Tolnai Népújság, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-16 / 113. szám
egészség 7 2013. MÁJUS 16., CSÜTÖRTÖK Az allergiás bőrbetegségek korszerű gyógyszeres kezelése kezelés A tünetek csökkenthetők a kiváltó okok megszüntetésével, gyógyszerekkel, diétával A mai orvoslás már százszázalékos biztonsággal ki tudja mutatni a speciális bőrpróba során azt, hogy mi váltja ki a panaszokat, így könnyebb a terápia Allergiás reakcióról akkor beszélünk, ha az egyébként ártalmatlan anyaggal való érintkezést követően a szervezet kórosan fokozott immunreakcióval válaszol. Dr. Körmendy Miklós Gyakran összetévesztik az allergiát az atópia fogalmával, mely egyéni hajlamot jelent olyan kóros immunfolyamatok kialakulására, ami asztma, szénanátha, allergiás kötőhártya gyulladás, atópiás dermatitis, ételallergia kialakulásához vezethet. Az atópiás családokban gyakoribb az előfordulás, és egy embert többféle atópiás kórkép is érinthet. Az allergének közül sok a természetben is előfordul, azonban egyre nő a civilizáció áldásaként ránk zúduló, allergiát kiváltó mesterséges anyagok száma. Az iparosodás és környezetünk megváltozása valamennyi atópiás betegség gyakoriságát fokozta az utóbbi évtizedekben. A legtöbb információt a pollenallergiáról hallhatunk, pedig igen gyakori a bőr allergiás betegsége is, mint például a csalánkiütés és az ekcéma. Életkor szempontjából azonban az atópiás dermatitis - közismertebb nevén gyermekkori ekcéma - jelentkezik leghamarabb, már csecsemőkorban kialakul. A hajlatokban és az arcon, nyakon a leggyakoribb, viszkető, nedvedző vörös foltok jelennek meg. A vakarás következménye a hámhiány és pörkösödés, a hámlás, illetve a bakteriális felülfertőződés. Az ekcémás betegek valószínűleg genetikailag érzékenyebb bőrrel rendelkeznek, így a külső ingerekre a szokásosnál hevesebben reagálnak. A betegség krónikus lefolyású, ám az életkorral fokozatosan, jellemző módon a 3-5. életévben javul. Fontos a bőr nedvesség- tartalmának megőrzése, helyes ápolása, az ismert ételallergének kerülése, melyek szintén fokozzák a tüneteket. Kontakt ekcéma esetén bőr allergiás gyulladását a közvetlenül a bőrrel érintkező allergiát okozó anyag váltja ki: leggyakrabban króm, kobalt, nikkel, illatanyagok, formalin és az újabban divatba jött növényi anyagok (teafaolaj, levendula, stb.). Az érintkezés helyén (pl. óraszíj) viszkető bőrpír, kis hólyagok, nedvedzés, majd hámlás alakul ki. Legjobb kezelése a megelőzés, az allergén elkerülése, ami azonban csak akkor megoldás, ha már ismert a tüneteket kiváltó ok, melyet speciális bőrpróba segíthet azonosítani. Mivel a jellegzetes bőrjelenségek kialakulásában lényegi szerepet játszik a vakaródzás, a kezelés fontos része annak megakadályozása. A kialakult bőrelváltozásokat helyileg, kenőcsökkel kezeljük, míg a viszketés és a vakaródzás csökkentésére szükség van anti- hisztamin tartalmú gyógysze- rekreis;— — Csalánkiütés (urticaria) allergiás és nem allergiás okból is keletkezhet - mindkettő tünetei azonosak: az egész testen elszórt kisebb-nagyobb, összefolyó, karéjos, középen kifehéredő rózsaszín foltok jelennek meg. A viszketés nagyon erős. Súlyos esetben a szemhéj, ajak, nyelv, kézfej megduzzad, majd gégeödéma miatt fulladás, a keringés összeomlása (anafilaxiás shock) következhet be. E tünetek felléptekor azonnal orvoshoz kell fordulni! Az akut urticaria általában az allergén „támadása” után néhány perccel kezdődő, gyorsan megszűnő betegség. A tünetek csak néhány