Tolnai Népújság, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-13 / 110. szám
2013. MÁJUS 13., HÉTFŐ KORKÉP 5 Már a gyermek sem köt össze válóok Ha elmúlt a lángolás, sokan új partnert keresnek maguknak, nem küzdenek Sokan a házasságok válságáról beszélnek, pedig a legtöbb ember arra vágyik, hogy kiegyensúlyozott háttere, családja legyen gyerekekkel (illusztráció) Minden tizedik felnőtt ember elvált a házastársától. Úgy tűnik, ma a házasságokat nem hosszútávra tervezik a fiatalok, gyakran az első komolyabb krízis után végleg elengedik egymás kezét. De mi lehet ennek az oka, nem lenne igény mély, tartós, egymásra mindvégig számító érzésekre, vagy ekkora hatása lenne az önmegvalósítást sugalló reklámoknak?! Mauthner Ilona Egy celebpár válásával foglalkozik hetek óta a média. Azt mondják, elmúlt a szerelem, ezért válnak. Az indok nem új, gyakran elhangzik mostanában, ha ismert emberek magyarázzák a kapcsolatuk megromlását. Ilyen egyszerű lenne? Ha elmúlik a lángolás, lecseréljük az addigi társunkat? Jobbágy Gáborné pszichológus elmondta, a párkapcsolatok fejlődését az anya-gyerek kapcsolat alakulásával hasonlították össze a szakemberek, és nagyon sok azonosságot találtak. A gyermek első pár évében nagyon erősen kötődik az édesanyjához, ugyanígy van ez a házasságokban is. Majd jön az első dackorszak a kicsi életében, amikor már több önállóságra vágyik, majd ismét visszatalál a szüleihez. Ahogy az évek múlnak, jönnek a krízisek, az elszakadási vágy hol erősödik, hol gyengül. Felnőttkorra egy átlagos családban kiegyensúlyozott kapcsolatot sikerül kialakítani a gyermeknek a szüleivel. A házasságokban is így van ez, hol erősebb, hol gyengébb az egymáshoz való vonzódás, de ez nem jelenti azt, hogy ennek a szimbiotikus kapcsolatnak el kell szakadnia. A kríziseket átvészelni kellene, egymást tisztelve, nem elmenekülni a problémák elől. Természetesen sok múlik azon, melyik fél, milyen normákkal érkezett a házasságba. Mit látott otthon, hogyan oldották meg az ő szülei a problémáikat: kiabálással, elfojtással, gyűlölködéssel, szőnyeg alá söpréssel, válással, vagy megbeszélve, kinek, mi a baja a másikkal.- Nem tartom tragédiának a válást, manapság ilyen a társadalom - mondta Ivancsics Kornélia, aki egy gyermekkel vált el a férjétől, most 39 éves. - Inkább önállóságra törekszenek az emberek, mint egymáshoz való alkalmazkodásra. Régebben mást jelentett a házasság, de szerintem egyre inkább kimegy a divatból. Az biztos, hogy én többet nem megyek férjhez, de egy barát azért jól jön majd.- Engem nagyon megviselt a válásunk, szinte belebetegedtem - mesélte Németh Gábor két gyermekes elvált apuka; ők annak idején templomban fogadtak örök hűséget egymásnak a feleségével. - A baj az volt, hogy a feleségemmel nem lehetett megbeszélni a gondokat. Mindig hárított, és a másikban kereste a hibát. A második gyermek születésétől is már a házasságunk megmentését vártuk, de csak jobban kihozta a gondokat. Sokáig őrlődtem, képtelen volt A szakember szerint nincs értelme elválni akkor, amikor még működik a házasság, de a felek idő előtt feladnák a reményt. Sajnos ez manapság elég gyakori. Amikor az egyik fél nem tudja saját vágyait összhangba hozni a másik vágyaival, vagy nem hajlandó arra, hogy amikor szükséges, önmagán dolgozzon, ami bizonyos helyzetekben lemondással járhat, olyankor sajnálatos módon gyakran előfordul, hogy a válással