Tolnai Népújság, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-05-05 / 17. szám
4 A HÉT TEMAJA 2013. MÁJUS 5., VASÁRNAP elvilágiasodás Harminc százalékkal kevesebben tartják magukat a történelmi egyházakhoz tartozónak, mint tíz éve. Az egyházak nem sietnek a kommentálással. Az eredmények nem igazolják a kormánypártok preferenciáit. Másutt a pártok miatt nem akarják híveik egy részét elveszíteni. TITKOLÓZNAK VAGY TILTAKOZNAK? A 2011-es népszámlálás szerint tíz év alatt másfél millió lélek a katolikusok vesztesége, csaknem félmillióval kevesebb a református, egyharmadával csappant meg az evangélikus tábor. Ráadásul a most számba vett nyáj nagy része csak összeíráskor vallja magát hívőnek. Mi az oka a meredek csökkenésnek épp most, amikor a kurzustól sem áll távol a keresztény államiság eszméje? Ács György Az adatok az egyházak hívőkkel szembeni politikájának kudarcát mutatják. Könnyen lehet, hogy nincsenek kevesebben a hívők, de az emberek kinyilvánították távolságtartásukat az egyházaktól. Nem a hittől, hanem az egyházaktól. Emellett felnőtt egy új generáció is, mely nem érzi fontosnak az egyházzal való azonosulást. Ennek a generációnak a felekezeti hovatartozását korábban a szülők töltötték ki a népszámlálási íven. Most | azonban, hogy ez a generáció felnőtt, és egyedül válaszol, már nem tartja ezt a kérdést fontosnak. Másrészt az is igaz, hogy a most számba vett tábor nagy része csak összeíráskor vallja magát hívőnek. A katolikus egyház azonnal arra hivatkozott, hogy a számlálás nem mérvadó, mert a ne- tes kérdőív pár napig nem vette be a „katolikus” választ. Hiteltelennek tűnik ez a védekezés. Csupán néhány napig tartott a hiba, ráadásul nyilván nem a netezők körében kell keresni a hiányzó másfél milliót. Magát a vallásosságot firtató kérdést a Fidesz erőltette be a népszámlálás kérdései közé, de öngólnak bizonyult. A Fideszt és a KDNP-t nem csupán a társadalom alaposabb megismerése vezérelte, hanem annak igazolása, hogy keresztény országban élünk. így fordulhatott elő, hogy a népszámlálás eredményei ellentétesek a kormánypártok törekvéseivel, az országról alkotott képükkel, a társadalmi preferenciájukkal. Gábor György vallásfilozófus azt hangsúlyozta lapunknak, hogy világjelenségről van szó. Tény, hogy Európában is a magukat vallásosnak mondók számának visszaeése a szeku- larizálódás következménye. A templomok kiüresednek, a papok, a lelkészek utánpótlása nem megoldott. Ugyanakkor a vallástörténet során megany- nyiszor lejátszódott már ehhez hasonló, és tudnunk kell, hogy összességében nem ekkora a visszaesés. A nagy egyházak elidegenült intézményekké váltak, egyre távolabb kerülnek az egyes emberektől. Éppen ezért jelentek meg a kis egyházak, melyek ma már nem is annyira kicsik. „Elég, ha csak az Amerikában elnökcsináló neoprotes- táns egyházakra gondolunk”- tette hozzá. De ugyanez játszódott le a dél-amerikai országokban is. A zsidó vallás pedig bibliai alapon eleve elutasítja a vallásosak összeírását. (Amikor Dávid megszámolta híveit meg is kapta büntetését Istentől), de sokan félnek is megváltani zsidó vallásukat, hiszen még köztünk élnek azok, akik- nak az ilyen összeírások, nyilvántartások miatt borzalmakat kellett átélniük. Persze a hagyományt követők mellett több alternatív zsidó vallási irányzat is létre jött. Nem kivétel Magyarország sem a jelenség alól, nálunk is megerősödtek a kisgyházak, mert kevésbé elidegenedettek, markánsabbak. Gondoljunk csak a Hit Gyülekezetére. Magyarországon furcsa folyamat játszódik le. A nagyegyházak abszolút elkötelezték magukat a pártok mellett. Természetes, ha az egyházak politizálnak, de míg nyugaton az „örök értékeket” képviselik, nálunk nem - mondja a filozófus. „A tízparancsolat, vagy a hegyi beszéd nem jobb vagy baloldali értékeket tartalmaz. Az egyházak hozzászólhatnának szociálpolitikai, egészségügyi, vagy környedzetvédelmi kérdésekhez, a nők vagy épp a gyermekek jogaihoz. Nyugaton nem paktálnak le pártokkal, mert nem akarják híveik egy részét elveszíteni. Nálunk a közelálló párt mondatait mantrázzák, de meg sem szólalnak a szociális feszültségekről, a romakérdésről, vagy a parlamentben vidáman zsidózó képviselők ügyeiről” - állítja Gábor György. Egy magát kereszténynek valló kurzussal szembeni spontán ellenállási forma is lehet, ha valaki, bár katolikus, de nem vallja magát annak, épp a kormány elleni tiltakozásul. Nézzük, mit mutatnak a számok. A budapestiek a vallási kötődésre vonatkozó kérdésre az országosnál 6,7 százalék- ponttal kisebb arányban válaszoltak. Az