Tolnai Népújság, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-15 / 87. szám
4 SZEKSZÁRDI JÁRÁS 2013. ÁPRILIS 15., HÉTFŐ HÍRSÁV A méltányossági ápolási díjat megszüntetik fadd Megszűnik a méltányossági ápolási díj Faddon is - döntöttek a képviselők legutóbbi ülésükön. Ezt az ellátást teljes egészében az önkormányzat finanszírozza. Jelenleg ilyen jogcímen senki nem kap ilyen ellátást a nagyközségben, ám a várhatóan szűkülő költségvetési források miatt szükségesnek látták megszüntetni a méltányossági ápolási díjat. Ilyen döntést egyébként korábban már számos önkormányzat hozott. ■ S. K. Harmadszor rendeztek BÖBE-t a városban tolna Harmadik alkalommal rendezett börzét gyermekholmikból a tolnai Beze- rédj szabadidőközpont szombaton. A Börze a Bezerédjben (BÖBE) elnevezésű akció során a már nem használt, de jó állapotú gyermekruhák és játékok találhatnak új gazdára egy családias hangulatú börzén. A mostani eseményre új helyszínen, a város központi részén, a Tolnai Galériában került sor, a korábbiaknál mérsékeltebb érdeklődés mellett. ■ S. K. Dáridót tartottak az újvárosi társaskörben szekszárd Most kezdődik a tánc - ez a Piri Lajos nótaénekes által előadott opusz volt a bemelegítés a Szek- szárd-Újvárosi Római Katolikus Társaskör szombati magyar nóta estjén. A Szent István Házban rendezett „dári- dó jellegű", borral, pogácsával, meglepetés vendéggel fűszerezett eseményre megtelt az épület nagyterme - a társaskör tagjaival és persze nótaszóval. ■ S. K. Piri Lajos jó hangulatot teremtett Kastélysors: várak és kőhalmok állapot Van romos és többcsillagos is a zöldúton található épületek között Vár állott, most kőhalom. A Himnusz ezen sora illik egynémely hajdani kastélyra is Kölesd és Tengelic környékén. Vannak azonban olyan kúriák is, amelyekre korántsem a halálhörgés, hanem az öröm „röpkedése” a jellemző. Alább a Borok-Vizek Kúriák Zöldút által érintett kastélyokat vesszük számba. Steinbach Zsolt Romos és „többcsillagos” épület is van a Szedres, Medina, Kölesd, Sióagárd és Tengelic turisztikai látnivalóit bemutató, hamarosan átadandó Borok-Vizek Kúriák Zöldút által érintett hajdani kastélyok és kúriák között. Összesen tizenegy ilyen épület van, amelyek számos történelmi kort és különféle hasznosítási módot megéltek már, jellemzően másfél-két és fél évszázados fennállásuk alatt. Feltérképezésükben Benke Béla, a Szed- resi Sziget Egyesület elnöke segítétt. Üres és használt A Kölesd közelében, Felső- hídvégen található Hiemer-Je- szenszky-kastély az egyik legrégebbi a megyében, 1760. táján építette Hiemer Ignác, Tolna megye egykori táblabírája. A hozzáértők szerint a tizenegy épület közül ez van a legrosszabb állapotban. Különlegességei közé tartoznak a falképek, melyek között II. József vadászbalesetét ábrázolók is akadnak. Jelenlegi tulajdonosa a Dalmand Zrt., az épület üres, nem használják. A Kölesdhez közeli Katalin- pusztán levő, a XIX. században épült, eredetileg klasszicista stílusú Schell-kastélyból 1950- ben lakoltatták ki a Schell családot, de jelenleg is vannak lakói: a Dalmand Zrt. tulajdonában levő épület egyik része jelenleg két család otthona. A Szedreshez közeli alsóhídvégi, a Dalmand Zrt. birtokában levő Jeszenszky-kas- tély egy eredetileg klasszicista épület átalakításával és bővítésével jött létre. Viszonylag jó állapotban van, jelenleg • ■ . j Az alsótengelici Gindly-Benyovszky-kúria szociális intézménynek ad helyet 1948 óta. Most Csilla Von Boeselager otthon néven szenvedélybetegeket ápolnak itt nem