Tolnai Népújság, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-09 / 107. szám
2 KORKÉP 2013. MÁJUS 9., CSÜTÖRTÖK JEGYZET 1 ~ -' Nem építünk házat homokra a legfrissebb adatok szerint a régióban mindössze 44 új lakás épült fel az év első hónapjaiban. A három megye (nagyjából 900 ezer ember) összesen ennyire volt képes. Ha ez nem riasztó adat, akkor nem tudom, mi az. persze, a háttérben sok minden állhat, nem csak egyetlen tényező. Például, vajon szükség van-e egyáltalán új ingatlanokra, amikor sok már megépült intézmény áll üresen, bérlőkre várva? Van-e egyáltalán hely, ahova még lehet, érdemes építkezni? Megéri-e vesződni a tervrajzokkal, engedélyekkel, amikor ugyanannyi pénzért kész házat is vehet az ember? És akkor még szó sem volt a devizahitelesek által elveszített ingatlanokról, vagy a külföldre költözött családok üresen hagyott lakásairól. És persze, itt van (volt?) a gazdasági válság, meg „azel- múltnyolcév” (sőt, az elmúlt húsz), és még számos más, nem elhanyagolható dolog. mindez persze a legkevésbé sem vigasztal senkit (az építőipart a legkevésbé), és nem változtat azon a tényen sem, hogy az embereknek nincs pénzük, nagyon, ., nincs. Még akkor sincs, ha a végén az ország összes reklámtáblája azt harsogja, hogy „Magyarország jobban teljesít”. Tény, hogy vannak, akiknek jól megy, akik megengedhetik maguknak, hogy nem is egy, de több házat vegyenek, vagy akár minden családtagjuk nevére írassanak egyet. de vannak, akiknek még az albérlet is csak vágyálom. És egyre többen vannak. A Tárki Társadalomkutatási Intézet felmérése szerint a szegények száma 9-ről 14 százalékra nőtt az elmúlt években. Ők biztosan nem építenek új házakat. Legfeljebb a gyermekeik. Homokból, az óvoda udvarán. Csak negyvennégy uj lakas mélyrepülés Ilyen kevés otthon még soha nem épült a térségben dél-dunántúl Minden eddiginél kevesebb lakás épül a régió három megyéjében. A visszaesés mértékéről jól árulkodik, hogy az év első három hónapjában a térségben nem épült fele annyi lakás sem, mint máskor egy megyében szokott. Kaszás Endre Országosan az idei első negyedévében 1123 új lakás építését regisztrálták, 54 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 1383 volt, ami 36 százalékos csökkenést jelent 2012 első három hónapjához képest. Szakmai berkekben egyenesen drámai mértékűnek minősítik a visszaesést, ami nemcsak a beruházási kedv alacsony szintjéről árulkodik, hanem egyben az építőipar mélyrepülését is mutatja. A visszaesés fokozottan érintette a dél-dunántúli térség megyéit. A régióban nem érte el az ötvenet (!) a használatba vett új lakások száma, és hogy a folytatás sem lesz sokkal acélosabb, arról a kiadott érvényes építési engedélyek száma (143) árulkodik. A használatba vett lakások számának csökkenése - az aprófalvaktól a megyeszékhelyekig - valamennyi településtípusban általánosan megfigyelhető. Továbbra is érvényesül az a folyamat, hogy a vállalkozások által bérbeadásra és értékesítésre épített lakások száma nagyobb mértékben esik vissza, mint a magánemberek saját használatra szánt építkezései. Az első negyedévben mindössze a lakások alig egyharmadát építtették vállalkozások, de a magánszemélyek által építtetett új ingatlanok száma is drasztikusan visszaesett: az előző év hasonló időszakának 57 százalékára. Mivel a természetes személyek jellemzően nagyobb lakásokat építtetnek, részarányuk növekedése emelte az új lakások alapterületét. Országosan ez az érték 2013 első negyedévében 112 négyzetméter volt, 15 négyzetméterrel több, mint egy évvel korábban, de hasonló folyamat volt megfigyelhető a dél-dunántúli régió megyéiben is. Üj lakásépítési engedélyek, használatba vett lakások és építési engedélyt