Tolnai Népújság, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-04-14 / 14. szám

2 2013. ÁPRILIS 13., SZOMBAT A 21-29 éves korosztály jelen­tős része nem tud vagy nem akar elszakadni a családjától - derült ki egy honi pénzinté­zet frissen közzétett kutatásá­ból. A megkérdezettek tervei között egyelőre nem szerepel a családalapítás, a gyermek- vállalást is kitolnák. A vizsgált korosztály több mint fele még együtt él a szüleivel. A családi fészket el nem hagyok 60 százalé­ka úgy nyilatkozott, hogy ez az állapot teljesen megfelelő számára, ugyanennyien ér­zik úgy, hogy minden támo­gatást megkapnak a szülők­től. Önálló háztartásban él a budapestiek háromnegyede, Hajlamosak vagyunk ma­napság egyfajta „miniször­nyekként” kezelni a kullan­csokat. Való igaz, számos betegséget terjesztenek e kis ízeltlábúak, kellő odafigye­léssel azonban biztonságban érezhetjük magunkat. Szilvási Zsuzsa- Sosem fordult még elő koráb­ban, hogy februárban kullancsot találjak a kutyámban, idén azon­ban egy jól megtermett példányt szedtem ki belőle. Ráadásul úgy, hogy csak a saját részére elkü­lönített kertrészben szaladgált azokban a napokban, nem is jártunk vele erdőben - mesélte riadtan olvasónk. - Úgy tűnik, már a saját telkünkön sem lehe­tünk biztonságban ezektől a vér­szívóktól!"- Valóban gyakran előfordul­hat a kullancs kutyusunk szőré- ben, de főként egy-egy hosszabb erdei sétát követően - mondta el lapunknak egy állatorvos. - Ma már a városok közepén sem lehe­tünk biztonságban tőlük. Mivel akár gyógyíthatatlan betegsé­get is elkaphatunk a kullancsok­tól, fontos, hogy rendszeresen át­vizsgáljuk kedvencünk szőrét, és különösen akkor gyanakodjunk, ha bágyadt, lázas a kutya. A kü­lönböző cseppenték mellett haté­kony védőoltás és fürdetőszerek léteznek kullancs ellen. Hazánkban kullancsfertőzött területnek az számít, ahol min­den ezredik kullancs hordozza az agyvelőgyulladás vírusát. Egyéb helyeken csak 5-10 ezer kullancs közül mutatható ki egy-egyben a vírus. Magyarországon a magas rizikójú területek a nyugati, dél­nyugati megyék közül főleg Za­la, Somogy, Vas és Veszprém me­gye, a keleti országrészben pedig elsősorban Nógrád megye, illetve az Északi-középhegység. A szakemberek úgy látják, év­ről évre egyre korábban ébred­nek a kullancsok, sőt, egyes fa­jokkal akár a téli hónapokban is találkozhatunk. Általában azon­ban télen nyugalmi állapotban vannak, feléledésük az első me­legebb tavaszi napokra tehető. Ezért aztán aki február-márci­us táján megkezdi a kullancs el­leni oltássorozatot, kilencvenöt százalék feletti védettséggel vár­hatja a kullancsok tavaszi feléle­dését. Fontos ugyanakkor, hogy az oltás a fertőzött állatok által terjesztett agyhártya- és agyve- lőgyulladással szemben nyújt vé­delmet, a Lyme-kórral szemben nem. Ha az első oltást beadatjuk februárban, majd rá egy hónap­mekvállalásra ez különö­sen igaz, sőt, egyre többen lesznek, akik várhatóan so­sem kötnek házasságot és gyermektelenek maradnak. Ä jelenségnek több oka van. Egyik ezek közül a felsőokta­tási expanzió. Természetes, hogy a főiskolán, egyetemen tanulók tovább élnek a szü­leikkel és később alapítanak önálló családot, mint azok, akik már 18 évesen kilépnek a munkaerőpiacra - mondta Murinké Lívia, a KSH mun­katársa.- Az elsődleges gazdasági indokok mellett pszichés okai is vannak a ragaszkodásnak. Az érintett fiatalok nem sze­retnék például felvállalni a felnőtté válással járó feladato­kat, kihívásokat - tudtuk meg Kozma Zoltántól. A klinikai szakpszichológus lapunknak elmondta, sokan úgy gondol­ják, kényelmesebb otthon a szülők védőszárnyai alatt él­ni, hisz a felmenők segítik a boldogulást, a problémák megoldását a mindennapok­ban.