Tolnai Népújság, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-10 / 108. szám

2013. MÁJUS 10., PÉNTEK KÖRKÉP 5 A város járási munkaügyi kirendeltséget is szeretne tolna A hatodik legalacsonyabb munkanélküliségi mutatóval rendelkezik Tolna a szekszárdi kistérség települései között - derült ki a munkaügyi központ éves tájékoztatójából, amelyet legutóbbi ülésén tárgyalt a kép­viselő-testület. Tolnán ez év februárban 14,4 százalék volt az álláskeresők gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. Ez a ráta 2012. februárban 15,3 százalék volt, azaz a munkanél­küliségi mutató egy év alatt 0,9 százalékponttal javult. Az állás­keresők száma az elmúlt egy év során 771 és 601 fő között inga­dozott. Az egy éven túli, tartós álláskeresők aránya viszont megugrott: míg 2012. február­ban 16,2 százalékuk volt tartó­san munka nélkül, idén febru­árban már 34 százalékuk. Appelshoffer Ágnes alpolgár­mester javaslatára a testület úgy döntött: kezdeményezik, hogy Tolnán járási munkaügyi kiren­deltség is jöjjön létre. ■ S. K. Dombóvári festő képviseli hazánkat a világbajnokságon dombóvár Első helyen végzett a Szlovák Iparkamara nemzet­közi versenyén Szabó Sándor, a dombóvári Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola egy­kori tanulója. A pozsonyi meg­mérettetésre magyar, osztrák, cseh és szlovák festő-díszítőfes­tőket hívtak meg a szervezők, hazánkat négy fiatal képvisel­te. Szabó Sándor számára jó ráhangolódás volt ez a közelgő a lipcsei World Skills verseny­re, amely a szakmák világ- bajnokságának tekinthető. Az ifjú szakember jelenleg a Tri- lak Festőakadémián készül, a HEMI-ben pedig Bódog István volt a mestere. Közös munká­juknak köszönhető, hogy a ta­nítvány tavaly a Szakma Sztár Fesztiválon szobafestő, mázoló és tapétázó szakmában az el­méleti és a gyakorlati versenyt is megnyerte, valamint hogy egyedüli magyarként kivívta a júliusi világbajnokságon va­ló részvétel jogát. Dombóvári versenyzőnek ez korábban még egyszer sem sikerült. ■ H. E. Mire elég az alkalmi munka? foglalkoztatás Három év alatt 360 napot kellene összegyűjteni Tolna megyében a mezőgazdaságban foglalkoztatják a legtöbb alkalmi munkást, utánuk naponta 500 forintot kell fizetnie a munkáltatónak (illusztráció) Mennyit ér az egyszerűsített foglalkoztatás során befize­tett közteher? Jár-e utána va­lamilyen járadék-mentesség, netán munkanélküli ellátás, beszámít-e a nyugdíj alapba, jogosít-e baleseti ellátásra, táppénzre? A kérdésekre Szűcsné dr. Füredi Szilvia, a megyei kormányhivatal munkaügyi központjának megbízott igazgatója vála­szolt. Mauthner Ilona Az alkalmi munkavállalás, az egyszerűsített foglalkoztatás Tolna megyében is több tízezer embert érint. Ők viszonylag szerencsések, hiszen ha nem is rendszeresen, de van munká­juk, és még be is jelentik őket. Gombás Gyula 45 éves, vég­zettsége nincs, mióta a helyi té- esz megszűnt - úgy nyolc éve - alkalmi munkákból tartja fenn magát. Mint mondta, a legjobb a helyzet szüret idején, amikor szinte folyamatosan van. mun­ka, így fizetés is. Pár hónappal ezelőtt kapott egy igazolást a munkáltatótól, hogy a múlt év­ben mennyi közterhet fizettek be utána. Azt gondolta, ezzel a levéllel ha elmegy a munka­ügyi központba, akkor valami­lyen előnyt élvez, például nem kell egészségügyi járadékot fi­zetnie, esetleg munkanélküli ellátást is kaphat. Sajnos nem így történt. Nem igazán értette, hogy a munkaügyi