Tolnai Népújság, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-04 / 103. szám
2 KORKÉP 2013. MÁJUS 4., SZOMBAT JEGYZET KASZÁS ENDRE Kinek nem szívás ez? hetekkel a pályázati eredmények kihirdetése után sem csitulnak a hullámok a trafikügy körül. Miközben vannak politikusok, akik apróságnak, részlet- kérdésnek minősítik a dohánypiac újrafelosztását, minden oldal készíti és teszi közzé a maga listáit. Nevek, kapcsolatok, érdekeltségek röpködnek. legújabban már nemcsak azokkal foglalkoznak, akik- kapcsolataik révén, vagy „nagyon jó pályázatukkal”- az összességében sok- milliárdos üzlet közvetlen közelébe jutottak, hanem azokkal is, akiket eltávolítottak onnan. a kormány keresi a jogi lehetőséget arra, hogy azok a trafikosok, akik eddig dohánytermék-kiskereskedelemből éltek, ne veszítsék el megélhetésüket. Most összesítik, hogy hány ilyen ember van - jelentették be kormánykörökben. Egyesek már azt is tudni vélik, hogy esetleg mégis engedélyezik több üzlet nyitását, a pesszimisták arra gyanakszanak, hogy a „kirekesztettek” csak az első körben el nem kelt, általában ezer fő alatti kistelepüléseken lévő koncesz- sziók újrapályáztatásában rúghatnak labdába. ahogy haladunk előre az idővel, úgy tűnik egyre gyarapodnak a dohányügy vesztesei. Évente 35 ezer ember halála hozható összefüggésbe a dohányzással. Akit viszont nem rettent el az adat, és tovább cigizik, az az árrés megduplázásából származó drágulással szembesül. Az érintettek számát tekintve hozzájuk képest valóban elenyésző a sikertelenül pályázott, illetve a „leváltott” trafikosok csoportja. viszont a kérdés egyre aktuálisabbnak tűnik: kinek nem szívás ez? Csak kiáltják a farkast? teríték Nincs bizonyíték a ragadozó feltűnésére, de nem is zárható ki Az elmúlt évtizedekben több alkalommal is láttak farkast a régióban. A gemenci erdőkben a kilencvenes évek végén bukkantak fel Baranya Egyelőre nem tudni, hogy több-e puszta legendánál az a szóbeszéd, amely szerint farkast véltek látni Dél-Baranyában. A szakemberek szerint nincs bizonyíték a ragadozó feltűnésére, ugyanakkor ez nem is zárható ki teljesen. Máté Balázs- Egyszer csak egy rohanó őzre lettünk figyelmesek, pár másodperc múlva pedig feltűnt az őt üldöző farkas. Felkaptam a sörétes puskát, rálőttem, el is találtam, de elmenekült. Később Abaliget környékén került terítékre az állat, országos hír lett belőle - idézte fel a hetvenes évek végéről származó emlékeit Tóth János nyugalmazott hivatásos vadász. - Később, a '80-as években Pécs-Vasas környékén láttam ismét farkast, vadásztársaimtól is hallottam beszámolókat az állat feltűnéséről a Dráva mentén. Minden bizonnyal Horvátországból érkeztek - tette hozzá. Tóth János éppen ezért nem minősíti képtelenségnek azt a természetkedvelők körében terjedő szóbeszédet, ami szerint ismét láttak farkast Baranya déli részén.