Tolnai Népújság, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-04 / 103. szám

2013. MÁJUS 4., SZOMBAT GAZDASÁG 7 Sokba kerülhet nekünk Brüsszel döntése méh pusztulás Tizedével több kiadás a neonikotinoidok tiltása miatt - A VM szerint nem megalapozott Tizedével növelheti a gaz­dák költségeit az, hogy az eddig használt növény­védőszerekről át kell állni újakra. A neonikotinoidok tilalma azonban a hírek sze­rint megmásíthatatlannak tűnik. Braunmüller Lajos Két évig tilos lesz használni olyan növényvédőszereket, amelyeknek közük lehet az egész világon megfigyelhető méhpusztuláshoz - döntött az Európai Bizottság. A tila­lom azokra a kultúrákra ér­vényes, amelyek vonzóak a méhek számára, így érinti a repce, a kukorica és a nap­raforgó hazai termesztőit is. A döntés ellen számos terme­lői szervezet, és néhány uni­ós tagállam, így Magyaror­szág is tiltakozott korábban. A Vidékfejlesztési Minisz­térium (VM) többször nyíl­tan a termelők oldalára állt, mondván, nem látja megala­pozottnak a tiltást szorgal­mazó álláspontot. Czerván György, a tárca államtitkára nemrég kijelentette: Idehaza széles körben használnak neonikotinoidokat, Magyar- ország ugyanakkor nagy méztermelő is. „Megpróbálunk mindent megtenni, hogy felfüggesszék 881610 872650 942 316 910873 897670 934486 868135 943 824 997022 1065860 1088590 FORRÁS: OMME A méhcsaládok számának alakulása Magyaroszágon 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 VG-GRAFIKA Brüsszelben a méhek megmentése érdekében tüntettek természetvédők. Akciójuk sikeres volt: az Európai Bizottság a tilalom mellett döntött OMME: több vizsgálat kell az európai Élelmiszer-bizton­sági Hatóság (EFSA) január­ban megjelent tanulmánya jelentősen felgyorsította az európai döntéshozatali folya­matot azzal, hogy összefüg­gést mutatott ki a neonikoti­noidok használata és a mé­hek pusztulása között. Hor­váth Gábor, az Országos Ma­gyar Méhészeti Egyesület (OMME) vezető szaktanács- adója azonban a közelmúlt­ban lapunknak kifejtette: a Magyarországon végzett vizs­gálataik nem erősítették meg mindezt, igaz, csupán a kap­tárban történő elhullást vizs­gálták, a földeken elpusztult méheket nem. A szakértő ál­lásfoglalása szerint ezért a helyzet tisztázására további vizsgálatok kellenének. a mostani lépést, de sajnos erre nincs sok esélyünk” - nyilatkozta Vancsura József. A Gabonatermesztők Orszá­gos Szövetségének elnöke hozzátette: „ez nem volt jó döntés az Európai Bizott­ság részéről. Termelőként azonban be kell tartanunk a ránk vonatkozó törvénye­ket, így megpróbáljuk helyet­tesíteni a neonikotinoidok használatát más szerekkel. A szóba jöhető szerek azonban kétszer-háromszor többe ke­rülnek az eddig használt sze­reknél.” Vancsura József sze­rint a döntés hozzávetőleg 10 százalékkal emeli majd a ga­bonaféléket és olajos magva­kat termelők összköltségeit. Az elnök szerint a nyereség jelentős részét elviszi majd az új növényvédő szerekre való átállás, igaz, ez jelentő­sen függ a termés mennyisé­gétől, és a világpiaci áraktól is. A döntés Magyarországon leginkább a repce termesztő­it érinti, de jelentős hatással van a kukorica és napraforgó termesztőire is. „Gond az is, hogy a szóba jöhető helyette­sítő anyagokkal kapcsolatban nincs megfelelő hazai tapasz­talat” - tette hozzá Vancsura József. „A méhpusztulásban alap­vetően szerepet játszik az in­tenzív nagyüzemi mezőgazda­ság, és a legfrissebb tanulmá­nyok szerint