Tolnai Népújság, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-16 / 113. szám

2013. MÁJUS 16., CSÜTÖRTÖK MEGYEI TÜKÖR 3 Nagy fogás Hatalmas pontyot akasztott a tolnai Dunán Mukli Zsolt. A tolnai fiatalember kukoricával csalta „lépre” a kapitális példányt, amelyet majd­nem tízperces fárasztási követően tudott a partra emelni. A halat, ámelyet 11 kilóval mérlegelt, 18-as fonott zsinórral sikerült becserkésznie, mesélte el lapunknak Mukli Zsolt. A horgásznak nem ez az első nagy fogása, két éve, decemberben egy 13,5 kilogrammos példányt sikerült „becserkésznie”. ■ R. G. Csak a húszéveseké a világ felhívás A trafikosok szerint teljesíthetetlenek a feltételek Túlságosan magas államadósság, kis foglalkoztatás szekszárd Nem biztos, hogy ez az egyetlen megoldás, amely­re ennek a politikai ciklus­nak a gazdaságpolitikája épül, de valamilyen választ ad a leg­fontosabb kérdésekre, mond­ta lapunknak Barcza György. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzője volt a szekszárdi Vál­lalkozói Szalon szerdai estjé­nek a vendége. Magyarország 2010-ben Izland után a legin­kább eladósodott ország volt a világon. Talán még ma is az, hi­szen Görögország és Ciprus a csőddel az adósságukat leírta. A kormány újfajta alapokra épí­ti a gazdaságpolitikát, amely­nek centrumában az aktivi­tás, a foglalkoztatottság növelé­se áll. Magyarországon a gaz­daságilag aktívak száma 4, az inaktívaké 3,5 millió és félmil­lió a munkanélküli. Ez nem fenntartható arány, mert túlsá­gosan nagy adóterhet ró az ak­tívakra, ezért egyre többen a szürke és a fekete gazdaságba menekültek. A személyi jöve­delemadó rendszerből is ez lát­szik, hisz a 4,5 millió bevallás­ból 1,5 millió a minimálbérnek megfelelő, vagy annál keve­sebb éves jövedelmet mutat ki. A legfelső 10 százalék éves be­vallott átlagjövedelme is mind­össze 4 millió forint. Ez is bizo­nyítja, hogy a progresszív jöve­delemadó rendszer nem vált be. Ezért jó, hogy a kis keresetűek, ha kis mértékben, de hozzájá­rulnak a közterhekhez. A ma­gasabb jövedelműeknek pedig esély a megtakarításra. Az iga­zán magas keresetűek ugyanis nem személyi jövedelemadót fi­zetnek. A kezdeti eredmények mutatnak is némi elmozdulást, mint a foglalkoztatás, mind pe­dig az államadósság csökkené­se irányába. ■ 1.1. Barcza György elemző Rövid időn belül másodszor is csalódniuk kellett a koncesz- sziós pályázaton nem nyert trafikosoknak. Most azért ke­seredtek el, mert a legtöbbjük számára teljesíthetetlenek azok a feltételek, amelyek az új koncessziós felhívásban szerepelnek. Abban, amely elvileg őket támogatja. Vízin Balázs- Nesze semmi, fogd meg jól!- Bauer Jánosné eképpen jelle­mezte a Nemzeti Dohánykeres­kedelmi Nonprofit Zrt. által ked­den közzétett felhívást, amelyre a korábbi koncessziós pályáza­ton vesztes, régóta trafikot üze­meltetők jelentkezhetnek május 21-ig. A szekszárdi trafiktulajdo­nos szerint szinte teljesíthetetle­nek a kiírásban felsoroltak. Mint mondta, csak azok csatlakozhat­nak ehhez, akik legalább 20 éve foglalkoznak dohánytermékek értékesítésével, ugyabban a he­lyiségben - az öröklés kivételé­vel - változatlan tulajdonosi vi­szonyokkal, és csak egy üzletet működtetnek. Az is feltétel, hogy egyéni vállalkozóknak kell len­niük, vagy olyan gazdasági tár­saság tagjainak, amelyben az igénylő és/vagy közeli hozzátar­tozója legalább minősített több­ségű (75 százalékos) szavazati joggal rendelkezik, s amely gaz­dasági társaságnak bejegyzett főtevékenysége a dohányáru-kis­kereskedelem, máshonnan nem származik jövedelmük. A kiírás szerint a kiskereske­delmi egység akkor minősül tra­fiknak, ha az üzlethelyiségben kizárólag kiskereskedelmi tevé­kenység folyik, a nettó árbevétel pedig nem haladja meg az éves 100 millió forintot. Továbbá az éves árbevétel az elmúlt öt év át­lagában legalább 80 százalékban dohánytermék kiskereskedelmi értékesítésből tevődött össze. A feltételrendszer alapból kizárja a hálózathoz tartozó trafikokat.