Tolnai Népújság, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-05 / 79. szám

2 KORKÉP 2013. ÁPRILIS 5., PÉNTEK STEINBACH ZSOLT Bukli bácsi legendája a néhai Bukli bácsi emléké­nek felidézése nélkül nálunk az utóbbi idó'ben már nem múlhat el családi ünnep. A fiatalok most húsvétkor is kikövetelték a nagyapjuktól az ünnepi asztalnál, hogy meséljen az öregről. bukli bácsi egyszerű, szor­galmas ember volt, házak­hoz járt dolgozni, jól tudott, például fát hasogatni. A munka végeztével soha nem tiltakozott, ha megkínálták valami itókával. Egyszer egy háziasszony a spájzból a pálinkás üveg helyett vé­letlenül egy másik butéliát emelt le a polcról, és abból töltött Bukli bácsinak. Az öreget láthatóan sokkolta az ital, de csak annyit mondott: hű, de erős ez a pálinka. A szívélyes háziasszony ké­sőbb megint megkínálta. Az öreg azt is felhajtotta, majd újra csak annyit mondott: hű, de erős ez a pálinka. És Bukli bácsi nem beszélt a le­vegőbe. A háziasszony csak az öreg távozása után vette észre, hogy a tisztaszeszes üvegből töltögetett Bukli bá­csinak. az ember, aki képes volt rövid idő alatt két stamped­li tömény alkohollal meg­birkózni, a mi, néha-néha vodka-narancson edződő srácaink szemében egy hős személlyé vált. De nyugod­tan állíthatnánk őt az egész nemzet színe elé példaképül. E lángoktól, a nemzetközi karvalytőke halálos szo­rításától, valamint német közszolgálati óvodás rajz­filmek mételyétől ölelt kis országnak új Bukli bácsikra lenne szüksége. Olyanok­ra, akik nemcsak, hogy sok munkából szerényen élnek, és mégsem panaszkodnak, hanem akik halált megvető bátorsággal dacolnak a ve­szélyes kihívásokkal, nem futamodnak meg a mégoly nagy nehézségek elől sem. LEGFŐKÉPPEN PEDIG, akik igazi virtusmagyarként, esz­méletlenül bírják a piát. Telefonra is jöhet az info baleset Értesíti a rendőrség a karambolok helyszíneiről az autósokat PÉCS-SZEKSZÁRD-BUDAPEST Az egész világon párját rit­kító újítást vezet be a rend­őrség: az arra járó autósokat - ha élnek a lehetőséggel - a navigációs berendezésen, okostelefonon vagy az autó­rádión keresztül értesítik a karambolokról, hogy elke­rülhessék az útlezárásokat. Máté Balázs Az autósok nagy többsége bizo­nyára már tapasztalta, egy-egy baleset helyszínén sokszor akár órákat is igénybe vehet a mű­szaki mentés és a helyszínelés, s ilyenkor előfordulhat az is, hogy mindezt az éppen arra já­róknak egy helyben állva kell kivárniuk. Ezen a helyzeten változtathat egy, rendőrség szerint Európá­ban, sőt az egész világon egye­dülálló információs rendszer el­indítása, amelynek köszönhető­en az autósok időben értesülhet­nek arról, hol van baleset miatt útlezárás, így el tudják kerülni az útszakaszt. Az újítás lénye­ge: a földrajzi koordinátákat az ehhez szükséges eszközökkel már rendelkező, a helyszínelést végző rendőrök elküldik a köz­lekedési információs központba, ahonnan azokat továbbítják az arra haladó autósok navigációs készülékeire és okostelefonjai­ra. Ahhoz, hogy valaki élhes­sen a lehetőséggel, a földi jelek vételére is alkalmas navigációs készülékre van szükség, vagy le kell tölteni egy alkalmazást az okostelefonra (bővebb infor­máció ehhez a police.hu oldalon lesz). Ezekre a berendezésekre sincs szükség azonban abban az esetben, ha a kocsiban van a Traffic Message Channel (TMC) vételére alkalmas autórádió. A rendőrség által továbbított ada­tokat úgyanis szintén eljuttat­ják - az FM-RDS rendszeren