alkalommal jelentkeznek és az esetek 90 százalékában maguktól el is múlnak. Gyógyszerek, gyümölcsök - leggyakrabban málna, eper, őszibarack, vagy más ételek, mint hal, tej, tojás, de ételfestékek, konzerválószerek, latexgumi és rovarcsípés is lehet a kiváltó okok között. A krónikus urticaria esetén hat hétnél hosszabb ideig tart a csalánkiütés. Leggyakrabban ezt is allergiás reakció okozza, bár az allergént a beteg gondos kikérdezése és vizsgálata ellenére sem sikerül mindig kimutatni. Leggyakrabban emésztési zavar, a gyulladt bélnyálkahártyán átjutó allergének következménye, ételfestékek és konzerválószerek is kiválthatják. Baktériumok és gombák fenntartotta gócfertőzések (krónikus mandula-, arcüreggyulladás) és bélférgesség következménye is lehet, ezért szükség lehet a bőrgyógyászon kívül, egyéb szakorvos felkeresése is. A csalánkiütések mintegy 20 százaléka nem allergiás eredetű, ilyenek például a fizikai hatásra létrejövő nyomási, hideg, meleg, napfény okozta urticariák. Ez utóbbi - az ózonréteg vékonyodá- sával összefüggő UV-B sugárzás erősödésével, más bőrbetegségekkel egyetemben - gyakoribbá vált. Az allergiás eredetű csalánkiütés kezelése a kiváltó ok elkerüléséből, speciális diéta alkalmazásából és a tüneteket enyhítő anti- hisztamin tabletta adásából áll. A bőrgyógyászati gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek az antihisztaminok, hiszen a bőrbetegségek jelentős részében a viszketés a vezető tünet, melynek kiváltásáért elsősorban a hisztamin tehető felelőssé. Az antihisztaminok gátolják a hisztamin kötődését a tünetek kialakulásáért felelős receptorokhoz, így csökkentik, illetve megakadályozzák azok megjelenését. A régebbi első generációs antihisztaminok az életminőséget rontó mellékhatásokat okoztak, mint álmosság, fejfájás, szédülés, fáradtságérzés, így ma már ritkábban alkalmazzák őket. Az űjabb generációs modem antihisztaminok képviselője a levocetirizin, ami már 6 éves kortól alkalmazható. Azon túl, hogy igen gyorsan, egy órán belül kifejti a hatását, nem okoz álmosságot, fáradtságérzést, az autóvezetést sem befolyásolja. A recept nélkül kapható levocetirizin hatása több mint 24 órán át tart, így elegendő naponta egy tablettát bevenni. Mindezek lehetővé teszik, hogy a mindennapok teendőit kellő koncentráltsággal, megfelelő fizikai és lelki állapotban végezzük. A szerző bőrgyógyász szakorvos ■ Ételfesték vagy éppen rovarcsípés is kiválthat csalánkiütést Amit a pollenallergiáról tudni érdemes: népbetegség Az allergia nagyon meg tudja gyötörni az arra érzékeny embert. Egyénre szabott gyógyszeres kezelés segíthet Már az ókori görögök is... kezdhetnénk a jól ismert frázissal és tényleg! A pollenallergia tüneteinek első leírását az ókorban fedezhetjük fel, Hérodotosztól. Azóta korunk népbetegsége lett, a betegek száma évről évre nő; a kiváltó okok közül a különböző pollenek az elsők között szerepelnek. Az allergia oka a szervezet túlzott immunválasza a környezetére; ilyen értelemben nagyon sok, környezetünkben megtalálható anyag kiválthat túlérzékenységi reakciót. A betegség családi halmozódása is megfigyelhető: a gyermeknek közel 50 százalékos esélye van hasonló panaszok kialakulására,, ha mindkét szülője szenved az allergia valamilyen formájától. A születendő gyermek családi terheltség nélkül is kb. 10 százalékos eséllyel lesz allergiás. Az allergiás tünetek közül a csecsemőknél elsősorban ekcémával, ételallergiával találkozhatunk. A kisdedeknél, óvodás korú gyermekeknél