kapott lakóépületek száma a Dél-Dunántúlon, 2012. és 2013.1. negyedévi adatok Somogy megye új lakásépítési használatba engedélyek vett lakások “gE* Tolna megye_________________ új lakásépítési használatba **•* SS Dél-Dunántúl 23 új lakásépítési használatba engedélyek vett lakások JJgJ 63 14 42 2012 2013 2012 2013 2012 14 2013 13 143 44 2012 2013 2012 2013 2012 2013 Nincs pénz rá A lakásépítés drasztikus visz- szaesésének egyik oka a finanszírozási oldal alakulásában található. A régióban fokozottan és elhúzódóan jelentkező válság következményeként romlottá háztartások jövedelmi ' helyzete, ami nemcsak a megtakarítások mérséklődésében mutatkozott meg, hanem sajnálatos módon lerontotta a hitel- képességet is. Utóbbit - a lakáscélú kölcsönök felvételét - mérsékelte ráadásul a korábban tömegesen felvett devizahitelek törlesztőinek kálváriája, ennek kapcsán a pénzintézetek által szigorított feltételrendszer is. mindezt jól mutatja, hogy a lakásépítések csökkenésével arányosan esett vissza a bankok által kiközvetített ingatlanhitelek száma és értéke is. Mindezen lassú ütemben változtathat a gazdaság stabilizálódása, a jövedelemviszonyok javulása mellett a kormány tervezett új lakástámogatási rendszere. Vidéken alig a megcsappant lakásépítési kedvet jelzi, hogy a dél-dunántúli települések 83 százalékában egyetlen lakást sem vettek használatba az elmúlt esztendő során. A lanyha építési kedv elsősorban a falvakban , mutatkozott meg, amelyeknek a 86 százalékában nem adtak át új lakást. Míg 2011-ben a régióban öt olyan város akadt, ahol nem épült lakás, addig 2012-re számuk 14-re emelkedett. A jelzett öt városban nem csak 2011-ben, hanem 2012-ben sem folyt lakásépítés, 2012-ben pedig ezeken túl hét újabb város is a „nem építkező” települések közé került. az említett öt város Baranyában Sellye, Somogybán Balatonbog- lár, Csurgó és Igái, Tolnában pedig Gyönk volt, ezek mellé lépett be 2012-ben a baranyai Harkány és Szigetvár, a somogyi Kadarkút, Lengyeltóti és Nagybajom, valamint a tolnai Bátaszék, Nagymányok, Simon- tornya és Tolna. FORRÁS: KSH Nagy a túlkínálat az új lakások építésének másik markáns visszafogója az ingatlanpiac. Különösen a megyeszékhelyeken magas a bedőlt devizahiteles házak, lakások száma, de vidéken is akad belőlük jócskán. Ezek, illetőleg a korábbi években (2010 előtt) tömegével vállalkozók által értékesítési célzattal épített, ugyanakkor gyakran máig eladatlan ingatlanok óriási nyomást gyakorolnak az ingatlan- piacra. A túlkínálat és a válság hatásainak együttese azt eredményezte, hogy például Pécsett már ötmillió forint alá csúszott egy kétszobás panellakás ára. Hasonló folyamat figyelhető meg a másik két megyeszékhelyen is. A vidéki városokban ennél is nagyobb az árzuhanás. az ingatlanpiaci mélyrepülés legnagyobb vesztesei a 30-40 milliós, középkategóriás családi házak tulajdonosai, akik akár az érték egyharmadáról is le kell, hogy mondjanak. Megújította a TEIT tíz evre szóló megállapodását az atomerőművel Paks Megújította tíz évre szóló szerződését a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Település- fejlesztési Társulás (TEIT) és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. A szervezet és a cég 20 éve működik együtt. A korábbi éves megállapodásokat felváltva 2008-ban hosszú távú, 10 éves szerződést kötöttek azzal, hogy minden évben pontosítják. Most a bekövetkezett jogszabály-változások miatt komolyabb korrekciókra volt szükség, de ez nem érinti a tartalmi és finanszírozási feltételeket. Hamvas István vezérigazgató kiemelte, a társulás ugyanazokat a szolgáltatásokat végzi, és az atomerőmű környezetében fekvő 13 település idén is hozzávetőleg 190 millió forintot kap tájékoztatási feladataira. Ugyanakkor településfejlesztésre is költhetnek, mert nem mindegy, hogy nehéz fizikai, szellemi munkát végző kollégáik milyen környezetből járnak dolgozni. Hozzátette, az atomerőmű alapelve a nyíltság, és a TEIT nagy segítségükre van abban, hogy a környéken élőkhöz eljuttatja az információkat. Török Ferenc, a TEIT elnöke, Kalocsa polgármestere azt mondta, nem okozott fennakadást a munkában, hogy a szerződés megújítása sokáig húzódott, ők változatlanul tették a dolgukat. A legfontosabb szerinte az, hogy településfejlesztést is lehetővé tesz a megállapodás. A forrásból járdák, utak, intézmények újulnak meg. Dr. Kovács Antal kommunikációs, igazgató hozzátette, az együttműködés a közvélemény-kutatások tanúsága szerint eredményes, az erőmű támogatottságában tükröződik a munka eredménye. ■ Vida T. Hamvas István, dr. Kovács Antal és Török Ferenc az aláíráskor PROMÓCIÓ Takarítottak a 6-os út és az aluljárók környékén Paks Környezetvédelmi akciónapot tartott a paksi Fidelitas a Föld napjához kapcsolódóan, hogy felhívja a figyelmet a környezet tisztán tartására. A 6-os út menti elhanyagolt városszéli területekre és a Duna-partra vezető aluljárókra esett a választásuk, az Árok és a Csónak utca végében található lejárókat és környéküket tisztították meg. Hanoi János elnök tájékoztatása szerint tucatnyi zsák telt meg legkülönbözőbb hulladékfajtákkal. Mint mondta, külön köszönettel tartoznak a Paksi Nyugdíjasklub tagjainak, akik közül többen is csatlakoztak, és friss pogácsával, hideg ásványvízzel várták az önkénteseket. ■ V. T. Természetfotók Több ezer várakozással töltött óra ezredmásodpercek- ben való kiteljesedését mutatja be az fotókiállítás, amely a paksi atomerőmű környezetének élővilágát mutatja be. Vincze Bálint, az atomerőmű tipográfusa, a lélegzetelállító fotók készítője fogalmazott így tegnap, a Pécsi Tudományegyetem Szentágotai János Kutatóközpontjában. Itt látható a tárlat, amely megjárta már Bécset, Prágát és Moszkvát is. Kitárta a kapuit a kultúrának művészetek háza Koncerttel, kiállítással avatták fel szekszárd - Fontos állomásához érkezett a szekszárdi Agóra program - kezdte köszöntő beszédét Matókné Kapási Julianna, a Babits Mihály Kulturális Központ igazgatója. - Ismét kitárja kapuit a Művészetek Háza, így Szekszárd közművelődési és kulturális élete visszatér a régi színhelyére - emelte ki. A régi zsinagóga épülete az „Agóra Szekszárd” - A Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza multifunkcionális közösségi központ kialakítása (Azonosító: TI- OP-1.2.1-08/2-2009-0010) címet viselő pályázatnak köszönhetően újult meg, melynek során gépészeti, energetikai és akusztikai változtatásokat is eszközöltek, az esztétikairól már nem is szólva. A megye egyik legimpozánsabb épületének Máté János tervező megtartotta a régi karakterét, melybe tökéletesen beleillenek az új, modern elemek. A kedd esti megnyitón Horváth István polgármester is üdvözölte a szép számban megjelent érdeklődőket. Mint mondta, biztos benne, hogy ez a sokak számára kedves épület új csodákat nyújt mindenki számára. Elismerte, hogy sokat kellett várni rá, hogy az épület ismét a közösségépítő és kulturális programok bölcsője legyen, s mindezt egy Márai-idézettel érzékeltette: „Az élet igazi, nagy vállalkozáSZECHENYI TERV sai legtöbbször nem hőstettek, hanem türelemjátékok.” Az ünnepség keretein belül megnyílt a Tolna Megyei Tárlat is, melyben elismert képzőművészek festményei, grafikái, szobrai láthatók egészen őszig. A megnyitó hangulatát a Szekszárdi Madrigálkórus ünnepi hangversenye tette teljessé. ■ M. Á. Nemzeti Fejlesztési Ügynekség www.ulszochenyilerv.gov,hu 04 <-0 41J43I A 4 [ i
