Tolnai Népújság, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-13 / 110. szám

2 2013. MÁJUS 13., HÉTFŐ KÖRKÉP JEGYZET BARLANGI GERGŐ Úttalan utakon valami, aminek soha senki nem érhet a végére, ám az állatorvosi ló szerepe rendre nekünk jut. Valami, aminek elrettentő példái, a "hogyan ne" tipikus képviselői mi va­gyunk. Valami, amire sokat költünk, még sincs ember e hazában, aki elégedett len­ne a végeredménnyel. Naná, hogy az útépítésről és -fel­újításról van szó. Beszélik: a rendszerváltás óta az au­tópályákból - ezt most nem cifrázom: - kilopják az alap­anyagot, és, ha ez nem len­ne elég, a mindenkori hatal­masoknak az egymás közti mutyizást is sikerült e téren csúcsra járatniuk. A LEGPIKÁNSABB mégis az, hogy a fentiek dacára 130- cal a legjobb közlekedni a határainkon belül, mert mi­helyst lehajtunk a sztrádá­ról, vég nélküli szlalomozás­ba kezdhetünk. így van ez, amióta az eszemet tudom. MEGSZOKTAM, MEGSZOKTUK. Csak akkor nyögünk fel fáj­dalmasan, amikor az au­tónk is ezt teszi. Vagy ká­romkodni kezdünk, miköz­ben az aktuális üzemanyag- árakat emlegetjük, amik­nek az adótartalmából fut­nia kellene nemcsak a ká­tyúk betömködésére, hanem új, hosszú-hosszú aszfalt- rétegek "keletkeztetésére" is. Ebből nagy a hiány, ami­ből viszont van bőséggel, az a kifogás. Amikor a hőinga­dozás okozta kihívásokkal kezdik a szakemberek, nyí­lik a bicska. A többség ki tudja számol­ni a téli mínusz húsz és a nyári plusz hetven °C közti különbséget, de ha az oszt­rákoknak sikerül áthidal­ni a problémát, akkor csak létezik megoldás. Az érem egyik oldala, hogy mifelénk az úthálózat átlagos életko­ra közelít a 3. ikszhez, a má­sik, hogy gyakran már az 5-6 éves szakaszok is por­ladnak. Tán nem kellett vol­na anno a szigorú bitumen­szabványokat lobbi érdekek miatt felpuhítani... Még kérni is alig mernek igények A fizetési elvárások messze elmaradnak a reális bérektől A legmagasabb fizetési elvárások az építőipar, az információs technológiák, valamint a marketing-, reklám- és PR-területeken mutatkoztak Tavaly az álláskeresők ma­gasabb fizetést mertek kérni, miht korábban, de a fizetési elvárások mértéke messze elmarad a reális bérektől. Kevéssé meglepő módon Budapesten, Győr-Moson- Sopron és Vas megyében a „legmerészebbek” a mun­kára vágyók a fizetések te­kintetében, az elmaradottabb régiókból Hajdú-Bihar és Borsod megye az utolsó. Papp Gábor A Workania.hu internetes állás­portál munkatársai legutóbbi kutatásuk során azt vizsgálták, hogyan alakultak az álláskere­sők által elvárt bérek a magyar- országi álláspiacon az elmúlt években. Az internetes állás­portál adatbázisában az álláske­resők által megadott fizetési igé­nyek átlaga 2012-ben 170 ezer 400 forint volt, ami több mint 40 ezer forinttal elmarad az or­szágos 221 ezer forintos bruttó átlagbértől.- Az eredmények minden év­ben azt mutatják, hogy az ál­láskeresők nem mernek any- nyit kérni, mint amennyit való­jában kaphatnának. A pályázók . fizetési igényei ugyanis rend­szerint 25-30 százalékkal elma­radnak a valós fizetésektől - fog­lalta össze lapunknak a kutatás eredményeit Ficza János, a Wor- kania.hu PR-menedzsere. Érdekesség ugyanakkor, hogy tavaly viszont már többet kértek az álláskeresők, mint 2011-ben, hiszen akkor még 162 ezer 600 forint volt az átlag fizetési elvá­rás egy pályázónál, míg 2010- ben mérték a legalacsonyabb ér­téket, átlagosan 158 ezer forin­tot.