keresztül, szövegesen a rádió kijelzőjén - a hagyományos FM rádióadás segítségével a TMC vételére alkalmas eszközökre is. Az információs rendszer egye­lőre tesztüzemben működik, de a hét végétől már élesben üze­mel, vagyis akkortól bárki szá­mára ingyenesen hozzáférhető, aki rendelkezik az említett ké­szülékek valamelyikével. Helyszínelés egy balesetnél: a jövőben értesítést kaphatnak az arra járók az útzárról Térképen a karambolok A rendőrség honlapjáról ( www.police.hu ) tavaly decem­ber óta bárki számára elérhető a hatóság által közzétett balese-. ti térkép. Azt elemezve látható, hogy az országban melyek a leginkább veszélyes útszaka­szok, s persze az is, hol történik a legkevesebb karambol. Me­gyékre, városokra, utcákra is rákereshetünk, így közvetlen lakókörnyezetünket illetően is tájékozódhatunk. Az adatokat megkaphatjuk egy- és kéthavi, illetve fél-, egyéves bontásban. (Az adatok 30 napos késéssel hozzáférhetőek.) a karambolok esetében a halá­los kimenetelűek, a súlyos és könnyű sérüléssel járók is nyo- mon-követhetők. Tolna, Baranya: a 6-os főút a legveszélyesebb A rendőrség baleseti térképét böngészve kiderül, hogy Bara­nya és Tolna megyékben a leg­veszélyesebb útnak a 6-os főút számít, a legtöbb súlyos kime­netelű karambol ott történt az elmúlt egy év során. Az út egyébként is veszélyesnek szá­mít, a második helyet foglalja el a „halálutak” országos rang­sorában. TELJES HOSSZÁT tekintve 2007- 2010 között hatvanhárman ve­szítették életüket, s igen sok személyi sérüléssel járó baleset is történt. Baranyában a 6-os gyakorlatig minden szakaszán történt már karambol, így góc­pontok nincsenek, Tolna me­gyében viszont különösen ve­szélyesnek mondható a 6-os és a 65-ös út kereszteződése, amelynél sok balesetet okoz, hogy a sofőrök nem adják meg az elsőbbséget. További baleset- veszélyes szakasznak számít a főút 89-102, a 112-130 és a 140-144 kilométer között veze­tő részei. További, balesetek szempontjából gócpontnak szá­mító utak nincsenek Tolna me­gyében, a térkép alapján a ka­rambolok elszórtan következtek be, jellemzően valamelyik fő­úton. A térképen az is kirajzolódik, hogy az M6/M60-as baranyai, tolnai szakaszai kiemelkedően biztonságosnak számítanak, Baranyában például az út át­adása óta nem történt halálos kimenetelű baleset. Ebben az évben tervezik a Séd-patak kotrását szekszárd Olvasónk jelezte, a Séd-patak medre feliszapolódott, a patak egy-egy nagyobb csa­padék után kiöntéssel fenyeget. Beke Zsolt, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szekszárdi szakaszmérnökségének vezetője elmondta: a dombokról lezúduló víz sokszor sok hordalékot visz magával, ami a város alatti mederrészeken, ahol már nincs akkora lejtés, rakódik le. Emiatt szükség van a Séd medrének rendszeres kotrására. Jelenleg a Séd vízszállító képessége alapján nem várható, hogy a víz kilép a mederből. A Sédbe mélyebb ben betorkolló árkok esetében viszont problémát okoz, mivel azok, a magasabb vízállás esetén nem tudják megfelelően továbbí­tani a vizet. Az Epreskerti-árok nagyobb eső esetén kiönthet, ott olyankor a műtárgyat zárni kell, a mögötte levő csapadékvizeket pedig szivattyúzni. A vízügyi igazgatóság erre az évre beter­vezte a Séd kotrását. ■ S. K. Ellenőrizni kell időnként a szűrő állapotát tolna megye - Nincs szükség a víztisztító berendezésekre- véli Szűcs István, a Magyar Hidro­lógiai Társaság Tolna Megyei Területi Szervezeti elnöke. Mint