használják. Ez a környék legnagyobb kastélya. A középhídvégi Bernrie- der-kastély feltehetően a XIX. század elején épült, jelenleg szintén a Dalmand Zrt. tulajdonában van. Irodaként funkcionál. Kastélyterápia A második világháború után sok kastélyban állami intézmény működött. Ilyen volt az 1835. körül épült medinai Ap- ponyi-kiskastély, amelyben 1951. és 2002. között a medinai általános iskola kapott helyet. Az alsótengelici Gindly-Be- nyovszky-kúria bentlakásos szociális intézménynek ad helyet, 1948. óta. A korábban a megyei önkormányzat, immár az állam által működtetett Csilla Von Boeselager otthon 2002- ben szenvedélybetegeket ápoló-gondozó és rehabilitációs intézménnyé alakult. Szedres Hídjapusztán a valamikori Bezerédj-kastélyban a 2000-es évek közepe óta szenvedélybeteg fiatalok rehabilitációja folyik. A kúria a XVI- II. században épült, a XIX. században átalakították. A pécsi Bezerédj-Kastélyterápia Alapítvány 2001-ben kezdte az akkor romos állapotban levő kúria renoválását, a felújított épületet 2004-ben adták át. Értékes (egykori) parkok Tolna megye első klasszicista stílusban készült világi épülete a Pollack Mihály tervei alapján, 1820-ban épült középtengelici Csapó-kastély. Jelenlegi birtokosa osztrák, az épület és környéke jó állapotban van. Parkjában több, százévesnél idősebb fa található. Hajdan minden kastélyhoz tartozott valamilyen, jellemzően igényes, nagy értékű kert, ahol Magyarországon nem őshonos, külföldről beszerzett növények is megtalálhatók voltak. Am míg valahol megőrizték ezeket a növényeket, előfordult, hogy a jelenlegi' tulajdonos kivágatta a park fáit. Erre jegyezte meg Benke Béla, hogy egy kastélyt akár egy év alatt is fel lehet újítani, de a kastélykertekből kivágott 100-150-éves fák pótolhatatlanok. Vélhetően ezt a fatolvajok sem mérlegelik. Lapunk is beszámolt róla: nemrégiben nagy felháborodást váltott ki, hogy a XVIII. században épült fel- sőtengelici Gindly-Benyovszky-kastély egyedülállóan szép, védett parkjából mintegy harminc, méteres átmérőjű fát vágtak ki fatolvajok, akiket tetten értek. A kastély egyébként Kiss István szobrászművész örököseinek tulajdonában van. A XIX. század közepén épült, Szedreshez közeli kajmádi Ba- logh-Illés-kastély szintén magánkézben és jó állapotban van, nem látogatható. Két sikertörténet A régi kastélyok megmentését, és hasznosítását illetően a két leglátványosabb sikertörténet a fentebb már említett medinai Apponyi-kiskastélyé, illetve a Szedres-apátipusztai Gindly, Bésán, majd Fiath-kas- télyé. Nemcsak,'mert mindkét birtokot szépen felújították, hanem, mert ezekben az épületekben nem csupán a tulajdonosok, hanem a szélesebb közönség is gyönyörködhet, tekintve, hogy turisztikai célokat is szolgálnak. A medinai objektumot kb. száznyolcvan éve a Pauer család építtette, később Bezerédj István, majd Apponyi Károly tulajdonába került. Utolsó lakója, 1939-ben bekövetkezett haláláig dr. Gróf Apponyi Rezső, „a bolond gróf’, aki minden idők legfiatalabbjaként Tolna vármegye főispánja is volt. A birtokot 2008-ban vásárolta meg egy magánszemély, aki restaurálás, felújítás után feleségével egy kastélyszállót hozott ott létre, ami egyben az otthonuk is. A 2011-es avatáson jelen volt Jirí Menzel, Os- car-díjas cseh filmrendező is. Az apátipusztai kastélyegyüttes a XIX. században épült. A II. világháború utáni államosítást követően tsz-iroda működött benne. 