központban .mit is mondott neki az ügyin­téző, aki különböző paragrafu­sokra hivatkozva válaszolt. Ő eddig úgy tudta, ha 30 napot tud igazolni, hogy bejelentett al­kalmi munkát vég­zett, akkor jár neki valamilyen ellátás. De nem csak Gombás Gyula, hanem olvasóink közül többen is felkeresték szerkesztősé­günket azzal a kéréssel, hogy a múlt évben mezőgazdasági a helyi önkormányzatok szociá­lis osztályán kell jelentkeznie annak, aki az aktív korúak ellá­tására nyújtott ellátásban sze­retne részesülni. Ehhez egy ké­relmeiken beadni. A jegyző az aktív korúak ellátására való jo­gosultságot annak állapítja meg, aki a munkaképességét legalább 67 százalékban elvesz­idénymunkát vállaltak, a vál­lalkozó be is jelentette őket, ösz- szegyűlt 30-35 napjuk s hogy mire jogosítja fel őket az így összegyűjtött "munkaviszony"? Az egyszerűsített foglal­koztatásnál - mezőgazdasági idénymunka esetén - a mun­káltatónak napi 500 forintot kell befizetni minden dolgozó után. - Ezzel az összeggel kiváltja a járulékokat, így se a munkavállaló­nak, se a munkál­tatónak más össze­get nem kell befizetnie - mond­ta Szűcsné dr. Füredi Szilvia megbízott igazgató. Hogy mire jogosítja fel a munkavállalót az, hogy megfizették a munkája után a közteher díját? Először is, beszámítanak ezek a na­tette; aki legalább 50 százalékos egészségkárosodást szenvedett; lejárt a rokkant nyugdíja; aki­nek a munkanélküli-járadéka, álláskeresési járadéka már le­járt. Az aktív korúak ellátásá­nak havi összege 22 800forint, és ez idő alatt a társadalom-biz­tosítási járulékot is az állam fi­zeti. A kérelemnél általában ké­pok a szolgálati időbe, vagyis a nyugdíj alapba, sőt baleseti ellátásra és álláskeresési ellá­tásra is jogosít. Más ellátásra viszont nem jogosít, táppénz se jár utána, és nem váltja ki az egészségügyi járadékot sem. Álláskeresési ellátásra is csak akkor jogosít, ha az érintett­nek 3 év alatt összegyűlt a 360 nap bejelentett alkalmi munka (közfoglalkoztatással együtt), ebben az esetben legfeljebb 90 napig jár az álláskeresési já­radék, és ez idő alatt nem kell egészségbiztosítási járulékot sem fizetni, hiszen az érintett biztosítottnak minősül. - Al­kalmi munkát ez alatt a 90 nap alatt is lehet vállalni, de ekkor a szerzett napok nem számíta­nak bele a következő 360 nap­ba - tette hozzá az igazgató. ri a hivatal a következőket: jöve­delemigazolás, vagyonnyilatko­zat, iskolai végzettséget igazoló okirat. Az aktív korúak ellátása szempontjából nem minősül ke­reső tevékenységnek, ha a kérel­mező közfoglalkoztatásban, egy­szerűsíted foglalkoztatásban vesz részt, vagy háztartási mun­kát végez. ■ Táppénz nem jár, és nem váltja ki az egészségügyi járadékot sem Alkalmi munkavállalók is kérhetik az aktív korúak ellátását HÍRSÁV Fafaragások láthatók a könyvespolcok között bátaszék Székely Lázár fa­faragó munkái láthatók e hónapban a Keresztély Gyula Városi Könyvtár Mini Galé­riájában. A bátaszéki alkotó kimondottan a bibliotéka számára készítette a most kiállított használati és dísz­tárgyait. Népi, illetve vadász motívumokkal ékesített tá­nyérok, dobozok, falidíszek, üvegtartók kaptak helyet az előtérben és a könyvespolcok között. Székely Lázár min­dennapi látogatója a könyv­tárnak, és már a 7. kiállítását rendezte ott. ■ H. E. Médiahullámon zongorázott Leposa SZEKSZÁRD-KOMÁROM Leposa Dezső is fellépett a nemzetkö­zi Médiawave (médiahullám) fesztiválon, amit