Tolnai Népújság, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-31 / 125. szám
8 2013. MÁJUS 31., PÉNTEK KOZELET lírrtll^lll|llílI WfWIMHIMMIíi 'l'liilmi.Tif ni'1 Egyértelmű szándék a reklámadóra sarc Orbán Viktor szerint a médiának is szerepet kell vállalnia a közteherviselésből Reklámtorta (2oi2, százalék) Televízió 27,8 Sajtó 21,3 Rádió 3,9 Ambient 1,4 u 1 Közterület 1 84--------C * 2 VG-GRAFIKA FORRÁS: MRSZ HÍRSÁV Elkészült a Hajdú-Bét támogatási terve MINTEGY HÁROMSZÁZ millió forintnyi támogatást nyújt saját forrásból a Vidékfejlesztési Minisztérium a Hajdú-Bét károsultjainak. A mintegy 2,2 millió forintos támogatásra azok lesznek jogosultak, akik a Hajdú-Bét Rt., illetve a Novofarm Rt. élőállat-beszállítójaként (saját jogán) követeléssel rendelkeznek. ■ VG Menekítik a pénzt Ciprusról folytatódik a magánbetétek kivonása a ciprusi bankokból: az Európai Központi Bank friss adatai szerint áprilisban a betétállomány 7,3 százalékkal esett vissza a márciusi 4 százalékos csökkenés után. Nicosia márciusban beleegyezett abba, hogy az országnak nyújtandó mentőhitel fejében zárolja a magánbetétek százezer euró feletti részét. ■ VG Magyar Narancs: nemzeti italbolt lesz? cáfolta a Nemzetgazdasági Minisztérium azt a Magyar Narancsban megjelent hírt, amely szerint a kormány a dohány-kiskereskedelem áb i lamosítás^ után a szeszes italok kiskereskedelmében és a vendéglátásban is hasonló átalakításra készül. ■ VG Nem szavazhatnak a szenvedélybetegek? MEGFOSZTHATNÁK A választójogától azokat, akiknek a jog gyakorlásához szükséges belátási képessége csökkent „pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt”. A választási törvényhez benyújtott fideszes módosító a TASZ szerint aggályos, mivel leválasztja a választójogtól való megfosztást a gondnokság alá helyezési eljárásról, így elméletben bárkit megfoszthatnak a szavazati jogától. ■ nol.hu Bár a 2011-es adatok szerint minden második médiavállalat veszteséget termel, a kormány ezúttal egyelőre nem hátrál, és a kedvező brüsszeli döntés ellenére különadóval sújtaná a piacot. VG-összeállítás Költségvetési kényszer hiányában politikai okai lehetnek annak, hogy a kormány szándéka szerint júliustól bevezetik a reklámadót. Orbán Viktor miniszterelnök tegnap az InfoRádiónak elmondta: a szakmai egyeztetések még hátravannak. „A reklámadótól azért hátráltunk visz- sza többször is, mert attól féltünk, hogy ez a közeg majd ellenünk fordul, és akkor nem lesz korrekt velünk. Nem azt fogja eljuttatni az emberekhez, ami a valóság, meg amit mondunk, és az ellenfélnek fog esetleg kedvezni. Esetleg megígérik nekik az ellenfeleink, hogy majd eltörlik a reklámadót, és akkor ők jobban fognak kinézni a tévében, mi meg rosszabbul” - fejtette ki. Szerinte azonban eljött a pillanat, amikor a nágyon nagy profitot termelő médiumoknak is szerepet kell vállalniuk a közteherviselésben. Hozzátette, azt tartja igazságosnak, ha a kisebb rádiók és televíziók nem esnek a reklámadó hatálya alá. „Ha a szakmai egyeztetéseken esetleg olyan érveket kapunk, amelyek bebizonyítják, hogy rossz úton jár a gondolkodásunk, akkor persze mindent újra lehet gondolni, de a szándékaink elég egyértelműek” - fogalmazott Orbán Viktor. Még a szerdai kormányülésen született az a döntés, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár egyeztessen az érintettekkel a