- Bizonyíték nincs rá, de teljesen nem zárható ki a lehetősége, hogy a megyében is feltűnjön az állat, ahogy erre korábban is volt példa - nyilatkozta a Dunántúli Naplónak Gondos Gyula, a megye vadászkamara elnökhelyettese. - Dél-Magyarországon egyébként 1997-ben, Bács megyében lőttek ki legutóbb egy példányt. Bognár Zoltán, a kormány- hivatal vadászati-halászati osztályvezetője is hasonlóan vélekedett, hozzátéve, Tolna és Bács megyékben tudnak bizonyított farkas-előfordulásról. Európában egyébként egyre több olyan területen tűnnek fel szürke farkasok, ahol már több évtizede nem látták őket, például Hollandiában. Magyarországról a második világháború után tűnt el, majd a hetvenes-nyolcvanas években jelent meg egy-egy példány újra. Szakemberek szerint tömeges elterjedésükre az aranysakálokkal ellentétben nincs esély, mert bár táplálék bőven jutna nekik, az élőhelyek fel- darabolódása szab gátat megtelepedésüknek. Az ökológiai folyosóknak nevezett, élőhelyeket összekötő átjárókat, így az erdősávokat a mezőgazdasági területek felszabdalták, ezért hiába élnek farkasok a Kárpátok nyúlványain, a Bihar-hegy- ségben vagy a Délvidéken, ha nincsenek folyosók, nem tudnak tömegesen átjönni Magyarországra. Egyre több az aranysakéi Baranya megyében is Nem lőhették ki a vadászok a ragadozókat évente csak Baranyában több száz aranysakált lőnek ki a vadászok, mégis egyre nagyobb a populáció a szakértők szerint. A vadászok úgy látják, hogy jelentős kárt okoznak a vadállományban, őzgidák, szarvasborjak, vadmalacok is áldozatául eshetnek, illetve jelenlétükkel más területekre kényszerítik a nemes vadakat. Az aranysakál Magyarországon is őshonos, a 20. század közepe táján az élőhelyek csökkenése miatt azonban a medvével, a farkassal és a hiúzzal együtt gyakorlatilag teljesen eltűnt, a korabeli utolsó példányát 1942-ben ejtették el a feljegyzések szerint. A veszélyeztetett fajokat felsoroló Vörös könyv 1989-ben a kipusztult fajok közé sorolta. A természetes ellenség nélküli, betegségekre nem hajlamos csúcsragadozó az 1990-es évek elején tűnt fel ismét Magyarországon, az egykori Jugoszlávia területéről érkeztek az első példányok. emlékezetes vadászati esemény volt, amikor a kilencvenes évek végén a gemenci erdőkben megjelent néhány farkas. A ragadozók meglehetősen sok őzet kiirtottak, ezért a vadászok kilövési engedélyért folyamodtak a természetvédelmi hatóságokhoz, ám legnagyobb meglepetésükre nem kapták meg. A farkasok még garázdálkodtak egy ideig a természetvédelmi területen, aztán ahogy érkeztek, úgy egyik napról a másikra el is tűntek. a vadászok általában tartanak a farkasok visszatérésétől, teljesen érthetően féltik tőlük a vadállományt. Ám a környező országokban is jól megfér egymással a farkas és a vad. Magyarországon évente még mindig tízezrével lőnek ki vadászaink kóbor kutyákat, amelyek ha nem is önszántukból, de szintén az erdőkben vadásznak. Fennállása 100. évfordulóját ünnepelte az lilyés-gimi dombóvár Fennállásának 100. évfordulóját ünnepelte nemrég az Illyés Gyula Gimnázium. A centenáriumon rendezett diáknapon időkapszulát helyeztek a földbe az iskolaudvaron, amelybe a tanulók és a pedagógusok üzeneteit rejtették. Iskolatörténeti kiállítás is nyílt az ünnepségen, amelyen a Helytörténeti Múzeumnak egykor felajánlott és most ideiglenesen visszakapott relikviákat mutatták be, illetve számos öregdiák ajánlotta fel saját tárgyi emlékeit a tárlatra. A diáknap folytatásában ismeretterjesztő előadások váltották egymást. Másnap a centenáriumi gálán az iskola tanulói adtak műsort, zenés, táncos produkciókat, színdarabot láthatott a közönség. Bódogh Zoltán igazgató elmondta, emléktáblát is avattak ezen a napon, rajta az