Tolnai Népújság, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-22 / 93. szám
2 2013. ÁPRILIS 22., HÉTFŐ JEGYZET MÁTÉ BALÁZS Hanem látszanak, nincsenek? újra előveszi a hajléktalanok ügyét a kormány: ezúttal azt próbálják keresztülvinni, hogy - ha már mindenhonnan nem sikerült legalább a városok bizonyos részeiről kitilthassák a fedél nélkülieket. Az ön- kormányzatok pedig nyilván a belvárosokból, meg a turisták által kedvelt helyekről seprőznék ki szívük szerint az oda nem valónak vélt embereket. mindezzel csak az a gond, hogy meglehetősen álszent megoldás, ráadásul nem szünteti meg a problémát. Azok a hajléktalanok, akik útban vannak a városközpontokban, egészen biztosan nem válnak adófizető polgárokká másnapra, hanem egyszerűen átteszik a székhelyüket oda, ahol már nem háborgatják őket. * mondjuk, a peremkerületekbe, az ott lakók legnagyobb örömére. Érthetetlen: a belvárosban zavaró a jelenlétük, de másutt már nem? Ott már nem számítanak? Ha nincsenek szem előtt, nem látszanak, akkor már nincsenek is? megoldani persze korántsem egyszerű a kérdést, még úgy sem, ha kétszer annyi férőhelyet létesítenek a hajléktalanok számára, mint amennyi most van, hiszen az érintettek jelentős része egyszerűen nem kér belőle, s nem hajlandók bemenni semmilyen szálláshelyre sem. Azt mondják, jobb nekik az utcán. világos az is: dőreség lenne elvárni bármilyen kormánytól, hogy munkát, kenyeret, hajlékot adjon az otthontalanoknak, talán azért is, mert meglehet, abból sem kérnének. Az viszont biztos, hogy semmiféle tiltás nem szünteti meg a gondokat, sőt, talán inkább csak olaj lesz a tűzre, és újabb konfliktusokat eredményez. KÖRKÉP Kitilthatnák a hajléktalanokat a városok egyes részeiről zónák A szabálysértések elkövetőit közmunkára fognák, egyes esetekben pedig elzárást is kaphatnak tolna Új elképzelés alapján próbálja meg hasznosítani a tolnai önkormányzat a város tulajdonában levő egykori lő- teret. Mint arról lapunk is beszámolt, az elmúlt években a képviselő-testület a területen található homok értékesítéséből igyekezett bevételt szerezni. Ez annak ellenére nem sikerült - különböző okokból -, hogy Tolna közelében az elmúlt időszakban két gyorsforgalmi út is épült (M9, M6), amelyek töltésépítéséhez a lőtéren található anyag vélhetően alkalmas lett volna. (A 2000-es évek elején egy salgótarjáni cég akart homokbányát nyitni a területen, de nem tudtak megegyezni a várossal. 2008-ban egy budapesti társaság 80 millióért megvette volna a területet, de később visszalépett.) Az új elképzelés az, hogy nem a homokot értékesítenék, hanem az ingatlanon található erdőterületet. A másik, művelés alól kivont rész pedig megmaradna hosszú távú befektetésként, értékes vagyonelemként a város tulajdonában. A képviselő-testület csütörtöki rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy megvizsgálják ezt a hasznosítási lehetőséget. Felkérték a jegyzőt, hogy végeztesse el az erdőterület értékbecslését. ■ S. K. Nyomdába kerül a tizenkilencedik Kézjegy kötet szekszárd Hamarosan nyomdába kerül a 19. Kézjegy antológia - tájékoztatott Wessely Gábor, a „Kézjegy” Tolnai Toll- forgatók Klubja elnöke. A kiadványban 39 szerző műve szerepel, a kötetet Acsádi Rozália és László-Kovács Gyula szerkesztette. Az antológiát ezúttal Krizák István fotóival illusztrálták. Az előszót Czigány György, többek közt Erkel-, Liszt- és József Attila-díjjal elismert költő, író, újságíró, zenei rendező, érdemes művész írta, akinek második felesége révén Tolna megyei kötődése is van.A 19. Kézjegy kötetet a könyvhéten Szekszár- don mutatják be. ■ S. K. Felmérik a szálláshelyeket a kormány a napokban felkérte a megyeszékhelyek ön- kormányzatait, hogy a hónap végéig mérjék fel, hány férőhely áll rendelkezésre az adott városban a hajléktalanok számára. A kormány mindemellett arra is kíváncsi, hány további férőhelyre lenne még szükség. A karitatív szervezetek szállásaira is kiterjedő felmérés célja minden bizonnyal az, hogy ahol hiány mutatkozik, ott kormányzati segítséggel enyhítsenek a férőhelygondokon, még a következő tél beállta előtt. PÉCS-SZEKSZÁRD-BUDAPEST Az önkormányzatok a városok egyes területeiről kitilthatják a hajléktalanokat, ha pedig mégis a zónákon belül tartózkodnak, közmunkára ítélhetik őket a jövőben, amennyiben elfogadja az Országgyűlés Pintér Sándor belügyminiszter jogszabálytervezetét. A szabálysértési törvény tervezett módosításával felhatalmazást kapnának