- Ez persze nem azt jelenti, hogy három évvel ezelőtt az em­berek kevesebbért is hajlandó­ak lettek volna dolgozni, arról van szó inkább, hogy jelenleg már kevesebben merik megad­ni a bérigényüket a jelentkezés során, aki pedig megadja, az né­mileg magasabb összeget mond, mint korábban - tette hozzá a kérdés kapcsán Ficza János. A legtöbbet természetesen Budapesten kérik a pályázók, átlagosan 195 ezer 200 forin­tot. A fővárost Győr-Moson-Sop- ron, Vas illetve Komárom-Esz- tergom megye követi. Havi 180 ezer forint feletti összeget kérnek még Fejér, Veszprém és Pest megye álláskeresői. A leg­alacsonyabb, nettó 150 ezer fo­rint alatti fizetési elvárás pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg, Haj­dú-Bihar valamint Borsod-Aba- új-Zemplén'megye álláskereső­inél mutatkozik. Némileg talán meglepő módon az általában a sereghajtók között szereplő Békés ezen a területen valami­vel kedvezőbb helyet vívott ki magának, hiszen a már említett három megye előtt, Jász-Nagy- kun-Szolnokkal közösen a ti­zenhatodik helyen áll az össze­vetésben, az átlagos bérigények e két megyében 151 ezer 800 fo­rintra rúgtak a statisztikák sze­rint. A Workania kutatói kíván­csiak voltak arra is, hogy vajon mely munkakategóriákban me­rik a legtöbbet, illetve a legkeve­sebbet kérni a munkavállalók'. Érdekesség, hogy a bőr-, textil- és ruhaipar, valamint a segéd­munkák mellett az értékesítés és kereskedelem területén ké­rik átlagosan a legkevesebbet a dolgozók. Ezen a területen vi­szont elég gyakori a havi fix fi­zetés mellett a teljesítményala­pú elszámolás. Havi nettó 150 ezer forint körüli a bérigény to­vábbá a gyártás-termelés, a biz­tonság és védelem, valamint az adminisztráció területén. A legmagasabb fizetési elvá­rások az építőipar, a információs technológiák, valamint a marke­ting-, reklám- és PR-területre je­lentkező pályázóknál mutatkoz­tak. Itt a zamatos hazai eper, igaz, befőzéshez most még drága Az év első gyümölcse a piros, illatos, zamatos eper. A ma­gyar legalábbis ilyen, és most már a piacokon, a boltokban meg is jelent. Tolna megyében tíz hektár körüli területen ter­melik. Aki ért hozzá, annak akár fél hektárnyi epres is szép pénzt hoz. Pedig nagy a konkurencia, hiszen az uniós országokból már április végén megérkezik a magyar üzletek­be a csomagolt eper. A terme­lők azonban ettől nem tarta­nak. Aki kóstolta már a hazait, annak nem kérdés, melyiket veszi meg. A megyében Fadd környé­kén van a legnagyobb epres, a Venyige Szövetkezet gondo­zásában. Bényi András elnök szerint ha marad a meleg, száraz idő, akkor tíz napon belül már piacképes lesz a szabadföldön termelt szamóca is. A piacokon és a boltokban jelenleg kilójáért 1100 és 1800 forint körüli árat kértek, de pár hét múlva, amikor már 400-480 forintért is lehet egy kiló epret venni, érdemes a lekvárkészítéshez készülődni. Ennél olcsóbb a termelők sze­rint nem lesz a gyümölcs. ■ Mauthner I. Négy kiló eperhez két kiló cukor A következő pár hétben már készülődhetünk az eper befőzé­séhez. A nagymama lekvárjá­nak receptje: 4 kilogramm eper­hez 2 kiló cukrot tegyünk, lassú tűzön, alaposan forraljuk ösz- sze. Aki sűrűbben szereti, az tehet bele dzsemesítőt is. Üve­gekbe merjük, majd azokat egyenként papírral