Tolnai Népújság, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-06 / 104. szám

2 KORKÉP 2013. MÁJUS 6., HÉTFŐ JEGYZET MÉSZÁROS B. ENDRE Szemet szúró milliárdok elkészült a leggazdagabb magyarok toplistája, ami mindig kiveri a biztosítékot az emberek többségénél. Egyrészt a mesés vagyonok miatt, másrészt ki gondolta volna a rendszerváltás ide­jén, hogy húsz évvel később a hazai top százba bekerülni már legalább ötmilliárd forint saját tőke kell, a do­bogóra pedig csak olyanok állhatnak fel, akik százmil­liárdosok. ilyenkor mindig elhangzik az ismerős vélemény: „Ne mondja nekem senki, hogy a havi fizetésből milliárdo- kat lehet megspórolni. Ezek egytől egyig fehérgalléros bűnözők, vagy jókor voltak nagyon jó helyen a privatizá­ció idején!” nos, a válasz ennél azért sokkal árnyaltabb, hiszen napjainkban már nem szo­katlan a többmilliós havi fizetés, és az a mondás sem évült el, hogy csak sok pénz­ből lehet még több pénzt csi­nálni. A privatizáció pedig olyan régen volt, hogy lassan már el is felejtjük. tiszta sor az is, hogy mindannyian szeretnénk ebbe a körbe tartozni, s nincs is különösebb titka a klubtagságinak: csak az első lépés az igazán nehéz, a havi 5-10 millió fixet összehozni (sokan talán már nem is erőlköd­nének tovább). Az viszont elgondolkodtató, hogy míg élsportolóinkra kivétel nélkül büszkék vagyunk, az élgazdagjainkra egytől egyig irigyek. Holott gyak­ran a leggazdagabbak is olyanok, mint az élsporto­lók, rengeteg rákészüléssel, elvitathatatlan (közgazda- sági) tehetséggel és némi szerencsével kerültek egy vállalkozói terület élére. akkor hát hol a gond? Talán ott, hogy egységesen olyan tömegsportot űzünk, amely a havi befutónál azt méri, hogy ki tudja jobban meg­előzni a minimálbért. Megkezdődtek az érettségik felvételi Egyre többen választják az emelt szintű vizsgát Ezúttal is rátaláltak a régi vendégre a bokorban A minisztérium adatai szerint idén több mint 133 ezren tesznek legalább egy tárgyból érettségi vizsgát valamelyik intézményben dél-dunántúl Egyre többen választják az emelt szintű érettségit, mert a több pontot adó vizsga sokat jelenthet a keretszámok által szabá­lyozott egyetemi felvételin. Hajdú Zsolt Pénteken megírták ugyan az érettségit nemzetiségi nyelv és irodalomból a diákok, azonban klasszikus értelemben ma reggel a magyar nyelv és irodalommal kezdődik az írásbeli érettségi vizsga. A pécsi tankerület szak­emberei szerint az egyetemi fel­vételi keretszámok szigorodását követően egyre inkább felértéke­lődik ez a megmérettetés, ezt jelzi az is, hogy egyre többen választ­ják az emelt szintű érettségit. Ez ugyan alaposabb felkészültséget követel a diákoktól, és a feladat­sorok is nehezebbek, azonban az elért teljesítményt is nagyobb súllyal veszik figyelembe. A minisztérium adatai sze­rint több mint 133 ezren tesz­nek legalább egy tárgyból érettségi vizsgát. Idén húsz kormányhivatal szervezésé­ben, összesen 1225 vizsgahely­színen, 3526 érettségi vizsga- bizottság előtt zajlanak majd az érettségik. A diákok közül 84 588 végzős középiskolás úgynevezett rendes érettsé­git tesz, ám a vizsgarendszer lehétőségeinek köszönhetően összesen 133225-en érettsé­giznek valamely tantárgyból. Lehetőség van például koráb-- ban, a rendes érettségi előtt vagy évekkel később, ismétel­ten vizsgázni. Az elmúlt évekhez képest változást jelent, hogy az eddigi húsz százalék helyett huszon­ötöt kell elérniük a diákoknak, hogy megkapják a kettest. így az elégséges osztályzatnak két feltétele van: egyrészt el kell ér­ni az összes pontszám 25 szá­zalékát, másrészt az írásbeli és a szóbeli vizsgán külön-külön is legalább 12 százalékos telje­sítményt kell nyújtaniuk a diá­koknak. Vizsgamenetrend nemzetiségi nyelv és iroda­lomból pénteken írták meg az érettségi dolgozatokat a diá­kok, ma magyar nyelv és iro­dalomból közép-, illetve emelt szinten egyaránt, kedden ma­tematikából, szerdán történe­lemből, csütörtökön angol, pénteken pedig német nyelvből adtak számot tudásukról. Má­jus 13-ától az informatikával folytatódik az írásbeli beszá­molók sora. Az emelt színtű szóbeli vizsgákra június 6-a és 13-a között kerül sor, a közép­szintű szóbelikre június 17- 28-ig. | Érettségizők száma Magyarországon (ezer fő) 1998 91)51 2 1999 96X1 fi 2000 "94)51 | 2001 97.21 S 2002 97,01 á 2003 92,71 1 2004 96.3 1 2005 116)31 2006 120,5 I 2007 125,5 I 2008 125,5 I 2009 137,5 I 2010 138,2 I 2011 142,6 I 2012 137,6 I 2013 133,2 I Háromezer vizsgázó tolna megyében 