Tolnai Népújság, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-23 / 94. szám

2013. ÁPRILIS 23., KEDD GAZDASAG 5 Minden ötödik részmunkaidős elégedetlen a státuszával összesítés Az Európai Unió 27 tagállamának 43 millió rész- munkaidős foglalkoztatottjából 9,2 millió többet is dolgozna, ha lehetősége lenne rá - derül ki a Eurostat a témában készí­tett legfrisebb felméréséből. Utóbbi csoportot így alulfoglal- koztátottaknak lehet minősíte­ni. A gazdasági válság kezdete óta a több munkaórára vágyó részmunkaidősök aránya fo­lyamatosan nő. Míg 2008-ban még csupán 18,5 százalék, tavaly már 21,4 százaléknyi részmunkaidős vélekedett úgy, hogy ha több munkára lenne lehetősége, élne az alkalom­mal. A legnagyobb arányokat azokban az uniós tagállamok­ban mérték, ahol a foglalkozta­tási arányon belül viszonylag alacsony a részmunkaidősök hányada. A görög részmunka- idősök 66 százaléka dolgozna többet, spanyol, lett és ciprusi társaik több mint fele is úgy érzi, hogy kevesebbet dolgo­zik, mint szeretne. Számukra a részmunkaidő vélhetően kény­szermegoldást jelent csupán. Ettől jelentősen eltérő értéke­ket mértek olyan országokban, ahol a részmunkaidő minden­naposnak számít. A holland részmunkaidősök mindössze 3 százaléka szeretne többet dolgozni, és alacsony arányban vélekednek így az észt és cseh részmunkaidőben foglalkozta­tottak is (itt 8, illetve 10 száza­lékot mértek). A jelentés megjegyzi azt is: az inaktív népesség, vagyis a se nem dolgozók, se nem mun- kanélkülek körében 8,8 millió személy munkaképes lenne, de nem keres munkát, további 2,3 millió pedig keres, de nem ta­lál. így összesen több mint 11 millió fős tartalék-munkaerő van az EU-ban - teszi hozzá a jelentés. ■ B. L. Alulfoglalkoztatottak aránya (2012, százalék) Többet Részmunkaidő dolgoznának* aránya EU27 21,4 19,9 Magyarország 31,8 7,0 Ausztria 13,7 25,5 Románia 25,3 10,2 Szlovákia 38,0 4.1 *A részmunkaidőben foglalkoztatottak közül FORRÁS: EUROSTAT A vártnál is jobb hiányadat hiány Az idén megszűnhet a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős alelnöke nemrég úgy nyilatkozott: van esély arra, hogy megszüntetik az eljárást Varga Mihály nemzetgaz­dasági miniszter a múlt héten nem jelentett be újabb megszorításokat, amikor ismertette a konvergencia­programot. Több elemző szá­mított újabb kiigazításokra, ám az Eurostat friss adatai alapján úgy tűnik, nem lesz szükség Varga-csomagra. Kulcskérdés, hogy fenntart­hatónak tartja-e az EU az alacsony deficitet. Hornyák József A GDP-arányos hiány 1,9 száza­lékon alakult Magyarországon tavaly, szemben a KSH által előzetesen közölt 2,1 százalék­kal - derül ki az Eurostat adatai­ból. Az EUstatisztikai hivatala szerint hazánkban volt - Finn­országgal holtversenyben - a hetedik legalacsonyabb a deficit a 27 tagállam közül. A tavalyi mobilfrekvencia-tender bevé­teleinek eltérő elszámolásából adódik, hogy az Eurostat 35 milliárd forinttal alacsonyabb államháztartási hiányt állapított meg - magyarázta a KSH az elté­rést. Az alacsony hiány is közre­játszott abban, hogy a GDP-ará­nyos államadósság az egy évvel korábbi 81,4 százalékról 2012 végére 79,2 százalékra csökkent. Úgy tűnik, hogy beértett Ma- tolcsy György, korábbi nemzet- gazdasági miniszter több mint 1000 milliárdos kiigazítása, és sikerült alacsony szintre vágni a költségvetési hiányt. Az Euró­pai Bizottságnak azonban a 3 százalék alatti hiány mellett az is fontos, hogy mennyire fenn­tartható az alacsony deficit. „Az Eurostat tegnapi adatai alapján evidens, hogy ki kell ke­rülnünk a túlzottdeficit-eljárás alól” - mondta a Világgazda­ságnak Suppan Gergely, a Ta- karékBank vezető közgazdásza. Hozzátette: a bázis - a tavalyi