csomagol­juk be, hogy lassan hűljenek ki. Tartósítószert ne használjunk! Az eper átlagárának alakulása (Ft/kg) év május június 2000 850 400 2002 1000 450 2004 800 360 2005 840 380 2006 1100 420 2007 1300 520 2011 1300 400 2012 1400 450 Forrás: Zöldség-Gyümölcs Terméktanács Fizetési elvárások alakulása az egyes kategóriák szerint Építőipar és ingatlan 253 500 Ft Információs technológiák 233100 Ft Marketing, reklám, PR 231600 Ft Minőségmenedzsment 227 700 Ft Elektrotechnika és energetika 227 400 Ft Gépipar 223 500 Ft Adminisztráció 151800 Ft Gyártás, termelés 150 000 Ft Biztonság és védelem 149 700 Ft Értékesítés, kereskedelem 144 000 Ft Segédmunka 129 000 Ff Bőr-, textil- és ruhaipar 123 300 Ft FORRÁS: WORKANIA.HU Csak az biztos, hogy még nem dőlt el a vasúti pótjegy sorsa döntéskényszer? A terv a Fidesz szerint is ellentétes a kormány költségcsökkentésről szóló szándékaival baranya-tolna Csak az biz­tos, hogy nem biztos - sajnos egyelőre ennél pontosabbat nem tudunk a tervezett új vasúti pót­jegyekről. Annak ellenére sem, hogy - mint az ismert - a MÁV Zrt. most szerdától, május 15-étől vezetné be egyes gyorsvonatain is a kötelező pótjegyet. Ezt az amúgy ingyenesen utazó 65 év feletti nyugdíjasoknak is meg kellene váltaniuk, csakúgy, mint jelenleg is, a magasabb szolgálta­tási színvonalat nyújtó intercity- vonatokon. Hogy döntés mikor lesz a gyorsvonati pótjegyek ügyében, nem tudni, de már nemcsak az ellenzék, a szakmai szervezetek vagy egy-két kormánypárti po­litikus ostorozta a javaslatot, ha­nem a Fidesz parlamenti frakci­ója is. Vélhetően a hatalmas tár­sadalmi felháborodásra reagálva azt hangsúlyozták, a tervezett lépés ellentétes a kormány azon szándékával, hogy csökkentsék a megélhetés költségeit. Lapunk nem hivatalosan ar­ról értesült, hogy a hétvégén is egyeztettek a kérdésről a kor­mány, a Nemzeti Fejlesztési Mi­nisztérium (NFM) és a MÁV kép­viselői, s hogy talán ma születhet döntés. Közösségi közlekedési szak­emberek háttér-információként azt mondták, vélelmezik, a vas­úttársaság szerdán mégsem tud­A pótjegy ára az utazás hosszától függően 150-795 forint lesz ja érvénybe léptetni a változta­tást, mivel a kötelező 30 helyett csupán 15 nappal korábban tet­ték közzé az újításról szóló elkép­zelésüket. A múlt hét elején kérdeztük a pótjegyekről az NFM-et és a MÁV-ot is, de tegnapig nem küld­tek választ kérdéseinkre. Egyéb­iránt először márciusban érdek­lődtünk a MÁV-nál arról, mely vonatokat érintheti a nem hiva­talos sajtóértesülésként kiszivár­gott pótjegybevezetés, de akkor annyit mondtak, az NFM-ben nem született ilyen döntés. Min­denesetre a MÁV honlapján teg­nap még fent volt a közlemény a pótjegyekről szóló menetrendi változtatásról. ■ Babos A. Minden tizedik? ha a változtatást mégis érvény­be léptetik, a naponta közleke­dő vonatok tíz százalékára kell gyorsvonati pótjegyet váltani. Ez Baranyában és Tolnában több tíz járatot jelent. a feláras vonalakon a pótjegy > összege az utazás hosszától füg­gően 150-795forint lesz. Sajtó- információk szerint csak a Kecs- kemét-Szeged közötti vonalon nem tudnak az utasok más vo­natot választani, mint felárast. Az már más kérdés, hogy aki nem dönthet, mikor utazzon - például munkába, iskolába -, annak akár másutt is többet kell majd költenie. A f I k

Next

/
Thumbnails
Contents