32 középis­kolában összesen 2958-an ad­nak számot tudásukról ren­des, pótló, javító, kiegészítő, ismétlő és előrehozott vizsgán. A 658 emeltszintű vizsgát, va­lamint a már érettségizettek számára 12 középszintű vizs­gát a Tolna Megyei Kormány- hivatal Oktatási Főosztálya szervezi meg. Az emelt szintű vizsgák száma a tavaly tavaszi vizsgaidőszakhoz képest or­szágosan hat százalékkal emelkedett. A megyében 27 fé­le vizsgatárgyból lesz emelt szintű vizsga. szgKSZÁRD A szervezők és a résztvevők legnagyobb örömé­re idén is megtalálták azt a fü­lemülét, amelyikre már negye­dik éve bukkannak rá ugyan­abban a bokorban a szekszárdi kórház parkjában. A péntek délutáni, kellemes nyári időben azonban rigókat és poszátákat is sikerült gyűrűzniük. A madarak befogása és meg­jelölése csak az egyik szeglete volt a “Fülemülék éjszakája” című, immár hagyományosnak számító programnak. Dr. Kis Ernő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megyei csoportjának titkárától megtudtuk, a „Szépítsük együtt Szekszárdot” programsorozat részeként a 25-30 érdeklődő­vel közösen szemétgyűjtésbe is kezdtek, hogy a város legna­gyobb összefüggő zöld övezete még szebb környezetet nyújtson nemcsak a betegek, de az itt élő állatok számára is. A gyerekek­ből, felnőttekből és nyugdíja­sokból álló természetbarátok 10 zsáknyi hulladéktól szabadítot­ták meg ezt a területet. Később egy DVD filmet is megnéztek a Művese állomás előadójában a ragadozó madarak életéről. Dr. Kis Ernő elmondta, a rendezvényt, melynek célja a madárvédelem népszerűsítése, 6. alkalommal rendezik meg Szekszárdon. A megyei titkár hozzátette, nyáron gyakran keresik meg őt azzal, hogy fi­ókákat találnak a földön, vagy épp azzal, hogy a bokrokban talált fészkeket jószándékból magasabb helyre teszik. Ezzel azonban csak ártanak nekik. Aki viszont a földön talál kis­madarat, tanácsos értesítenie a madártani egyesületet. ■ M. Á. Madárles és környezetvédelem Nem az ügyfeleket, hanem az ügyeket utaztatják a falvakból ügysegédek A kistelepülésekről nem kell messzire menni, helyben vagy a „szomszédban” is intézkedhetnek baranya-tolna Az év elején felállították a járási hivata­lokat, néhány hete pedig alá­írták a kormányhivatalok és az önkormányzatok azokat a megállapodásokat, amelyek alapján a települések egy ré­szében úgynevezett ügysegé­dek kezdik meg működésüket. Utóbbi intézkedés célja, hogy a falvakban lakóknak ne kell­jen a járásszékhelyre utazniuk ahhoz, hogy elintézzék, vagy legalábbis elindítsák ügyeik intézését - tehát nem az ügy­felek, hanem a járási hivatal munkatársai s velük az ügyek utaznak. A települési ügyse­géd alkalmazásáról a lakos­ságszám, a helyi igények és az államigazgatási ügyek száma alapján határoztak. Tolna megyében hat já­rás jött létre: a szekszárdi, a paksi, a bonyhádi, a tolnai, a tamási és a dombóvári. Mel­lettük kilenc kirendeltség, va­lamint hetvenkilenc helység­ben települési ügysegéd segíti az ügyintézést. Baranyában tíz járási hivatal (a pécsi, a mohácsi, a szigetvá­ri, a siklósi, a sellyei, a szent­lőrinci, a pécsváradi, a bólyi, a komlói és a sásdi) mellett ki- rendeltség működik Harkány­ban, Villányban, Beremenden, Vajszlón és Mágocson, kétszáz­nál is több településen pedig ügysegédek dolgoznak. Egyre több helyen teremtik meg az egyablakos ügyintézés lehetőségét A segítők tehát vagy hely­ben) vagy az egyik közeli te­lepülésen találhatók meg. Jel­lemzően heti egy nap várják a polgárokat az önkormányzatok épületében. Az ügysegédeknél minden olyan államigazgatási szolgáltatás intézhető, elindít­ható, ami a járásszékhelyeken is. Ilyen például a közgyógyel­látásra való jogosultág megál­lapítása, időskorúak járadéka, alanyi ápolási díj megállapítá­sa, egészségügyi szolgáltatás­ra való jogosultság, közlekedő- képesség minősítésének kez­deményezése. A gyámhivatali, oktatási és kommunális igaz­gatási ügyek szintén ebbe kör­be tartoznak. ■ M. B. Nyílnak az „egyablakok” a járási hivatalok - ahol az önkormányzatoktól a járások hatáskörébe került államigaz­gatási ügyeket lehet elintézni - januári felállítása után a közigazgatás átszervezésének következő lépcsőfoka az újabb kormányablakok meg­nyitása lesz. Ma még csak Pé­csett, illetve Szekszárdon in­tézhető egy helyen az összes, állammal kapcsolatos ügy, 2013 végére azonban vala­mennyi járásszékhelyen meg­teremtik az egyablakos ügy­intézésfeltételeit, így a polgá­roknak nem kell a megyeszék­helyre utazniuk. A 4 i 4

Next

/
Thumbnails
Contents