Tolnai Népújság, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-23 / 118. szám
2013. MÁJUS 23., CSÜTÖRTÖK GAZDASAG 5 Fogyasztás: megáll az esés? keresetek Reálbér-növekedést hozott az alacsony infláció, de a fordulat várat magára Problémás a közétkeztetők számára a menzák átalakítása Lassú fogyasztásbővülést és kemény béralkukat hozhat a reálbérek növekedése, de fordulatról még nem beszélhetünk. A hetvenes éveket idéző infláció miatti pozíciójavulás azonban idén megállíthatja a kereskedelmi forgalom hat éve tartó esését. Braunmüller Lajos A bruttó átlagkeresetek 2,9, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlag- keresetek 4,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit az idei év első három hónapjában, amikor a bruttó átlagkereset 225 600 forint volt - közölte tegnap a KSH. Mindez a nagyon alacsony inflációval párosulva 1,3 százalékos reálbér-növekedést jelent az első negyedévben. Márciusban a növekedés még kifejezettebb, itt már 2 százalék feletti reálnövekedésről beszélhetünk. A hatás várhatóan nem pusztán ideiglenesen mutatható ki, az elemzők többsége arra számít, hogy idén éves szinten is alacsony, 2-2,5 százalék körüli inflációs rátára számíthatunk. „Az adatok nagyjából visszaigazolják a saját tapasztalatainkat is, a bértárgyalások során a mi területeinken megkötött béralkuk átlagosan 4 százalék feletti emelésről szólnak” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresetének változása és az infláció (az előző év= 100) nettó kereset _ fogyasztóiárindex változás Pataky Péter. A Magyar Szak- szervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint a cél az érzékelhető reálbér-növekedés elérése lenne. „A 2 százalék körüli pozíciójavulás még inkább stagnálásnak érezhető, rendszerint 3-5 százalék körüli reálnövekedést éreznek meg a munkavállalók” - jelentette ki Pataky, aki szerint az adatok így is örvendetesek. A még hátralévő bérmegállapodásokkal kapcsolatban az elnök kijelentette: a most megkötött bérajánlásnak megfelelően a konvergenciaprogramban szereplő 3,1 százalékos inflációnak megfelelő bérfejlesztést szeretnének elérni. „Nyilvánvaló, hogy ezek az adatok nem erősítenek meg egy munkavállalói bérkövetelést” - nyilatkozta ezzel szemben DáMeglepetés várható „az infláció az év egészében 2 százalék körül alakulhat, ez 2 százalék körüli reálbérjavulást vetít előre" - nyilatkozta a Világgazdaságnak Gárgyán Eszter. A Citibank régiós elemzője hozzátette: „Mindez valóban segítheti a fogyasztást, arra azonban nem számítok, hogy ez a GDP-ben húzóerőt jelenthet az idén, bár pozitív meglepetések forrása ugyanná Ferenc. A VOSZ főtitkára lapunknak elmondta: „lehetséges, hogy a bérajánlásban említett konvergenciaprogram 3,1 száakkor lehet. Mindez azonban mégnem látszik a kiskereskedelmi adatokban, a háztartások óvatosabbak Javulást ez valószínűleg csak később eredményez majd a fogyasztásban, idén egyelőre csak a visszaesés tompulására lehet számítani” - fogalmazott Gárgyán Eszter, aki szerint fogyasztási fordulatról korai beszélni. zalékos inflációs értékéhez kötött béremelés fölélövést jelent, hiszen a pénzromlás mértéke idén 3 százalék alatt lehet. Ebben az esetben a megállapodás nyertese a munkavállalói oldal”- fogalmazott a főtitkár. Dávid Ferenc ugyanakkor figyelmeztetett: „nem várható el, hogy minden vállalkozás ilyen mértékben emeljen a béreken, lesznek olyan munkáltatók ahol ennél kisebb fejlesztésre futja, vagy arra sem.” „Való igaz, hogy a nettó keresetek nőttek az első negyedévben, a fogyasztási adatok viszont továbbra is csökkenést mutatnak. A reálbérek növekedése azonban előbb-utóbb meglátszik majd a kereskedelmi forgalmon is, jó eséllyel az élelmiszer-kereskedelemben” - mondta a Világgazdaságnak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint a fogyasztás bővülése ledolgozhatja az első negyedéves csökkenést, így az éves szinten stagnálást mutathat. Ha így lesz, azzal megáll a háztartások fogyasztásának 2007 óta tartó csökkenése- vélekedik Vámos György, aki szerint a kedvező forgatókönyvet még sok tényező írhatja felül. „Kérdés, hogy milyen új