- én mégnem találkoztam, be­széltem ma olyan vállalkozóval, aki megfelelt volna a felhívás fel­tételeinek Nincs statisztikánk arról, hogy mennyien élhetnek ezzel a lehetőséggel, de annyi biz­tos, hogy a közel 10 ezer vesztes koncessziós pályázat mögött ren­geteg magyar család van, akik­nek újból csalódniuk kell az ért­Nem adják fel- Igazságtalannak és mél­tánytalannak tartom ezt az egész helyzetet, de nem adjuk fel, mert tovább szeretnénk dol­gozni abban a szakmában, ami­vel 22 éve foglalkozunk - hang­súlyozta Bauer Jánosné. Nem merte egyértelműen kijelenteni - mert mint fogalmazott, a 2007- től kezdődő napi zárásokat nem egyszerű ilyen rövid idő alatt át­tanulmányozniuk és összesíteni­ük - de meglátása szerint megfe­lelnek az új kiírás feltételeinek. Egy másik, név nélkül nyilat­kozó Tolna megyei vállalkozó viszont egészen biztos abban, hogy ő nem tud csatlakozni eh­hez. Azt mondta, csak nyom­dafestéket nem tűrő szavakkal heteden kritériumok miatt - vá­laszolta kérdésünkre tegnap Bo- órÁdám. Hozzáfűzte, ő is érin­tettként csatlakozott a trafikkáro­sultak mozgalmához, akikkel szerdán demonstrációt tartottak Budapesten, követelve a pályáza­ti eredmények megsemmisítését és új, átlátható, nem időközben módosított kiírás közzétételét. tudna beszélni a trafikpályá­zatok körül kialakult mizériá­ról. Leszögezte, egy percig sem hitt abban, hogy a koncessziós pályázaton nem nyert vállalko­zók tényleges segítséget fognak kapni az államtól. Arra is kitért, hogy ő ehhez a mostani abszurd feltételrendszerrel nem tud azo­nosulni, borzasztóan sajnálja, hogy 17 év tapasztalatával a há­ta mögött, több ember megél­hetését biztosítva, egyik pilla­natról a másikra be kell zárja mindkét üzletét. Érthetetlen feltételek- Nem mindegy, hogy vala­ki 5, 10, 16, vagy éppen 20 éve foglalkozik dohánytermékek ér­tékesítésével, ha egyszer ebből tartja fenn a családját? - tette fel a kérdést az érthetetlen sza­bályozásra utalva Uzsák Ágnes. - Akinek az üzlete működtetése jelentette az egyetlen havi bevé­telt, annak alanyi jogon járt vol­na a koncesszió, igaz, vélhető­en nem szakmai, hanem politi­kai alapon történt a kiosztás, leg­alábbis minden jel erre utal - vé­lekedett a szekszárdi trafiktulaj­donos, aki ugyancsak elkesered­ve mondta, hogy ő nem felel meg a felhívás kritériumainak. Új, átlátható, tiszta pályázatot követelnek JEGYZET Presszók és patikák hol vannak már azok az idők, amikor a bicska árát be­levésték a penge öntőformájá­ba, amely évtizedekig hirdet­te, hogy a „halnyelű” dikics ára 4 forint 70 fillér? Pedig aki annak idején elkészítet­te azt az öntőformát, azt hit­te, hogy az ár az idők végeze­téig kőbe véve - pontosabban fémbe öntve - marad. nos, nemcsak a halas bics­ka ára változott azóta szám­talan alkalommal, más, öröknek hitt dolgok is sor- ra-rendre porba omlottak, és megint mások, amelyekről azt hittük, sosem tapasztal­juk meg, ím bekövetkeztek. utóbbira példaként itt van­nak mindjárt a tornádók. Mit mondjak, kis honunkban más sem hiányzott már, mint a pusztító forgószél. Még sze­rencse, hogy - tenger hiá­nyában - hurrikántól nem kell tartanunk. visszatérve az öröknek hitt dolgokra, senki sem gondolta volna, hogy ebben az ország­ban bezárhat kocsma, vagy patika. Pedig újabban mind­kettőre van példa, bőséggel. A BAJ csak az, hogy a ven­déglátóipari üzemegységek és a gyógyszertárak nem azért zárnak be, mert roha­mosan csökken az alkoholt kedvelők, és rohamosan nő a makkegészségesek száma. Gyanítom, inkább a szegé­nyek száma.nő. Akik otthon kotyvasztanak valami szeszt, vagy ki tudja mit tartalma­zó kutyult, csempészett italt vásárolnak. S ha megbeteg­szenek, akkor a bolhapiacon, vagy „jóismerőstől” vesznek egy-két bizonytalan korú és származású pirulát. az árak és a bérek közöt­ti különbséget jelképező ol­ló szárai egy ideje egyre szé­lesebbre nyílnak, és semmi jele annak, hogy záródni is akarnának. Akadnak persze, akik ebből semmit sem vesz­nek észre, sőt. Csakhogy a fent említett vendéglátó egy­ségeket és patikákat ezelőtt sem ők tartották fenn. Amikor az apa tanítja a lányát hímezni közös kiállítás Öltögetés közben a házi feladat kikérdezésére is van idő Állásfoglalás maximálja a regisztráció díját bogyiszló, tolna Nem túl gya­kori hobbi a hímzés az erőseb­bik nem körében, még ritkább, ha egy apa tanítja a lányát hí­mezni. Az pedig egyedülálló­nak tűnik, ha apa és lánya kö­zös kiállításon mutatja be hím­zéseit. Nem csoda, hogy a Bo- gyiszlón élő Rácz Ferenc és má­sodikos kislánya, Ildikó alkotá­saira nagyon sokan voltak kí­váncsiak a minap a tolnai Beze- rédj szabadidőközpontban tar­tott tárlatnyitón, amelyen Boda Zoltán, a bogyiszlói iskola igaz­gatója, a Bogyiszlói Zenekar, va­lamint bogyiszlói diákok mű­ködtek közre. Rácz Ferencet - tinédzser­ként - még édesanyja tanítot­ta hímezni, rendszeresen közel húsz éve űzi ezt a hobbit. Elő­ször térítőkét díszített, aztán különböző ruhadarabok követ­keztek. Nagy kedvence a Koz- mix, az együttes hímzett lógója több pólón is látható, sőt, a ban­da tagjainak is készített már ilyet. A tárlaton hímzett torna­cipővel, farmernadrággal is ta­lálkozni, a motívumok között pedig kalocsai, sárközi minták­tól a Disney-figurákig sok min­den megtalálható. Rácz Ferenc napi másfél-két órát is eltölt hobbijával, de öl­tögetés közben másra is tud fi­gyelni: többek között a lánya házi feladatának kikérdezésére is jut idő olyankor. ■ S. K. Rácz Ferenc napi másfél órán át hódol hobbijának. Ruhát is hímez tolna megye Minisztériumi ál­láspont szerint 3500 forintnál nem számíthatnak fel többet a kutyákba ültetett azonosító chi- pért és regisztrációért. Fiáth Szilvia, a szekszárdi kutyamen- helyet működtető alapítvány el­nöke elmondta, hogy a Magyar Állatvédő és Természetbarát Szövetség tette közzé a minisz­tériumi állásfoglalást, és egy­ben arra buzdítja az ebtulajdo­nosokat hogy amennyiben egy állatorvos a jelzett összegnél többet kér, keressenek másikat. Az állatvédelmi törvény sze­rint: az adatbázisba való re­gisztrációért a jogszabályban meghatározott díjat kell fizet­ni. Ez az adatbázis működtető­jének a bevétele. Az eb chippel történő megjelöléséért legfel­jebb 3500 forint kérhető az ál­lat tartójától, amely magában foglalja az eszköz árát, a beülte­tés valamint az adatbázisba va­ló regisztráció díját. A háziállatok egyedi azono­sítására néhány éve alkalmaz­zák a rizsszem méretű, kutyák­ban a nyakbőr alá ültetett RFID mikrochipet, amely egy tizenöt számjegyből álló egyedi kódot tárol. A két perc alatt, fájdalom- mentesen beültethető mikro- chip önmagában nem sugároz, egy speciális leolvasó rádiójele­ire válaszolva néhány centimé­teres távolságból adja ki az azo­nosítószámot. ■ V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents