önszántukból tartózkod­nak ismeretlen helyen: meg­találásuk esetén a rendőrök csak akkor értesíthetik a hol­létükről a bejelentőket, ha eh­hez hozzájárulnak. Vagyis ez Az eltűntek keresésébe a speciális mentők is beszállhatnak azt jelenti, ha valaki - például - egy családtagja szeme elől szeretne eltűnni és más miatt nem körözik, akkor ha nem akarja, sosem derül ki, hol is tartózkodik valójában. Leg­alábbis a hatóság részéről nem. Arról viszont tájékoztathatnák a bejelentőket, hogy ezt a kere­sett személy megtagadta, tehát annyit azért megtudhatnának, hogy életben van. A bűncselekményekkel gya­núsítottak esetében a szabályo­zás lehetővé tenné, hogy ada­taikat a rendőrség honlapján közzétegyék, tehát nemcsak a toplistás, hanem az összes bű­nöző láthatóvá válna a világhá­lón. ■ M. B. Elévülésig érvényes nem eltűnés miatti körözést akkor rendelnek el, ha valaki nem kezdte meg büntetése le­töltését, vagy a tárgyaláson nem jelent meg, illetve a bünte­tőeljárás során a tartózkodási helye ismeretlen. A körözöt­teket elfogásuk után elszállít­ják arra a kapitányságra, amely kereste az illetőt, vagy bíróság elé állítják, vagy - ha már van ítélet ellene - börtön­be zárják. A körözés a bünte­tés elévüléséig van érvényben. Ez legkevesebb három év, egyébként pedig a bűncselek­mény büntetési tételének felső határa. X S

Next

/
Thumbnails
Contents