gabonaárakkal lehet számolni, az új zöldség- és gyümölcstermés milyen termékeknél milyen árcsökkenést hoz, és hogy mi lesz az üzemanyagárakkal” - fogalmazott a főtitkár. Árcsökkenés várható a gabonapiacon A közepesnél jobb termést várnak idén a búzatermelők 40 éve az élvonalban kilátások „A búza ígéretes, szépen néz ki, ezért valószínűleg a közepesnél jobb idei búzatermés várható, amelyet erősít az is, hogy májusban a csapadék mértéke elegendőnek bizonyul” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Vancsura József az idei kilátásokat elemezve. A Gabona- termesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hozzátette: a későbbi időjárás természetesen még változtathat ezen a helyzeten, de jelenleg a piac is jó termést, és csökkenő árakat vár. „Vannak hírek, amely szerint a búza ára akár 50 ezer forint alá is mehet tonnánként. Ez a termelőknek nem lenne jó, ezt az árszintet mindenképpen meg kellene haladnia a búza árának. Erre van még esély, ahogy arra is, hogy hektáronként 5 tonnánál nagyobb termés legyen. Ebben az esetben a termelők is jól járnának az idei évben" - tette hozzá Vancsura. A kukoricáról szólva az elnök megjegyezte: a vetést a szóban forgó területek 90 százalékán már befejezték, az eddigi kelés szép, így a kukoricatermés is ígéretesnek tűnik. A növény vetésterülete idén is egymillió hektár felett lesz az országban. „Ahogy a búzánál, úgy a kukoricánál is árcsökkenést várnak a piaci szereplők, ám itt is fontos lenne, hogy a tonnánkénti ár ne menjen 50 ezer forint alá. Ha efölött alakulna idén a búza ára, akkor talpon tudnának maradni a termelők” - nyilatkozta lapunknak az elnök. ■ Braunmüller Lajos Országosan 19 alközpont, 850 munkavállaló, 200 milliárd forintos árbevétel, közel 8000 mezőgazdasági partner: a KITE Zrt. ma Magyarország piacvezető mezőgazdasági cége. Elért eredményeihez méltó helyszínen, a budapesti Millenáris Parkban ünnepli fennállásának 40. évfordulóját a vállalat 2013. május 23-án. A KITE Zrt. az egész ország területén meghatározó szerepet tölt be a mezőgazdasági termeléshez szükséges inputanyagok kereskedelmében és a hozzá kapcsolódó szaktanácsadói tevékenységben, valamint a mezőgazda- sági gépek értékesítésében. Saját szervizhálózata révén korszerű technikai és logisztikai rendszerrel segíti az alkatrész-, illetve a szervizellátást. Magyarországon ma a legnagyobb létszámú szántóföldi gépszervizhálózattal a KITE Zrt. rendelkezik. Magyarországon kizárólagos disztribútorként forgalmazza a vüág legnagyobb mezőgazdasági gépgyártója, a John Deere termékeinek széles palettáját. A KITE az értékesítésen túl számos fejlesztéssel is hozzájárul a John Deere magyarországi népszerűsítéséhez. Ilyen innováció az Európában egyedülálló, ma már országos lefedettségű RTK-hálózat is, mely a teljes hazai agrárium számára elérhető. A GPS-jele- ket földi rádiójelekkel korrigáló RTK-rendszer révén a gépek 2-3 cm-es pontosságú haladásra és előre programozott műveletekre képesek, akár 20-30%-os költségcsökkenést realizálva. Teljesítménye alapján 2011-ben a 47. helyen szerepelt a HVG Top 500 listáján a hazai vállalatok között, partnerei a hazai szántóterület közel 50%-át művelik. A cég több évtizedes eredményes működése 850 munkavállaló számára jelent stabil, biztos hátteret. Éves szinten 150 millió forintot fordít alkalmazottai továbbképzésére annak érdekében, hogy partnerei szakszerű és magas színvonalú kiszolgálásban részesüljenek. A kezdetektől... 1972 őszén kilenc mezőgazda- sági szövetkezet összefogásával non-profit szervezetként alakult meg Nádudvaron a Kukorica és Ipari növény Termelési Együttműködés, a KITE. A cég kukorica- és cukorrépa termelési fejlesztésre alakult, de igen gyorsan az egész növénytermesztési vertikumra kiterjedt tevékenységi köre. A 80-as években indította öntözésfejlesztési programját, amely azóta is fő profiljai közé tartozik.A szaktanácsadás egész növénytermesztésre való kiterjesztésének alapja az agronómiái optimumra törekvő vetésszerkezet kialakítása volt, illetve az ágazatok igényét figyelembe vevő kapacitások, technológiai változatok táblánkénti megfogalmazása, adaptálása. 