deficitszám - nagyon alacsony, vagyis nem fog idén sem 3 szá­zalék fölé emelkedni a hiány. Korábban 2,4 százalékra jósolta a tavalyi deficitet Brüsszel, így a technikai kivetítést is fél száza­márciusban 154 milliárd forintos hiánnyal zárt a költségvetés - derül ki a Nemzetgazdasági Mi­nisztérium tegnap kiadott részletes adataiból. Az el­ső negyedévi kumulált hi­ány 493,6 milliárd forint lett. úgy tűnik, az idei folyama­tok alapján feszes költség- vetési gazdálkodás folyik lékponttal lejjebb kell hoznia az Európai Bizottságnak - hangsú­lyozta Suppan Gergely. Mivel az idei évre a legutóbbi brüsszeli prognózis 3,4 százalékos deficit, az új előrejelzés 3 százalék alat­ti deficitet mutathat. „Sokát nem befolyásol a ked­vező képen az alacsonyabb de­ficit, hiszen a különbség nem jelentős” - mondta lapunknak Árokszállási Zoltán, az Erste Bank vezető elemzője. Szerin­te akár újabb csomag nélkül is kikerülhetünk a kilenc éve tar­tó túlzottdeficit-eljárás alól, de ezt nem lehet biztosra venni. Ugyanakkor felhívta a figyel­met arra is, hogy a strukturális egyenleg várható romlása nem kedvez a kilátásoknak. A Nemzetgazdasági Minisz­térium (NGM) közleménye sze­Varga Mihály vezetése alatt, ugyanakkor néhány adónemnél elcsúszás látha­tó. Tranzakciós illetékből márciusig a 300 milliárdos éves terv 9,1 százaléka, 27,5 milliárd forint folyt be. Varga azonban már a kon­vergenciaprogram bemuta­tásakor jelezte, hogy keve­sebb pénz folyhat be ebből az illetékből. rint az adat újabb megerősítése annak, hogy a számok alapján 'Magyarországnak ki kell ke­rülnie a • deficiteljárás alól. Olli Rehn, az Európai Bizottság gaz­dasági és monetáris ügyekért felelős biztosa korábban utalt arra, hogy Magyarország közel jár ehhz. Orbán Viktor ehhez képest borúsabb képet vázolt fel. A kormányfő a múlt héten úgy fogalmazott, a puszta té­nyek alapján Magyarországot ki kellene szabadítani a túl- zottdeficit-eljárásból, de nem biztos, hogy ez meg is történik majd. Szerinte ugyanis túl sok érdeket sértettünk az utóbbi időszakban. Az Európai Bizottság a ma­gyar konvergenciaprogram ér­tékelése közben az alacsony de­ficitszám mellett azt is vizsgál­ni fogja, hogy mennyire fenn- tarthatóak az intézkedések. A különadók, a tranzakciós ille­ték, valamint egyes kockázatos tételek (e-útdíj, szuperkasszák) bizonyára nem fognak tetszeni az EU-nak. Ha az EU szerint nagyrészt az unortodox - egyszeri in­tézkedések - csökkentették a hiányt, akkor kisebb az esé­lyünk, ha viszont fenntartha­tó reformok - kiigazítások és strukturális intézkedések -, akkor lekerülhetünk a szé- gyenpadról. Kézben tartják az idei büdzsét JÓ TANÁCS Óvatosan a netes vásárlással! CSALÁS, ÁMÍTÁS Olvasónk időben megrendelt kamasz fiának karácsonyra egy elekt­ronikus gitárt egy brit interne­tes kereskedőtől. Miután ki­fizette a több mint háromszáz- ezer forintos vételárat, hiába várta a terméket. amikor A fenti esetben az úr érdeklődött a termék után, tájékoztatták, hogy csak ak­kor küldik el a gitárt, illetve szállítják ki, ha további tíz terméket rendel a fogyasztó. Már itt gyanút kellett volna fogni, de az úr rendelt. Sem a további termékeket, sem a gitárt nem kapta meg. az eset tipikus internetes csalás. A csaló kereskedők leggyakrabban elektronikai termékeket, például lap­topokat, mobiltelefonokat és fényképezőgépeket, gépko­csikkal kapcsolatos tranzak­ciókat és szórakoztatóipari szolgáltatásokra szóló jegye­ket kínálnak vonzó árakon. A csalás elleni védelemért íme néhány tanács. 1. Kerülje el az előre fizetést! 2. Ne küldjön pénzt ismeret­len cégeknek! 3. Ellenőrizze a kereske­dő hátterét - használja HOWARD-ot, a vásárlási tanácsadót! (Megtalálható az Európai Fogyasztói Központ Magyarország weboldalán.) 