a korábbiakban említett allergiás reakciók intezitása csökken; ebben az életkorban a gyakori orrfolyásos panaszok fő okaként inkább a felső légúti fertőzések szerepelnek. A légúti tünetekkel járó allergiás reakciók kialakulása az 5-6 évesnél idősebb korosztályra jellemző. A pollenallergia néhány tünetét jól ismerjük: orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás, orrviszketés. Allergiás nátháról (szénanátháról) akkor beszélünk, ha a fenti tünetek közül legalább kettő hetente több napon át, naponta legalább egy órán keresztül fennáll. Súlyosabb esetekben az allergiás gyulladás nemcsak az orrnyálkahártyát és a szem kötőhártyáját érinti, hanem az alsó légutakban kialakulhat az asztma. Az asztmás betegek jelentős részénél a kiváltó ok szintén valamilyen allergén, pl. pollen. A környezetünkben előforduló allergéneket - aszerint, hogy egész évben fennálló, vagy az év bizonyos szakaszában megfigyelhető panaszokat okoznak - perenniális- vagy szezonális típusúakra osztjuk. Perenniális allergének például a házipor-atkák, állati szőrök vagy az élelmiszerek. Bizonyos növények pollenjei szezonálisan jelentkező panaszokat okoznak. A legtöbb országban, így hazánkban is léteznek ún. pollennaptárak, amelyekből kiolvasható, hogy a kérdéses időszakban mely fa- vagy fűféle pollenje okozhat panaszokat. Magyar- országon a legerősebb allergének virágzásuk sorrendjében: mogyoró, éger, fűz, kőris, nyír, platán, pázsitfűfélék, paréj- félék, feketeüröm és a parlagfű. A parlagfűre hazánk MEGHATÁROZOTT BETEGCSOPORTOKNÁL hatékony kezelési mód lehet a specifikus immunterápia. Ennek során az allergiát kiváltó anyagot emelkedő dózisban juttatják be a szervezetbe, mintegy hozzálakosságának közel egyötöde érzékeny. Igénytelen növényről van szó, melynek pollenjei igen messze juthatnak, irtása így jelentős problémát okoz. Ismert tény, hogy a nem-, vagy nem megfelelően kezelt szoktatva azt az allergénhez. A kezelés során célunk a teljes tünetmentesség elérése, ezáltal az életminőség javulása, továbbá az allergiás eredetű asztma kialakulásának megelőzése. allergia esetén az allergia súlyosbodása gyakrabban előfordul, allergiás asztma kialakulásának esélye növekszik. Amennyiben allergiás tüneteket észlelünk, feltétlenül javasolt szakorvoshoz fordulni, aki az allergiavizsgálatot is elvégzi. Ez történhet bőrteszt vagy bizonyos esetekben vérvétel segítségével. Az allergia kezelésében kézenfekvő az allergiát kiváltó anyag kerülése, amennyiben ez megoldható. Ha pollenallergiások vagyunk, a magas pollenkoncentráció időszakában inkább a lakásban tartózkodjunk, gyakori hajmosással, felsőruházatunk gyakoribb mosásával, az orrüreg sóoldatos átöblítésével szabaduljunk meg a pollenektől. Autóban a lehúzott ablakkal történő közlekedést kerüljük; ekkor ugyanis sokszoros koncentrációban jutnak légutainkba az allergének. A gyógyszeres kezelés akkor megfelelő, ha egyénre szabott és lépcsőzetes; a két leggyakrabban alkalmazott gyógyszercsoport a kortikoszteroid tartalmú orrspray-k és az antihisztaminok. Az újabb generációs antihisztaminok jellemzői, hogy hatásuk erőteljes, gyorsan kialakul és tartós, nem ál- mosítanak, felszívódásukat az elfogyasztott ételek nem befolyásolják, más gyógyszerekkel, alkohollal nincs kölcsönhatásuk, a szív működésére való hatásuk még jelentősen emelt dózisban sem mutatható ki. Dr. Fent Zoltán fül-orr-gége szakorvos Richter Gedeon A cikket támogatta a Richter Gedeon Nyrt. El kell érni a teljes tünetmentességet » »