1990. január 1-től a KITE Egyesülésként működött tovább, majd 1992-ben az Egyesülés, illetve néhány kereskedelmi és ipari vállalat, valamint bank 553 millió Ft alaptőkével megalapították a KITE Mezőgazdasági és Kereskedelmi Részvénytársaságot. Ettől kezdve a mezőgazdasági termeléshez szükséges eszközök és anyagok kereskedelmében már nemcsak közreműködőként, hanem tényleges kereskedőként vett részt. Ezen kívül megtartotta szaktanácsadói és műszaki szervizszolgáltatói tevékenységét is. A cég mai formáját, a KITE •Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zártkörűen működő Részvénytársaságot 2006-ban nyerte el. ...napjainkig A folyamatos bővülés eredményeként ma már öt régióban 19 alközpontot üzemeltet a cég. Emellett minden régióban egy-egy géptelep (Hegyfalu, Sárbogárd, Szászberek, Telek- gerendás, Nádudvar), a keleti országrészben kertészeti telep (Derecske) is működik, illetve országszerte több KITE-s termény- tároló segíti a mezőgazdaságban dolgozók munkáját. Az idén negyven éves cég sikerének alapja a szaktudás, a dolgozói iránti felelősségvállalás, a partnereivel szembeni egyenesség. A KITE mindig a megbízhatóságot kereste, távlati fejlődésben gondolkodott, ezért tud a mai napig kiszámíthatóan fejlődni: a gyors pénzügyi haszon maximalizálása helyett a stabilitásban, a piaci pozíció megőrzésében látta a siker kulcsát. Május 23-án az elmúlt 40 évre visszatekintve ezen gondolatokat közvetíti vendégei felé és így halad tovább a XXI. századi magyar mezőgazdaság kemény kihívásai felé. ■ ígéretesnek tartják a kukoricavetést is a termelők reform Az óvodai, iskolai menzák átalakítását tervezi a kormány: a cél az, hogy egészségesebb, változatosabb, tápanyagban gazdagabb legyen a koszt. Nagy kérdés azonban, a cégek meg tudnak-e felelni az új kihívásnak. Egy internetes hírportál által találomra kiválasztott budapesti óvodai menza ma például sok szempontból nem felelne meg a majdani rendeletben foglaltaknak. A fenntartó So- dexo a vizsgált 21 napból csak 11 napon adott tejterméket, s mindössze két nap kínált gyümölcsöt. Gabonaféléből viszont éppen elég jutott, kenyeret, kekszet, pékárut mindennap kaptak a gyerekek. Egy általunk megkérdezett, neve elhallgatását kérő étkezési szakértő szerint fölöttébb nehéz lesz eleget tenni a kormány elvárásainak. A rendelet- tervezet ugyanis előírja, hogy egészségesebb, jobb legyen a menza szerte az országban, de ehhez nem rendel pénzügyi forrást. Az utóbbi tíz évben az élelmiszerek ára csaknem száz százalékkal emelkedett, miközben a nyersanyagnormára fordítható összeg ennek a felével sem. Aminek pedig egyenes következménye, hogy romlott a menzai koszt minősége, ha a mennyisége nem is csökkent. A közétkeztetést csaknem egymillió ember veszi igénybe hétről hétre, nagy részük kiskorú, azaz óvodás és iskolás. Szakértők szerint a jövő is ígéretes, hiszen középtávon további háromszázezer fő potenciális részt vehet a közétkeztetésben. A piac azonban már így is tekintélyes: az az egymillió fő évi 200-250 milliárd forintos forgalmat produkál. A magáncégek között hazai piacvezető Sodexot azért is érintené érzékenyen, ha itt teret veszítene, mivel az étkezési utalványok értékesítéséből nagy profitot már nem nagyon remélhet azóta, hogy a kormány változtatott a játék- szabályokon. A két üzletág elvileg ugyan két önálló jogi személyiségű vállalkozás hazánkban, ám a hasznot és az esetleges veszteséget ugyanott, a marseille-i központban számolják el. ■ VG KSH: egyre gyorsabb a kivándorlás felgyorsult az utóbbi években a Magyarországról történő kivándorlás növekedése a fogadó országok statisztikái alapján - közölte a KSH. Tavaly mintegy 230 ezer hivatalosan bejelen- | tett magyar állampolgár élt az európai országokban. Harmaduk Németországban, ötödük az Egyesült Királyságban, 13 százalékuk pedig Ausztriában. Számos új célországban (Spanyolország, Olaszország, Hollandia) is jelentős volt a növekedés. A 2011-es népszámlálás szerint 143 ezer magyar állampolgár élt egy évnél hosszabb , ideig külföldön, 70 059 pedig egy évnél rövidebb ideig. ■ VG i