4. Ellenőrizze a fizetési felté­teledet!; 5. Ellenőrizze, van-e egy kis lakat a weboldalon, amely a biztonságos fizetést garan­tálja! 6. Ha kereskedőtől vásárol, semmiképpen ne utaljon pénzt magánember bank­számlájára! 7. Olyan biztonságos web­oldalákon keresztül utaljon pénzt, amelyek címének kez­dete: https://! 8. Olyan fizetési módot al­kalmazzon, amely lehetővé teszi, hogy visszavonja a fizetési megbízást, amennyi­ben a kereskedő nem teljesí­ti kötelezettségét! ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Gőzerővel készülhetnek a nyitásra a jövő trafikosai pályázat Kiderült, hogy kik lesznek a nemzeti dohányboltosok - Hitelt is kaphatnak a nyertesek Nyilvánosságra hozta tegnap este a Nemzeti Dohánykeres­kedelmi Nonprofit Zrt. annak az 5-6 ezer nyertes pályázó­nak a nevét,' akikkel a tör­vényben meghatározott 30 nap alatt megkötik a 20 évre szóló szerződéseket, így július 1-én megnyílhatnak a nemzeti do­hányboltok. A második körös pályázatok benyújtására is ha­marosan megnyílik a lehető­ség, ezekre április 29-től adhat­ják be a kérelmeket. Az ország 3200 településének több mint felében júliustól vélhetően nem lesz dohánybolt. A kormány koncessziójogot áruló pályázati rendszerébe ugyanis 1417, zö­mében apró település még csak nem is jelentkezett. Elvileg ugyanazon feltételek szerint lehet majd ajánlatot beadni, ugyanakkor a kistelepüléseken a kezdő vállalkozásokat minél jobban segíteni akarja a Nem­zeti Dohánykereskedelmi Non­profit Zrt. Segítséget nyújtana az indu­ló vállalkozásoknak az OTP is, a bank a jövő dohányboltosai számára állított össze egy cso­magot. „Az ajánlatunk min­denre vonatkozik, ami az indu­láskor felmerülhet. Vagyis az üzlethelyiség bérléstől a pénz- szállításig, a POS-terminálok- tól a pénztárgépekig” - mond­ta lapunknak Csonka Tibor. Az OTP Mikro- és Kisvállalati A koncesszió díja a települések nagyságától függ Igazgatóságának vezetője hoz­zátette: a bank lát kockázatokat az átalakuló piacon, de abban bízik, hogy a koncessziós do­hányboltok rendszere nyeresé­gesen fog működni. Kockázat lesz bőven: az éves szinten mintegy 500 milliárd forintos magyar dohánypiacon a korábbi 40-42 ezer bejára­tott, üzletileg többé-kevésbé sikeres egység helyett néhány ezer, zömmel újonnan alakuló, üzleti múlttal nem feltétlenül rendelkező vállalkozás szolgál­ja majd ki a vevőket. A műkö­dési kockázatok egy részével a kormányzat is tisztában van, hiszen az egyik februári mó­dosítás során bővítették az új boltokban kapható termékek körét, így ezekben nemcsak dohány- és szerencsejáték-ter­mékek vásárolhatók majd, ha­nem alkoholos italok, üdítők, ásványvizek és újságok is. „Zökkenőmentessé szeretnénk tenni az indulást, de ez nem azt jelenti, hogy a trafikpályázat valamennyi győztese automati­kusan kapna hitelt” - fogalma­zott Csonka Tibor. A koncessziós díj a kétezer lakos alatti településeken évi 100 ezer, 2-10 ezer főnél 160 ezer, tízezer fő felett 200 ezer, Budapesten, a megyei jogú vá­rosokban és a megyeszékhelye­ken 240 ezer forint. ■ V. M. MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2013. április 22-én: 9 €/Ft 298,95 0,95 Ft ,) $/Ft 229,41 1,64 Ft 9 CHF/Ft 245,04 0,33 Ft íi «/$ 1,3030-0,0051 USD BÉT-áruszekció (forint/tonna, 04.22.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2013. máj. 68 000 Malmi búza index 2013. máj. 68 000 Takarmánybúza 2013. máj. 67 000 Takarmánykukorica 2013. máj. 60000 Tak.kukorica index 2013. máj. 60000 Takarmányárpa 2013. máj. 61500 Olajnapraforgó 2013. máj. 141000 Olajnapraforgó index 2013. máj. 141000 Repce 2013. aug. 130000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents