Tolnai Népújság, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-13 / 110. szám
Akar faluból is lehet varos presztízs A választások előtti évben rangos címet kapnak néhányan Kivételek mindig voltak. A kicsik közül Visegrád már 2000-ben város lehetett, pedig kétezer lakosa sincsen a településnek Orbán Viktor: nem vagyok populista A magyarok alapvetően szabadságharcosok - mondta a SIC Notícias portugál hírtelevíziónak Orbán Viktor. A szombaton sugárzott interjúban a kormányfő közölte: nem vagyok populista, mindössze a lehető legnagyobb mértékben próbálok egyenesen beszélni az emberekkel. ■ MTI A kitűzött ingatlanok töredékét árverezték el tavaly csaknem 35 ezer ingatlant tűztek ki árverésre a végrehajtók, de ebből a 3 ezret sem érte el a valóban elárverezettek száma. A kényszerértékesített ingatlanok fele volt lakás - mondta Schmidt Zoltán, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökségi titkára. ■ MTI G7: Közös fellépés az adóelkerülés ellen az adócsalás és az adóelkerülés elleni közös fellépésről állapodtak meg szombati angliai értekezletükön a világgazdaság teljesítményének hozzávetőleg a felét adó hét vezető ipari hatalom (G7) pénzügyminiszterei és jegybanki vezetői. ■ MTI Merényletek a pakisztáni választáson ROBBANTÁSOS MERÉNYLETEKBEN többen meghaltak és megsebesültek Pakisztánban szombaton, a parlamenti választások kezdete után nem sokkal. A tálibok vállalták magukra az akciókat. ■ MTI Hercegi utód a koronázási fesztiválra július 13-RA várható Vilmos herceg és hitvese, Katalin cambridge-i hercegnő első gyermekének érkezése - vasárnapi brit sajtóértesülések szerint. Ha ez lesz az időpont, akkor a hercegi utód a koronázási fesztivál idején jön a világra. ■ MTI Idén ismét városi rangra emelhet az államfő több magyarországi települést. A várossá válás egyik vonzereje, hogy több európai uniós pályázati pénzt remélhetnek a fejlesztésekhez. Szerdahelyi Csaba Tárcái egyfajta Csipkerózsika álmából ébredését segíthetné, ha városi címet kapna. Illetve Baracskai László polgármester lapunknak úgy fogalmazott: nemcsak meg-, hanem visszakapni szeretnék a címet, amelyet 1871- ben veszítettek el. A legújabbkori történelemben viszont a település először pályázik. Ezt egy tavalyi kormányrendelet teszi lehetővé, amely kimondja: nemcsak nagyközségek, hanem falvak is pályázhatnak. Baracskai László nemcsak az esetleges gazdasági hasznot tartja fontosnak a városiasodásban, amely a tapasztalatok szerint az európai uniós források megpályázásában is előnyt jelenthet a kisebbekkel szemben. Legalább ennyire fontosnak látja a polgár- mester, hogy „az új kisvárosok létrejötte erősítheti a vidéken való megmaradást, megragadást egy pozitívabb jövő képpel minden generáció számára.” Tárcái szerinte olyan image-település, mint Pannonhalma, Visegrád, Villány vagy Hajós. Tárcái neve szerinte márkanév, s bár nem igazán nagy népességű (2824 lakos), mégis sokan ismerik.- A faluban a szőlészet és a borászat maradt a vezetőágazat, a 19-20. századi urbanizációs folyamatban nem tudott lépést tartani a meglóduló városiasodással, mivel ebben az időszakban az ipari termelés vált a városok legfontosabb fejlesztő és szervező erejévé - állítja Baracskai László, és hozzáteszi: a hagyománytisztelet újra fontos. Ez is segített abban, hogy az idegenforgalom egyik motorjává váltak, itt található például Tokaj-Hegyalja egyetlen az idei pályázatra ez a 22 település jelentkezett: Aba, Ajak, Besenyszög, Csákvár, Diósd, Fábiánsebestyén, Fegyvernek, Gyöngyöspata, Jánosháza, Kerepes, Kondoötcsillagos szállodája. A polgár- mester úgy látja: alkalmasak és méltóak a városi címre, annak elnyerése történelmi igazságtalanságot tenne jóvá. Nem tudni, ez mennyire hatotta meg a pályázat elbírálóit. Az viszont biztos, hogy az elmúlt két évben az önkormányzati rendszer átalakítására hivatkozva a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nem foglalkozott a városiasodás jogi kérdéseivel. Igaz, az országgyűlési választásokat megelőző év mindig választóvonal volt. Az éppen regnáló hatalom, talán nem is véletlenül, abban bízott, hogy a címadományozással akár pluszvoksokat is lehet gyűjteni, bár sokak szerint ennek nem volt igazi hatása. Mindenesetre valamennyi kabinet élt a lehetőséggel, és a rendszerváltozás óta az inkriminált években ros, Lébény, Lepsény, Onga, Őrbottyán, Piliscsaba, Sülysáp, Tárcái, Tát, Tiszaalpár, Újhartyán, Verpelét. Tolnai megyei település ezúttal nem adott be pályázatot. összesen 78 település léphetett előrébb - javarészt egyébként nem azért, mert kormánypárti polgármester ült a székben. 2011. január 1-jén 328 magyar- országi várost regisztráltak, a települések kb. 8 százalékát, ám az ország lakosságánakkétharmada itt él. Néhány évtizede sokkal komolyabb kritériumai voltak a cím elnyerésének, mint napjainkban, igaz, akkkor jelentősen más volt a társadalom szerkezete. A hetvenes években 8 ezer fő volt a várossá válási létszám minimuma. Szinte elképzelhetetlen volt, hogy olyan település lépjen előrébb, ahol nem volt bíróság, kórház és középiskola. Kivételek persze akkor is akadtak, például a tarcali polgármester által már említett Visegrád - elsősorban kiemelt történelmi múltja és ebből adódó idegenforgalmi vonzereje miatt. A rendszerváltozás után előbb azon változtattak, hogy csak nagyközség pályázhatott, majd a második Orbán-kormány ezt is eltörölte. Ez rögtön lehetőséget ad több mint 300 falunak is, hogy városiasodásról álmodjon. Áder lános államfő a tervek szerint legkésőbb július 31-ig dönt a KIM ajánlása alapján. Kevesebből, kevesebben kapnak emelést az egészségügyben egészségügy Ad is, meg nem is a kormány béremelést idén az egészségügyieknek. Szeptembertől januárig visszamenőleg { növelik az egészségügyben dolgozók bérét, kivéve a gazdasági-műszaki területen tevékenykedőkét. Kifejezetten az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében emelték meg tavaly az alkohol és a dohánytermékek jövedéki adóját, amelyből 2013- ban mintegy 51 milliárd forint, konkrétan erre a célra fordítható bevételre számítanak. Ebből azonban, mint az a kormány elé került előterjesztésből kiderül, végül is csak 23,6 milliárd forintot használnának fel az idén. További 6,1 milliárdot a háziorvosi és védőnői szolgálatok finanszírozásának emelésére szánnak. A béremelési keretből az általános orvosok és rezidensek havi bruttó 10 ezer forintot, a szakorvosok bruttó 40 ezer forintot kapnak. Az egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi szakemberek (pszichológusok, logopédusok, vegyészek, biológusok) alapbére ugyancsak havi bruttó 10 ezer forinttal emelkedik. A legnagyobb, havi bruttó 75 820 forintos béremelésnek a klinikai gyógyszerészek örülhetnek. A szakdolgozók közül a diplomások bruttó 35-41 ezer, a középfokú végzettségűek bruttó tízezer forinttal többet vihetnek haza. A műszaki-gazdasági területen dolgozók - adminisztrátorok, karbantartók, infor- | matikusok, munkaügyisek stb. - viszont idén is kimaradnak a fizetésemelésből, holott az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) szerint legalább 10 százalékkal meg kellene emelni a fizetésüket ahhoz, hogy ne fokozódjon a szakemberhiány ezen a területen is az egészségügyi intézményekben. Mint az EGVE elnöke fogalmazott: hamarosan már az ellátandó feladatok teljesítéséhez minimálisan szükséges számú gazdasági-műszaki szakember sem lesz a kórházakban. «H.