mondta, azokon a településeken, ahol nem megfelelő az ivóvíz, a lakosok egyéb úton jutnak hoz­zá, máshol viszont nyugodtan lehet inni, hiszen olyannyira túl van biztosítva, illetve olyan rendszeresek az ellenőrzések, hogy nem kell tartani tőle. Azt is megtudtuk, hogy egyre töb­ben szereltetnek be otthon víz­tisztító berendezéseket, melyek ideig-óráig jók is, baj csak akkor van, ha eltömődik a szűrő. Az olcsóbb fajták ugyanis ezt nem jelzik, és ha nincs folyamatosan felügyelve a szűrő állapota, egy­szer csak kiengedheti magából mindazt, amit addig megszűrt. Ez pedig állítólag nem érződik sem az ízén, sem az illatán. Aki biztosra szeretne menni a víz tisztaságát illetően, nyugodtan sétáljon be időnként egy palack ivóvízzel az ÁNTSZ-hez - java­solta a szakértő. ■ M. Á. Egyre kevesebb osztály kirándul az érettségi szünetben pénzhiánya szülők leginkább az egynapos utazást szavazzák meg a gyerekeknek és közelebbi úti célt választanak dél-dunántúl Egy hónap múlva, május elején kezdődnek az érett­ségik, ez pedig már évtizedek óta az osztálykirándulások ideje is egyben. Az utazásszervezés­sel foglalkozó szakemberek sze­rint azonban a korábbi évekhez képest évről évre egyre keve­sebb osztály keresi meg az iro­dákat, illetve bérel buszt ezzel a céllal. Véleményük szerint legin­kább a családok anyagi helyzeté­vel magyarázható az érdeklődés csökkenése, illetve az osztály saját maga szervezi meg a kirán­dulást, a szállásfoglalást, a prog­ramokat és az étkezést. Egyre több közösségben csak az egy­napos kirándulást szavazzák meg a szülők, illetve közelebbi célpontot választanak, mert ezt a kisebb összeget még ki tudják gazdálkodni. Ugyanakkor van ellenpélda is, néhány osztályban valamely szomszédos ország ne­vezetes tájegysége a kirándulás célpontja. Vannak olyan közép­iskolák, amelyekben már évek óta azonos úti célokat járnak be az egyes évfolyamok, így első­ben a Dunántúlt, majd az Alföld, illetve Észak-Magyarország ne­vezetességei következnek. A pedagógusok szerint pedig szükség lenne ezekre az utak­ra, mert az osztálykirándulás az egyik leghatékonyabb közös élmény a diákévek során, a ta­nítási órán és az iskolán kívüli közös programok elősegítik az Pécs is az egyik kedvelt célpontja a magyar középiskolásoknak osztály valódi „közösséggé” for­málódását, illetve az osztálytár­sak egymáshoz való viszonyát is kedvezően befolyásolhatják. Gyakori úti cél az egynapos kirándulás esetén Bikái, ezt általában öt-hatezer forint kö­rül megúszhatják a családok. A kétnapos utazás - Dunaka­nyar, Alföld, Balaton-felvidék -, amelyben szállás, ebéd és vacsora is szerepel, 12-16 ezer, a háromnapos - Északi-közép­hegység, Zempléni-hegység, Al­föld - pedig 20-26 ezer forintba kerül, buszbérlés esetén pedig járművenként és kilométeren­ként 280-350 forinttal kell szá­molni a költségek tervezésénél. ■ Hajdú Zs. Havonta fizetnek TÖBBFÉLE MÓDSZERT is kitalál­tak az osztályok, illetve az is­kolák a kirándulás árának ösz- szegyűjtésére. A legegysze­rűbb, amikor havonta bead­nak egy kisebb összeget az osztálypénzbe, vagy két-három részletben fizetik be a költsége­ket. A másik lehetőség, ha bankszámlát nyit az osztály és erre utalják a pénzt. Van olyan iskola, ahol a saját alapítvá­nyukból támogatják azokat a diákokat, akik nem tudják be­fizetni az utazás árát, illetve arra is volt példa, hogy a többi szülő adta össze a pénzt az egyik gyerek utazására. A i

Next

/
Thumbnails
Contents