iskola korábbi - Herceg Esterházy Miklós Nádor és Gőgős Ignác Gimnázium - és jelenlegi neveivel. A kerámiatáblát Bosznai József tervei alapján Tóth Szilvia készítette. Dr. Szenyéri Zoltán szerkesztésében egy Évkönyv is napvilágot látott. Ehhez amellett, hogy összefoglalja az iskola történetét, az egykori diákok és tanárok névsorát és a verseny- eredményeket, egy CD-mellék- let is tartalmaz, amelyen tablók, fotók és film kapott helyet. Sok egykori osztály pedig az ünnepi alkalomra időzítette a találkozóját - tette hozzá Bódogh Zoltán. Csak az iskola falain belül 15 osztály gyűlt össze rendhagyómsztályfőnöki órára, de az igazgató tudomása szerint Dombóvár más pontjain is voltak találkozók a centenáriumi hétvégén. ■ H. E. Az egyik ismeretterjesztő előadás A „felfüggesztett kávé” mozgalom mára elérte a régiét is bizalom Az adományozás ú] formája reklámnak is beválik, a szervezők pedig nem tartanak visszaélésektől dél-dunántúl Hogy pontosan honnan, Olaszországból vagy Angliából indult, nem tudni, az viszont biztos: Magyarországon az egyik legnagyobb közösségi oldal, a Facebook hatására bontakozott ki a „felfüggesztett kávé” mozgalom. Az akció célja a rászorulók megsegítése, a működése pedig a bizalmon alapszik. Ha valaki bemegy egy kávézóba vagy bármilyen üzletbe, és a saját fogyasztása mellett kifizet plusz egy terméket, szolgáltatást, azt egy oda betérő rászoruló kaphatja meg. Az országban pár hét alatt teljesedett ki a mozgalom, számos üzlet csatlakozott a felhíváshoz. Ma már nemcsak kávét lehet adományozni, de színházjegyet, egy kupica pálinkát, kutyatápot és dauert is! Baranya az utolsók között került fel a térképre, Tolna megye jóval előbb csatlakozott. Szekszár- don egy étterem, egy kávézó, egy cukrászda, míg Bony- hádon egy étterem tette ki a „plusz egy kávé” matricát az ajtajára. Pécsett egy fodrászat és egy pékség állt be a sorba. Utóbbiakat legalább egy héttel megelőzte egy ismert harkányi söröző, ahol külön üvegbe gyűjtik a felfüggesztett termékek blokkjait. Gitta Gábor, a sörözőtulajdonosok fia lapunk kérdésére elmondta, egyrészt Aki a saját kávéja mellett egy másikat is kifizet, megvendégel valakit azért tették, mert úgy vélik, a rászorulók megérdemlik, hogy még egy lehetőséget kapjanak a támogatásokhoz való hozzájutáshoz, másrészt reklámnak is jó a mozgalom.- A forgalom ettől valószínűleg nem fog megnövekedni, de talán ismertebbek leszünk általa - fogalmaz Gitta Gábor. Hozzáteszi, nem lát sok esélyt arra, hogy a dél-dunántúli régióban népszerűvé váljon az akció, hiszen itt mindenki örül, ha saját magát el tudja tartani. Több üzlet pedig azért fél megnyitni a kapuit, mert tart attól, hogy a betérő koldusok, szegények elijesztik a fizető vendégeket. ■ K. E. I. Sok a rászoruló A mozgalomban részt vevő üzletek listája megtalálható a Suspended Coffee Magyarország internetes oldalán, míg a helyiségek ajtaján +1 jeles, ká- véscsészés matrica jelzi a lehetőséget. A kezdeményezés szervezői nem tartanak attól, hogy bárki is visszaél majd ezzel, és mások jóindulatával, bár ellenőrizni nyilván nem tudják a folyamatot. Ráadásul sok ember számít rászorulónak: egy hajléktalan, egy sokgyermekes anya, vagy egy kisnyugdíjas. A tapasztalatok alapján a Dél-Dunántúlon még gyerekcipőben jár a módszer.