a helyi önkormányzatok, hogy „a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében” rendeletben kijelöljék a közterület meghatározott részeit, ahol az életvitelszerű tartózkodás jogellenesnek minősül. Akik ezt megszegik, és a felszólítás ellenére sem hagyják el a kijelölt területet, szabálysértést követnek el, és közérdekű munkára kötelezhetők. Ha erre valaki nem hajlandó, pénzbírságra ítélhetik. A tervezetben szerepel az is, ha valakit az elkövetés időpontját megelőző hat hónapon belül már kétszer jogerősen felelősségre vontak ilyen eset miatt, akkor szabálysértési elzárással lenne büntethető. A helyszíni bírság lehetőségét ugyanakkor kizárja az előterjesztés. A javaslat emellett azzal is kiegészítené a törvényt, hogy aki közterületen a tulajdonos vagy a rendelkezésre jogosult Elsősorban a központi városrészekből tiltanák ki a hajléktalanokat hozzájárulása nélkül építményt emel, ugyancsak szabálysértést követ el. Amint az ismert, az Alkotmánybíróság tavaly novemberben megsemmisítette azt a törvényt, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát. A most elkészült javaslat azonban a belügyminiszter szerint kiállná az alkotmányosság próbáját. A törvénymódosítási javaslat indoklásában a szaktárca vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyi önkormányzatoknak a „tiltott közterület” kijelölése nem kötelező, hanem csak lehetőség. ■ M. B. A legszegényebb magyar régió Észak-Magyarország, közvetlenül mögötte Észak-Alföld és Dél-Alföld áll a legfrissebb adatsor szerint dél-dunántúl A GDP alapján egyedül a bolgárok, a románok és a lengyelek szegényebbek nálunk. Katus Eszter Négy magyar térség is van a legelmaradottabb húsz európai régió között, és ezek közül éppen a Dél-Dunántúl az egyik - derül ki az Eurostat által közzétett adatokból. A legszegényebb magyar régió Észak-Magyarország, mögötte Észak-Alföld és Dél-Alföld áll. A legszegényebb európai 20-ban a négy magyar mellett hat román, valamint öt-öt bolgár és lengyel régió van még. Az EU27-ek egészét tekintve a bulgáriai Severozapaden a legfejletlenebb régió. A leggazdagabb régiók és városok között találjuk például Londont, Luxemburgot, Brüsszelt, de Pozsonyt és Prágát is. Magyarországon belül egyedül a Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarország mutatói jók: 107 százalékkal az uniós átlag fölött áll. Amióta az ország szerepel az uniós statisztikákban, régiónk helyzete szinte változatlan: 2002-ben is csak 42,8 százalékos volt a GDP-je. Magyarországi régiók - egy főre jutó GDP (EU27=100, vásárlóerő-paritáson) Dunántúl Közép Nyugat- l Dunántúl Magyarorszag Del-Dunantul Észak Magyarorszag Észak-Alföld 2005 " 37,7 Dél-Alföld 2013' 42 2010'' 42 2005" 40,4 Minden gazdasági mutató romlik 2006 óta A tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt. egyik 2012-es tanulmánya szerint 2006 óta minden gazdasági mutató romlik. Megemelkedett a munkanélküliség, tavaly tovább romlott a bruttó hazai termék (GDP) mutatója, és a reálkereset is csökkent. Munkaerő-piaci szempontból az ország elmaradott: az unió átlagos foglalkoztatási szintjét nem éri el a fiatalok (15-24 évesek), az idősek (55 év felettiek) és alacsony képzettségűek körében sem. A 15- 24 évesek helyzete az egyik legrosszabb: a korcsoport foglalkoztatása alacsony, és különösen kedvezőtlen a képzetlen fiatalok helyzete. A kimutatások szerint az elvándorlók és az ingázók száma is emelkedett az elmúlt években. Ennek oka lehet a külföldi bérelőny és az itthoni növekvő vagy stagnáló munkanélküliség. * 2010-es adatfelvétel ** 2007-es adatfelvétel *** 2002-es adatfelvétel A bruttó hazai termék (angolul gross domestic product, GDP) a közgazdaságtanban egy bizonyos terület - többnyire eg/ ország-adott idő alatti gazdasági termelésének mérőszáma. Méri a nemzeti jövedelmet és teljesítményt Gyakran használják az országban élők átlagos életszínvonalának mutatójaként Nőtt az egyenlőtlenség a tárki szerint a gazdagok aránya 2000-ben 9 százalék volt, ez 2012-re 8 százalékra , esett. A felső középosztály mérete 2 százalékkal, 27 százalékra emelkedett, míg a közép- osztály mérete 4 százalékos csökkenés után 30 százalékon állt tavaly. Az alsó középosztály aránya 23 százalékról 21 százalékra, a szegényeké 9-ről 14 százalékra módosult 2000- hez képest. A húsz legszegényebb között lemaradás A dél-dunántúli régió a sor végén kullog Európában Uj elképzelés született az egykori lőtér hasznosítására * i 4 f k