É. A reménykedő huszonkettő Csak időt nyerhet Szlovénia a költségvetési kiigazítással egyenlegjavítás A nemzetközi mentőcsomag elkerülése érdekében több nagyvállalatot privatizálhatnak A szlovén kormány kiigazítási csomagja aligha fogja meggyőzni az Európai Bizottságot, mivel túlságosan a bevételi oldalon történő intézkedésekkel próbálja az egyenleget javítani, ahelyett, hogy jelentősen csökkentené az állami kiadásokat - így összegezhetők az első kommentárok a ljubljanai kabinet által bemutatott intézkedési tervekről, amelynek célja, hogy Szlovéniának ne kelljen nemzetközi mentőhitelt igényelnie. A kritikusok szerint Ljubljana csak időt nyert a csomaggal, de hosszú távú megoldást nem hoz az ország gazdasági bajaira. Elemzők szerint az ország az év második felében mintegy 5 milliárd eurós külső segítségre szorulhat, ami főként az ingatlanpiaci buborék kipukkanása miatt bajba jutott pénzügyi szektor feltőkésítését szolgálná. A bemutatott intézkedéscsomag egyik eleme ennek megfelelően a bankszektor radikális átalakítását, a nem teljesítő hitelek lefedésére egy külön pénzintézet (az úgynevezett rossz bank) létrehozását is magába foglalja. A másfél hónapja hivatalba lépett balközép kormány miniszterelnöke, Alenka Bratusek beiktatásakor azt jelezte, hogy a kabinet nem a görög forgatókönyv alapján, vagyis a lakosságot sújtó súlyos megszoAlenka Bratusek rítások árán kívánja az állam- háztartás helyzetét rendezni. A most bemutatott csomag erre azonban rácáfol, hiszen több tipikus megszorító elemet is tartalmaz. Eszerint július 1-jétől a normál áfakulcs az eddigi 20-ról 22-re, ipíg az élelmiszerekre vonatkozó kulcs 8,5 százalékról 9,5 százalékra nő. Csökkentik a közszféra béreit is, annak mértéke majd a szakszervezetekkel folyó tárgyalások után derül ki. Emellett 2014. január 1-jétől ingatlanadót is kivet a kormány, igaz annak mértékét sem határozták még meg. A bevételek növelését az adóemelés mellett elsősorban privatizációval kívánja elérni a kabinet. Köztudott, hogy a kelet- közép-európai posztkommunista országok közül a piacgazdaságra való átállás során legkevésbé Szlovénia alkalmazta a magánosítást. A mentőcsomag, illetve a hitelezők diktátumainak elkerülése érdekében azonban Ljubljana most kénytelen kiárusítani a családi ezüstöt. Ennek megfelelően 15 állami kézben lévő vállalat privatizációját jelentették be. Eladósorba kerül többek között a második legnagyobb szlovén pénzintézet, a Nova KBM, az Adria Airways légitársaság, a ljubljanai repülőtér, illetve a Telekom Slovenije távközlési vállalat. Elemzők azonban a magánosítás megvalósításával kapcsolatban szkeptikusak, miután a kormány nem közölt határidőt a privatizációra, és konkrét bevételi összeget sem az egyes cégekkel kapcsolatban. ■ Tar Gábor Szlovén államháztartási mérleg (a GDP százalékában) 2009 -6,2 ——| 2010 -5, 9|j^M—j 2011 -6,4 | 2012 -4,0 MMM^ 2013 BEM——| 2014 : -3,3* ■■■Ül * A kormány terve. VCTGRAFIKA FORRÁS: EUROSTAT 4 t