úgy tűnik, hogy a neonikotinoidoknak a jelen­ségben kifejezett kulcsszere­pe van” - nyilatkozta a Világ- gazdaságnak Fidrich Róbert. A Magyar Természetvédők Szövetségének programfelelő­se lapunknak hozzátette: „az összefüggést megerősítette a közelmúltban az az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság is.A szervezet korábban pél­dául a GMO-ügyekben min­dig a nagy cégek álláspontjá­val értett egyet, ha most azt mondják, hogy a neonikotinoi­dok Okozhatják a méhpusztu- lást, akkor itt már tényleg ko­moly gond lehet.” Fidrich Róbert szerint a ha­zai, a kaptárban végzett vizs­gálat irreleváns a probléma szempontjából. Ezt azzal in­dokolta, hogy a neonikotinoi­dok használata esetében „a fő probléma éppen az, hogy a méhek nem találnak vissza a kaptárba, és attól távol pusz­tulnak el.” Gyógyulás a rettegett betegségből - napi két kávé áráért szolgáltatás Interjú Sallai Lindával - Nem kiváltság, egy átlag magyar családnak is elérhetővé válik Szívinfarktus, stroke és rosz- szindulatú daganat - ezek azok a rettegett betegségek, amelyeket minden magyar szeretne elkerülni, de alig ismerünk olyan embert, aki valamilyen módon ne lenne érintett, ha nem is személye­sen, de családtagja vagy isme­rőse révén. Ilyenkor mindenki a legjobb kezelést szeretné, és persze a lehető leggyor­sabban. Ez viszont a hazai viszonyok között nem min­dig lehetséges, vagy ha igen, csak nagyon drágán. Van már azonban olyan megoldás Magyarországon, amelynek segítségével a hazai betegek­nek is esélyük van a teljes körű gyógyulásra. Erről Sallai Lindával, a CIG Pannónia Életbiztosító vezérigazgató-he­lyettesével beszélgettünk. AS-interjú- Hogyan tud egy magyar biztosító segíteni a legsúlyosabb betegsé­gekben szenvedőkön?- Köztudott, hogy hazánkban a rákos megbetegedések, vala­mint a szív- és érrendszeri be­tegségek felelősek a halálozások több mint feléért. Ez egy hatal­mas szám, különösen, ha össze­hasonlítjuk a külföldi statiszti­kákkal. A tüdőrákos megbete­gedésekben például világelsők vagyunk. Ezért vettük mi fel a kapcsolatot egy amerikai egész­ségügyi szolgáltatóval, a Best Doctors-szal, amely - ahogy a ne­ve is mutatja - a világ legjobbnak tartott szakorvosait fogja össze. Az ő orvosaik a pácienseknek második szakvéleményt nyújta­nak, illetve súlyos betegség ese­tén arra is lehetőség van, hogy valaki akár a Harvard professzo­raival kezeltethesse magát.- Ez nem tűnik olcsónak...- A biztosítás költsége körül­belül napi két kávé árának felel meg. Ha önerőből szeretnénk gyógyulni egy svájci vagy ame­rikai kórházban, azért viszont akár több tízmillió forintot is fizethetünk. Az előbbit szinte mindenki megengedheti magá­nak, az utóbbit viszont csak na­gyon kevesen. Mi tehát az átlag magyar családok számára is el­érhetővé tesszük azt, ami eddig csak a gazdagok kiváltsága volt: modem, jól felszerelt kórhá­zakban kezeltethetik magukat, ahol a legfejlettebb technológiai eszközök és gyógyszerek állnak rendelkezésükre.- De miért csak a súlyos betegsé­gekre szabták ezt a szolgáltatást? A legtöbbünknek szerencsére ilyesmivel nem kell szembenéz­nünk az életünk során.- Nemcsak a súlyos beteg­ségekre kínálunk megoldási lehetőséget, hiszen második or­vosi szakvéleményt szinte bár- müyen betegségre kérhetnek az ügyfelek, azaz gyakorlatilag bámülyen egészségügyi problé­májukról a világ egyik legjobb speciaüstája is véleményt mond. A rettegett betegségek esetében Sallai Linda, a CIG Pannónia Életbiztosító vezérigazgató-helyettese pedig a gyógyuláshoz szükséges kiadásokat is fedezi a biztosító. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert úgy látjuk, hogy az egészségügy itt mutatja a legnagyobb gyenge­ségeket. Ez nem a szakértelem, hanem a megfelelő anyagi háttér hiányából fakad. A magyar orvo­sok kiválóak, a betegek bíznak is bennük, de ha nagy a baj, akkor inkább külföldre mennének ke­zeltetni magukat. Az úgynevezett rettegett betegségek kezelésében a jobb műszerezettségű, maga­sabb felszereltséggel rendelkező intézmények előrébb járnak. Az Amerikai Egyesült Államokban például arányaiban 25 százalék­kal több beteg gyógyul meg rákos megbetegedésből, mint Magyar- országon. Persze mindenkinek azt kívánjuk, hogy soha ne kelljen ilyen betegséggel szembenéznie, de sajnos a statisztikák azt mutat­ják, hogy ezek előfordulása jóval gyakoribb, mint azt a legtöbben hiszik. Főként Magyarországon, ahol egyébként a várható élettar­tam elmarad az európai átlagtól.- Ön szerint mi lehet az oka ennek?- Elsősorban a helytelen élet­mód és a stressz. A CIG Pannó­nia végzett ezzel kapcsolatban egy felmérést, ebből az derült ki, hogy a lakosság szerint az ide­gesség, a túlhajszoltság tehető leginkább felelőssé a rövidebb életért. Ezen kívül nagy szerepet játszik a betegségek kialakulá­sában az egészségtelen táplálko­zás, a káros szokások, és a moz­gáshiány is. Ez érdekes dolog egyébként, mert míg a többség pontosan látja, mi mindent te­hetne az egészségesebb életért - például sportolhatna -, majdnem minden harmadik ember beval­lotta, hogy ennek ellenére sem változtat az életmódján, hiába fél a daganatos megbetegedéstől vagy a szívinfarktustól. Valami­ért mi magyarok nem szeretünk belegondolni abba, hogy rossz dolgok velünk is történhetnek, hogy akár mi is megbeteged­hetünk, és a gyógyulásunknak ára lesz, amelyet esetleg nem tu­dunk megfizetni. Pedig érdemes az ilyen eshetőségekre időben felkészülni, különösen, ha valaki a családja révén érintett ezekben a betegségekben.- De bizonyára sokakban felmerül: miért kellene nekem a drága tb mellett külön is fizetnem azért, hogy meggyógyulhassak?- Mert néha az állami ellá­tás nem elég. De ez nemcsak nálunk van így, hanem szinte mindenütt a világon: ha valaki az átlagosnál jobb ellátást sze­retne, annak ára van. Ráadá­sul a legsúlyosabb betegségek kezelése nagyon drága, ezt az állam nem feltétlenül képes fi­nanszírozni, így előfordulhat, hogy valaki nem kaphatja meg támogatott módon azt a keze­lést, amely nagyobb esélyt ad­na neki a gyógyulásra. Emellé jön még az a probléma is, hogy sajnos a magyar egészségügy a legjobb szándék ellenére sem tudja olyan színvonalon ellátni a betegeket, mint például egy német vagy egy amerikai, hiába vannak magasan képzett, lelki- ismeretes orvosaink. Egysze­rűen nem állnak rendelkezésre azok az eszközök, gyógyszerek, amelyek ezt lehetővé tennék. Egyébként hozzáteszem: a leg­többen így is fizetünk azért, hogy egészségesek maradjunk, még pedig évről évre egyre töb­bet. Tavaly készült egy felmérés, amelyből az derült ki, hogy a lakosság több mint fele fizetne azért például, hogy a legjobb orvos kezelje, a legkorszerűbb vizsgálatokat vehesse igénybe vagy, hogy előrébb kerüljön a várólistán. Miért ne adhatnánk magunknak egy plusz esélyt az­zal, hogy biztosítjuk magunkat a legsúlyosabb betegségek ese­tére is?

Next

/
Thumbnails
Contents