2001. óta egy Tolna megyei vállalkozás lovas udvarházként működteti a birtokot. A kisebb épület felújítása 2006-ban fejeződött be, a nagyobbat tavaly adták át ünnepélyes keretek között. HIRDETÉS Köszönettel • r vennénk, ha adója 1%-át felajánlaná • az Alsótengelici Csilla Otthonban ellátott és foglalkoztatott szenvedélybetegek ____________ javára. Adós zám: 18856837-1-17 Népi praktikákkal segítettek magukon és másokon is hagyományok Ha már semmi sem segített, és egyszerűen nem volt más út, gyógyító boszorkányhoz kellett fordulni szekszárd őcsény Hogyan gyógyítottak embert és állatot egy orvos nélküli világban? Andics János őcsényi helytörténész ösz- szegyűjtötte azokat a népi gyógymódokat, amelyekkel egy letűnt világban megpróbáltak segíteni magukon és másokon a falubeliek. Szemölcs kezelésére azt tanácsolták az öregasszonyok a hozzájuk fordulónak, hogy harmadnapos újhold világánál menjen ki a gangra és a kezét tartsa a holdvilág irányába, miközben a következő verset kellett mondania: Új hold, új király/engem künnek el a bálba/de én nem mehetek el- /a szemőcsémet küldtem el. Más esetben, ugyanerre a bajra azt tanácsolták, hogy a legközelebbi alkalommal, amikor csipetke tésztát csipked, az első darabot, amit leejt, nyomja oda a szemölcshöz, majd álljon a küszöbre és hátrafelé dobja ki az udvarra. Ha valaki sárgaságban szenvedett, megkérdezték tőle, hogy van-e fekete tyúkjuk. Ha a válasz igen volt, akkor a gyógyító praktikákat ismerő idős asz- szonyok azt tanácsolták, hogy ennek a fekete tyúknak a tojását főzzék meg és egy ruhazacskó segítségével akasszák a beteg nyakába, amelynek nyolc napig ott kellett lennie. Nyolc nap elteltével a tojást a zacskóval együtt kivitték a határba és az első vessző bokorra ráakasztották. A tapasztalatok szerint a Andics János helytörténész kúra végére a beteg meg is gyógyult. A fogfájást vasfű gyökerével gyógyították. A növényt kihúzták szárastól, megpiszkálták vele a fájós fogat, majd a vasfüvet eredeti helyére visszaültették. Azt tartották, hogy a gyökér majd oda húzza a fájást. A ló egykor a család megélhetése szempontjából az egyik legfontosabb háziállat volt. Ha szegény állat hasfájásban szenvedett, a gerenda alól minél öregebb vőlegénykalapot kellett elővenni és azzal megcsutakolni. Ha csökönyös vagy kehes volt, és a vásárban túl akartak adni rajta, akkor a szájában keresztbe tettek egy fadarabot és jó erős pálinkával megitatták. Attól - igaz, hogy csak ideig-óráig - elmúlt a betegsége. Ha rühes volt, büdös kővirágot és zsírt kevertek össze és ezzel kenegették a beteg állat testét. Amikor meg- zabált - azaz tűlette magát, és napokig nem volt hajlandó táplálkozni - sok parazsat raktak egy lábasba és rongytépést tettek rá. Ezt a ló orra alá tartották. Mindaddig füstölték, amíg egy nyálka szerű dolog ki nem jött az orrából. Szembetegség esetén egy papírtölcsér segítségével sü- vegcukorport fújtak a szemébe. S ha a fenti gyógymódok egyike sem használt, nem lehetett mást tenni, gyógyító boszorkányhoz kellett fordulni. ■ Venter M. Könyvben is megjelent A népi gyógymódok az orvos nélküli Őcsényből származó tudósítások - mondja Andics János helytörténész. A falunak csak 1929-ben lett orvosa, dr. Mátis Lajos személyében. A gyógymódokat az 1970-es évek közepén a Megyei Múzeumbarátok Honismereti Körének tagjaként gyűjtötte össze. Az anyag Andics János 2007-ben megjelentetett Őcsényi népszokások című könyvében is szerepel, és a Magyar Rákellenes Liga legutóbbi szekszárdi rendezvényén is elhangzott. A kötet a . megyei könyvtárban és a PTE Illyés Gyula karának könyvtárában kölcsönözhető. h * i 4 »