reklámadó bevezetéséről. „Készen állunk a tárgyalásra, bár még nem kaptunk hivatalos megkeresést, így az egyeztetés pontos tartalmát és időpontját sem ismerjük” - mondta lapunknak Balogh Virág. A Magyar Reklámszövetség főtitkára korábban úgy fogalmazott, ha esélyt kapnak az egyeztetésre, akkor ott egyértelművé teszik: a szektor az elmúlt öt évben reklámbevételeinek több mint harmadát elveszítette, így az újabb sarc rendkívül súlyos következményekkel - elbocsátásokkal, a fejlesztések és beruházások elmaradásával - járna. Mindesetre a médiapiac profitabilitását vizsgáló Whitereport adatai szerint 2011-ben a média- vállalatok 46 százaléka negatívban volt (ami 380 céget jelent). A Nemzetgazdasági Minisztérium még pénteken tette közzé hosszú távon elképzelhető a 9 százalékos személyi jövedelemadó, de jelenleg nem elég erős Magyarország ehhez - nyilatkozta Orbán Viktor az InfoRádió Aréna című műsorának. A miniszterelnök egy számjegyű szja-ról beszélt a Századvég konferenciáján is, hozzátéve, a kormány célja az, hogy a jövedelmet terhelő adók helyett fogyasztási oldalról biztosítsák a bevételeket. a reklámadó bevezetéséről szóló törvényjavaslat tervezetét. E szerint az adó alanya a reklám közzétevője, alapja pedig az ebből származó nettó árbevétel lenne. Az adó mértéke sávosan emelkedne: 1 milliárd forint alatt nem kellene fizetni, majd 1 százalékot, az 5 és 10 milliárd forint közötti részre 10, az ezt meghaladó részre pedig 20 százalékot. Az indoklás szerint ez is annak jele, hogy a kormány tettre kész a Magyarország ellen indított túlzottdeficit-eljá- rás megszüntetése érdekében. Csakhogy az Európai Bizottság a konferencián tartott felszólalásában kormánya sikereként értékelte azt is, hogy az adófizetők körét 1,8 millióról 4 millióra sikerült kiterjeszteni. beszélt A rezsicsökkentésről is: „a rezsiköltséget befagyasztottuk, és ahogy nőtt a bicepszünk, csökkentettük is a rezsit. Most úgy tűnik, hogy a bicepszünk tovább nő, és további csökkentés várható” - mondta Orbán. szerdán a reklámadó nélkül is azt javasolta, hogy szüntessék meg a túlzott mértékű - GDP- arányosan három százalék fölötti - költségvetési hiány miatt ellenünk kilenc éve folyó eljárást. Az ajánlásokat a tagországok pénzügyminiszterei június 21-én, Luxembourgban tartandó ülésükön fogják megvitatni. Vagyis a túlzottdeficit- eljárás megszüntetéséhez nincs szükség új adó kivetésére vagy adóemelésekre. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is azt sugallta: ha Brüsszelben kedvező döntés születik, akkor nem lesz reklámadó. A legrosszabbul az RTL Csoport és a TV2 járna. Előbbi szerint Európában példa nélküli új adófajtáról van szó, amely egy teljes iparágat tesz tönkre. A TV2 pedig úgy kalkulált: a reklámadó bevezetésével több száz ember munkahelye kerülne veszélybe, alapvető, a nézőket 15 éve szórakoztató és tájékoztató műsorok szűnhetnek meg, emellett nem lenne pénz tömegtájékoztatásra, köz- szolgálati feladatok teljesítésére. A hirdetési piac amúgy évek óta zsugorodik, így még rosz- szabb folyamatokat generálhat a reklámadó. Tavaly mintegy 2,9 százalékkal zsugorodott a hazai reklámköltés, amelynek összege 174 milliárd forint volt. Mintegy 49 milliárd forintos bevétellel még mindig a televíziós szegmens a legnagyobb. Ebből az RTL Klub információink szerint mintegy 25-26 milliárd forinttal rendelkezik. így a reklámadó jelenlegi kulcsai alapján mintegy 3,5 milliárd forintot kellene a költségvetésbe utalnia. Ez az összeg a teljes adóbevétel közel 40 százalékát tenné ki. A kerekedelmi televízió eddig is adózott: adók, licenszdíj és különböző járulékok formájában éves szinten közel kilencmilli- árd forintot fizet be közvetlenül a költségvetésbe. A 2012-ben 6,7 milliárd forintos veszteséggel záró TV2-nek szintén nagyon rossz hír a kormány tervezete: 16 milliárd forint körüli teljes árbevétele után csaknem 2 milliárd forinttól kellene búcsút mondania. A május közepén Siófokon tartott médiakonferencián hangzott el először, hogy tulajdonosai árulják a TV2-t, amely iránt évek óta élénken érdeklődik az Infocenter Zrt., valamint a Modern Times Group. Egyszámjegyű szja-t szeretne Orbán TÖOSZ: jogsértő a Margitsziget átvétele FŐVÁROS Tarlós: Nem lesz kaszinó - Angyalföld: Félrebeszél a főpolgármester „Közös siker az eljárás megszüntetése” Európai egyezményt, valamint az önkormányzatok önrendelkezéshez való jogát is sértheti az a törvényjavaslat, amely elsőként a Margitszigetet vonná a főváros illetékességi körébe a XIII. kerülettől - közölte a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ). A szervezet szerint fennáll a lehetősége annak, hogy hasonló törvénymódosítással más önkormányzatok közigazgatási határát akaratukkal szemben a kormány kezdeményezésére az Országgyűlés megváltoztathassa, így sérülhet az önkormányzáshoz való jog. Tarlós István cáfolta, hogy kaszinót építenének a szigeten és az általunk megírt felparcellázást politikai hisztériakeltéseknek titulálta. A főpolgármester hangsúlyozta: a kerületnek a szigeten nincs tulajdona, csak hatósági jogköröket gyakorol. A XIII. kerület szerint Tarlós nem ismeri az önkormányzati törvényt és nyilatkozatai nélkülözik az önkormányzati gazdálkodásra vonatkozó minimális ismereteket, „a parcellázás kérdésében nem a valóság érdekli, hanem félrebeszél”. Az Origó szerint egy fejlesztési tervben összesen 25 milliárd forintnyi többek között infrastrukturális, zöldterületi fejlesztéseket hajtanának végre a Margitszigeten 2016-ig. ■ É. S. A szökőkút felújítása már zajlik a Margitszigeten bizottság „Közös siker, hogy Magyarország a bizottság javaslata alapján kikerülhet a 2004 óta tartó túlzottdeficit- eljárás alól” - mondta az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője egy beszélgetésen. Szűcs Tamás lapunk kérdésére kiemelte: nagyon markáns bejelentéseket kellene tennie ahhoz a kormánynak, hogy Brüsszel azt vizsgálja, hogy ismét az eljárás alá vonást javasolja. Ha olyan költségvetési folyamatok indulnak be, amelyek veszélyeztetnék a 3 százalékos hiánycélt, akkor legkorábban az őszi vagy a téli gazdasági előrejelzés közlésénél javasolhatná Brüsszel az eljárás megindítását - tette hozzá. Brüsszel egyúttal közzétette az országspecifikus ajánlását is, amelyben hét területen fogalmazott meg javaslatokat a magyar gazdaságpolitika számára. A bizottság többek között a pénzügyi szektorra kivetett külön terhek csökkentését, az alacsony keresetűek adóterhének enyhítését, valamint a szabályozott energiaárak fokozatos megszüntetését javasolta. Szűcs Tamás ezzel kapcsolatban elmondta: nincs jogi eszköze a bizottságnak arra, hogy kikényszerítse az ajánlások betartását például azzal, hogy az Európai Bírósághoz fordul. ■ T. G. F t t