félbeszakítanak egy olyan fejlődési folyamatot, melynek a krízis ellenére volt értelme. Talán túl nagynak tűntek a saját sérelmek, talán el- szalasztották azt a pillanatot, ami még a kapcsolat megújulásához vezethetett volna, vagy arra, hogy átöleljen, hozzám bújjon. Azt a mondatot sem ismerte, hogy ne haragudj. Volt, hogy hetekig nem is szólt hoztalán egyszerűen nem voltak adottak a feltételek ahhoz, hogy a felek - megfelelően - beszéljenek egymással, odafigyeljenek egymásra, meghallgassák a másikat, és a társuknak időben és nyíltan elmondják, hogy mi játszódik le a lelkűkben. Ha azonban a felek alkalmat adnak egymásnak arra, hogy egy és ugyanazon dolgot különbözőképpen közelítsék meg, akkor egymás kiegészítésének teremtik meg a lehetőségét.- UGYANAKKOR a válás lehet jó döntés is, amikor például a közös élet valódi akadállyá válik, amikor már nem építő, hanem csak romboló gondolatokat, vagy cselekedeteket eredményez- mondta Jobbágy Gáborné. zám, ha valamin megsértődött. Beláttam, már csak ártanánk egymásnak. Én adtam be a válókeresetet. Érdekességek a válásról HAZÁNKBAN ÉVENTE 45 ezer körüli házasságot kötnek és 26 ezret bontanak fel. A dél-dunántúli régióban 2520, megyénkben 640 házasságkötés bomlott fel tavaly. A válási arány Belgiumban a legmagasabb, ott a házasságok háromnegyede végződik válással. A válóperek 71 százalékát a feleségek kezdeményezik. A két legfőbb válóok: a hűtlenség és az alkoholizmus. Ma minden tizedik felnőtt elvált a házastársától. Általában 10- 14 év után döntenek a válás mellett, nem igaz tehát a kritikus 7 év, a statisztikák legalábbis nem ezt igazolják. A Magyarországon megszületett gyerekek 42 százalékának a szülei már nem élnek házasságban. Akadémiai dl] az atomerőmű környezet-ellenőrző rendszeréért paks-budapest A nukleáris biztonság területén kiemelkedő eredményt elért szakembereknek adták át a Magyar Tudományos Akadémia és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által 2006-ban közösen alapított He- vesy György-díjat. Az első kategóriában, ahol olyan kutatókat ismernek el, akik a nukleáris biztonság területén értek el kiemelkedő eredményeket, dr. Gadó János, a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontjának munkatársa, korábbi igazgatója kapta. A kategória második teljes értékű díját két személy vehette át: dr. Gimesi Ottó, a BME nyugalmazott tanára a radioaktív jódizotópok kémiai formáinak meghatározásával kapcsolatos kutatásaiért, és Fehér István állami díjas vegyész a paksi atomerőmű világszínvonalú környezet-ellenőrző rendszerének kidolgozásáért és megvalósításáért. A Hevesy György-díj ifjúsági kategóriájának kitüntetettje dr. Panka István. ■ V. T. Sikeres volt az újvárosi egészségnap szekszárd Az idén is sikerrel zárult a Szekszárd-újvárosi Római Katolikus Társaskör hagyományos egészségnapja. Pénteken 8-tól 15 óráig mintegy 120-an éltek az ingyenes szűrési lehetőségekkel. Ezek között szerepelt vérnyomás és pulzusmérés, szemészeti szűrő- vizsgálat, ellenőriztethették az érdeklődők a vércukor-szintjü- ket, mód volt a testtömegindex megállapítására. Az Alzheimer kór szűrés kapcsán többeknek javasoltak kivizsgálást. Sokan vették igénybe a masszírozást és a biorezonancián alapuló állapotfelmérés lehetőségét. Dr. Kertész Ágnes, a szekszárdi megyei kórház pszichiátriai osztályának vezető főorvosa előadást tartott az időskori demenciáról. Rengeteg már nem használt