nemrégiben a komáromi Monostori Erőd­ben rendeztek. A zenész a rendezvényre egy 30 perces műsorral készült, zongorán adott elő régi magyar dalokat és saját szerzeményeket. Le­posa Dezső a Dresch Quartet előtt lépett fel, és ő volt a fesz­tivál egyetlen szóló zongoris­tája. ■ M. Á. Kiválóan szerepeltek a rovásírás versenyen szedres Rovásírásban mér­ték össze tudásukat a szed- resi Bezerédj általános iskola felső tagozatos tanulói - tá­jékoztatott Barteczka Mária felkészítő nevelő. A verseny során a diákok egy verset ír­tak át rovásra. Első helyezett lett Dézsi Fanni és Orsós Ist­ván, 2. Kiss Dániel, a 3. Szűcs Imola. A résztvevők jutalma­zását a Paksi Atomerőmű Zrt. és a szekszárdi Europe Direct támogatta. ■ S. K. A nyertesek és felkészítőjük Hatezer kecsesével gazdagabb a Duna telepítés A kormoránoktól is függ, mennyi ivadékból válhat majd méretes hal A községházába költözik az orvos és a védőnő is TOLNA-FADD-DOMBORi Hatezer darab előnevelt kecsegét tele­pített tegnap a Dunába a tol­nai halászati szövetkezet. Az Aranyponty Zrt.-től származó 5-6 centiméteres ivadékokat Fadd-Domboriban, a kompnál helyezték vízbe. A telepítésnél jelen volt Kosaras Zoltán és Szé­kely Gábor, a megyei vadászati és a halászati felügyelő is. Beda János, a szövetkezet elnöke el­mondta: a tolnai halászok a Du­na egy szakaszán is gyakorolják a halászati jogot, ennek fejében többek között kecsegét is telepí­teniük kell a vízbe. Tavaly ez el­maradt, így idén ezt pótolva két­szer háromezer darab tokivadé­kot helyeztek ki, melyek darabja Sok víz folyik le a Dunán, míg megnőnek a kishalak. A képen Beda János nagyjából száz forintba kerül. Az év során a Dunába még pon­tyok is kerülnek, a Sárvízbe és a Sióba pedig - amelyek halászati jogát szintén a tolnai halászok bérlik - ragadozóhal ivadékokat tesznek ki. A tegnap a Dunába helyezett kis kecsegék sorsa nagyban függ attól, hogy mennyire osz­lanak szét a vízben, és mennyi­en válnak áldozatává a kormo- ránoknak. A kecsegeállomány egyébként egyre fogyatkozik a természetes vizekben, ám viszonylag gyorsan növő hal­fajról van szó, amely nagyjából négy éves korára elérheti a fog­ható, 45 centiméteres hosszú­ságot is. ■ S.K. györköny Átalakították a fűté­si rendszert az általános iskolá­ban és a községházán, mindkét helyre egy fatüzelésre alkal­mas kazánt építettek be. A be­rendezésekre pályázati úton tett szert az önkormányzat a Belügyminisztériumnak kö­szönhetően. A program - mint Braun Zoltán polgármester ki­emelte - a munkaügyi közpon­ton keresztül zajlott, része volt három közmunkás foglalkozta­tása is, akiket a famunkákkal, majd a fűtéssel bíz meg az ön- kormányzat. Az átalakítással épületenként milliós nagyság- rendű megtakarítás érhető el. A hivatalban volt már egy ve­gyes tüzelésű kazán, de kapaci­tása nem volt mérhető a mosta­nihoz, egyébként pedig gázzal fűtöttek. Megtakarítást nemcsak a fű­tési mód módosításától várnak, hanem attól is, hogy a község­házába beköltöztetik az orvosi rendelőt és a védőnői szolgála­tot, így csak egy épületet kell fűteni. A polgármester hozzá­fűzte, az egészségügyi szolgál­tatásoknak helyet adó épületet társasházzá minősítik, értékesí­tik, így a községháza átalakítá­sa sem terheli az önkormányzat büdzséjét. Kényelmesebb, kom­fortosabb lesz, igazi központtá válik a községháza, amelynek udvarán parkolókat alakítanak ki, parkosítanak. ■ V. T. ♦ A *

Next

/
Thumbnails
Contents