országosnál magasabb volt az egyházhoz, feleke- zethez nem tartozók és az ateisták aránya, előbbieké 3,6 míg utóbbiaké 1,6 százalékponttal haladta meg az országos értéket. A történelmi egyházak súlya is kisebb a fővárosban, ugyanakkor az egyéb egyházakhoz, felekezetekhez tartozó hívők aránya csaknem a duplája az ország egészére jellemzőnek. A vallási közösséghez, fe- lekezethez tartozás érzése az életkorral szoros összefüggést mutat. Az idősebb korosztályokba tartozók a fiataloknál nagyobb arányban fejezték ki kötődésüket a valláshoz. A 60 éves és ennél idősebbek 58 százaléka jelölt meg egyházat, fele- kezetet, ami másfélszerese az ennél fiatalabb korosztályokra jellemzőnek. Az iskolázottság szintén befolyásolta a válaszadást, a legmagasabb befejezett iskolai végzettség emelkedésével nőtt a válaszadási hajlandóság és ezzel együtt az egyházhoz, fe- lekezethez tartozók és az ateisták aránya. A legkevésbé vallásos Békés megyében már csak 43 százalék tekinti magát felekezethez tartozónak. Alighogy megjelentek a népszámlálási adatok, újraszabályozzák az egyházi státus feltételeit. Úgy tűnik, ez a törvény sem hozza közelebb hívőt és egyházat, állampolgárt és törvényhozást. Hölvényi György államtitkár azt mondta: a bevett egyház elismerésének feltételeit pontosították, így ehhez szükséges többek között 100 éves nemzetközi vagy 20 éves magyarországi működés, hozzávetőleg 10 ezer fős taglétszám, valamint az is, hogy a közösség tevékenysége ne legyen ellentétes az alaptörvénnyel és működése során ne merüljön fel nemzetbiztonsági kockázat. Nyakó István szocialista képviselő a parlamentben emlékeztetett arra, hogy 2011 nyarán "egy éjszaka a kukába került" az addig egyeztetett javaslat, majd a megszületett törvény az egyházak gyásznapját hozta. Szerinte ekkor több évszázados jogfejlődést tört meg a kormánypárti többség. Groteszknek nevezte, hogy akik nem nyertek egyházi státuszt a kommunizmus éveiben, azoktól is elvették a szabadság éveiben elnyert jogokat. Szerinte nem érthető, miért egy politikai plénumnak kell döntenie az egyházzá nyilvánításról. Hozzátette: korábban a tudományos akadémia sem érzett illetékességet az egyházzá nyilvánításban. Mirkóczki Ádám, a Jobbik vezérszónoka úgy vélte: az elmúlt két-három évben jogalkotási káosz folyt egyházügyi kérdésekben. Szerinte a kormány- oldal hiába szeretne rendet vágni a szekták, vallási közösségek és egyházak sorában, ha ezt nem minőségi szempontból teszi. A kvantitatív feltételek előbb-utóbb teljesíthetők, a hitéleti szempontokat viszont jóval nehezebb megugrani - tette hozzá. A népesség vallás, felekezet és nemek szerint Vallás 1930 1949 2001 2011 Katolikus 2 841 590 3 110 489 2 563 758 1 753 552 Ebből: római katolikus , 2 742 062 2 989 159 2 437 104 1 670 071 qöröq katolikus 99 528 121 330 126 395 82 807 Ortodox keresztény 21 470 18173 6 580 6213 Református 899 075 982 473 747 376 519 964 Férfi Ev angélikus 263 134 230 825 137 765 95 423 Izraelita 212 837 58141 5 868 5 471 Más vallási közösséghez, felekezethez tartozó 9 294 16 524 42 087 77 750 Vallási közösséqhez, felekezethez nem tartozó 1 052 6 795 786 433 938 803 Nem kívánt válaszolni, nincs válasz560 783 1 321 303 Összesen 4 248 452 4423 420 4 850 650 4 718 479 Katolikus 2 990 648 3 378 266 2 995 203 2 118 329 Ebből: római katolikus 2 889 084 3 251 240 2 852 417 2 021 277 qöröq katolikus 101 564 127 026 142 540 96 369 Ortodox keresztény 18 369 17 842 7 940 7 497 z Református 914 069 1 032 245 875 420 633 478 Evanqélikus 270 712 251 332 166 940 119 542 Izraelita 231 715 75 720 7 003 5 494 Más vallási közösséqhez, felekezethez tartozó 10237 20 482 54 673 89 481 Vallási közösséqhez, felekezethez nem tartozó 907 5 492 696 936 867 606 Nem kívánt válaszolni, nincs válasz543 550 1 377 722 Összesen 4 436 657 4 781 379 5 347 665 5 219149 Katolikus 5 832 238 6488 755 5 558 961 3 871 881 Ebből: római katolikus 5 631 146 6 240 399 5 289 521 3 691 348 qöröq katolikus 201 092 248 356 268 935 179176 Ortodox keresztény 39 839 36 015 14 520 13710 « t/) Református 1 813 144 2014718 1 622 796 1 153 442 Qt N Evanqélikus 533 846 482 157 • 304 705 214 965 V) :Q Izraelita 444 552 133 861 12 871 10 965 Más vallási közösséqhez, felekezethez tartozó 19531 37 006 96 760 167 231 Vallási közösséqhez, felekezethez nem tartozó 1 959 12 287 1 483 369 1 806 409 Nem kívánt válaszolni, nincs válasz1 104 333 2 699 025 összesen 8685109 9 204 799 10198315 9 937 628 A népszámlálás adatai jelzik, hogy világnézeti meggyőződésüket egyre többen tekintik magánügynek