gyógyszert is begyűjtötték. A kisebbfajta zsáknyi orvosságot egy patikába vitték, ellenőrzés, illetve megsemmisítés céljából. ■ 1.1. ■ Sokáig őrlődtem, képtelen volt arra, hogy átöleljen, hozzám bújjon Amikor még nem szabadna elválni Uj szelek fújnak a tudományos ismeretteijesztésben tit A technikai eszközök fejlődésével színesedtek, gazdagodtak a lehetőségek, amelyeket alkalmazhatnak szekszárd Dr. Nagy Janka Teodóra PhD. főiskolai tanárt, a PTE Illyés Gyula Kar általános és tudományos dékánhelyettesét választotta meg elnöknek a Tolna Megyei Túdományos Ismeretterjesztő Egyesület (TIT) közgyűlése. Joggal vetődik fel a kérdés, mi lehet a tudományos ismeretterjesztő egyesület célja korunkban, amikor a kíváncsi, érdeklődő emberek az interneten szinte mindent megtalálnak. Mint dr. Nagy Janka Teodóra elmondta, éppen egy nagy pályázati program célozza meg az ifjúságot. Ennek a beköszöntőjében megfogalmazta a jelen feladatait is. A történelem egyik „leginnovatívabb” korszakában, 1841 májusában Bugát Pál, a Magyar Természettudományi Társulat megalapítását javasolta a „haza tudományos kapacitásait egyesítve”... „polgártársainkat az anyagilag és szellemileg legbol- dogítóbb kút forrásához közelebb vezetni.” Tolna megye már a kezdeteknél ott volt, hiszen Wosins- ky Mór apát, a múzeum munkatársai és a főgimnázium tanárai az országban is elsőként tartottak ismeretterjesztő előadásokat Szekszárdon. Már akkor megjelent igényként a tudomány társadalmasítása. Ma sem lehet más cél, mint a társadalom legszélesebb rétegei művelődésének elősegítése az oktatás mellett az ismeretterjesztés eszközeivel is. Dr. Nagy Janka Teodóra A közelítés, a módszer és a terminológia azonban megváltozott: erőteljesebb a gazdasági, társadalmi változásokhoz igazodás. Ám a technikai eszközök fejlődése következtében színesedtek, gazdagodtak a módszerek. A TIT országos elnökségben is megfigyelhető a szemlélet- változás. Elhangzott például: jó lenne, ha a megyékben a tudományos kompetenciák és kapacitások összekapcsolódnának. - Ez a téma valahogy benne van a levegőben, mert mindez az Illyés Gyula Karon (IGYK) már hamarabb megfogalmazódott - mondta a dékánhelyettes. Hozzátette, hogy a legtehetségesebb fiatalok elmennek a megyéből, az ittmaradóknak meg nagyobb segítségre van szüksége ahhoz, hogy a tudományos eredményeket megismerhessék, s képesek legyenek azok integrálására és felhasználására a mindennapokban. A feladatot egyebek közt azért vállalta el, mert a szekszárdi egyetemi karon együtt van a tudományos kapacitás és az ifjúság jelentős szegmense. Az elmúlt két-három évben, kinyitva az intézmény kapuit, felvállalták a tudományos ismeretterjesztést is. Hozzátette, vezetői munkájához is jól illeszkedik a valójában nem új feladat, hiszen a TIT-tel már eddig is jó partneri viszonyban volt az IGYK. ■!.!. Névjegy DR. NAGY JANKA TEODÓRA PhD. főiskolai tanár, a PTE Illyés Gyula Kar általános és tudományos dékán-helyettese, a Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet igazgatója. Kutatási területei: jogi néprajz, jogi kultúrtörténet, joghatékonysági vizsgálatok a szociális területen, szociális közigazgatás történet, a szociális gondoskodás történetiformái, esélyegyenlőség a joggyakorlatban. A tudományos közleményeinek száma 148; könyve 24 jelent meg; könyv- részlet 40; tankönyv 6; idegen nyelvű (külföldi és hazai) közleményeinek száma 13. h i r f ,1