- Az érzelmi függetlene­dés sok esetben rendkívül ko­moly kihívást jelent, hiszen a gyermeknek el kell fogadnia önmagát, önállóan kell kiala­kítania életvezetését - hang­súlyozta a megkérdezett szak­ember. ■ KÖRKÉP Támadnak a kullancsok egészségügy A belvárosi parkokban sem vagyunk biztonságban Továbbra is főként Magyarország nyugati része számít a legfertőzöttebb területnek, amint ez a térképen is látszik Főként az emlősök vérét szívják a kis nyolclábúak A kullancsok főként az emlő­sök vérszívói, de - különösen a lárvák - olykor madarakból és hüllőkből is szívnak vért. Életük során két vagy három gazda- egyedből táplálkoznak, ennek alapján „kétgazdás” vagy„há- romgazdás” fajokról beszélünk A kullancslárvák általában ápri­lis első felében lepik el nagy számban a természetet. Ezek a kullancs-egyedfejlődési alakok egy milliméternél kisebb lények, ezért hajas fejbőrben vagya ked­venc kutyánk szőrében észrevét­lenül tudnak megbújni. A mini kullancsokat április második fe­létől kiegészítik, azaz a családot teljessé teszik a kifejlett hím és nőstény kullancsok Az emberre jutott kullancs a ruhán, majd a bőrön észrevétlen haladva a vér­szíváshoz kedvező helyet keres az emberi testen. Gyakran a haj­ban, a ßlek mögött vagy például a végtagok tövének hajlataiban állapodik meg. Szájszervével kis sebet vág a bőrön, rögzíti magát, és vért szív. Ez a rögzült, táplál­kozó életszakasz napokig is el­tarthat, majd a vérrel teleszívott kullancs elhagyja az embert ra a következőt, az első kirándu­lásokra már 95 százalék fe­letti védettségünk lesz az élősködőkkel szemben. Az oltássorozat harmadik oltá­sát 9-12 hónappal a második után kell beadatni, majd ezt követően már csak öt­évente egy emlékeztető ol­tásra van szükség a védettség­hez. Jelenleg itthon két cég kul­lancs elleni vakcinája kapható: egy drágább, három oltásból ál­ló, és egy olcsóbb, négy vakciná­ból álló termék. A négyszeri ol­tás esetében a 95 százalék feletti védettség a harmadik adag vak­cina beadása után két héttel ala­kul ki. Az oltások egyéves kor fe­lett adathatok be. Míg néhány évvel ezelőtt job­bára inkább csak dunántúli, hegyvidéki erdei kiránduláso­kat követően volt jellemző, hogy kullancsot találjunk, manapság már valóban szinte bárhol elő­fordulhatnak Bár annak veszé­lye, hogy fertőzött egyeddel ta­lálkozunk, néhány százalék­nyi, mégis érdemes odafigyelni a megelőzésre. Ez egyrészt oltás­sal, másfelől pedig megfelelő ru­házattal lehetséges. Fontos tud­ni ugyanakkor, hogy amennyi­ben néhány órán belül eltávo­lítjuk a kullancsot, minimális a fertőzés esélye. Az agyvelő- és agyhártya­gyulladást okozó vírusokkal fer­tőzött kullancsok a legtöbbször tavasszal és nyár elején okoz­nak betegséget: ilyenkor ugyan­is még nem vagyunk rájuk felké­szülve, esetleg az oltás nyújtotta védettség még pem alakult ki. A fertőzött kullancsok által okozott agyvelő- és agyhártyagyulla­dás évente körülbelül 70-80 ma­gyart érint. A számok azért csa­lókák egy kicsit, mert a fertőzött kullancs okozta agyhártyagyul­ladás az első hullámban csak nyári influenzaszerű tüneteket okoz. Ha ez elmúlik, és a vírus nem támadja meg az idegrend­szert, nem alakul ki az agyhár­tya- és az agyvelőgyulladás, ak­kor a háziorvosok a kullancsfer­tőzést jellemzően nem jelentik. A Lyme-kórt hazánkban éven­te körülbelül ezernyolcszáz em­bernél diagnosztizálják. Ez ellen csak az segít, ha időben, az első két-három órában eltávolítjuk az élősködőt. Az ott élők is nyilatkozhatnak, mi legyen az utca új elnevezése bátaszék Az ott élőknek is van beleszólási lehetősége abba, hogy a képviselő-testület által elfogadott három eshetőség kö­zül melyik névre kereszteljék át a Ságvári Endre utcát. A névvál­toztatásra a XX. századi önkény­uralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalma miatt van szükség. Az utcát elnevezhetik Pór Bertalanról, a Bátaszéken szü­letett Kossuth- és Munkácsy-dí- jas festőművészről vagy Zádor Jenő zeneszerzőről, aki szintén a város szülötte, harmadik le­hetőségként pedig az merült fel, hogy korábbi nevét, a Szent Györgyöt kapja vissza a közte­rület. A lakóknak április 30-ig kell eljuttatniuk a nyilatkozatot a polgármesteri hivatalba, a végleges döntést e javaslatokat figyelembe véve hozzák meg. A városvezetés a Somogyi Bé­la utca esetében is bizonytalan volt, de a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása alap­ján ez a név maradhat. ■ H. E. Több tévhit él a köztudatban a rákbetegségről szekszárd A tévhitek eloszla­tását hangsúlyozták a Magyar Rákellenes Liga által szervezett szerdai Nemzeti Rákellenes Na­pon a Nemzeti Emberi Erőfor­rás Minisztériumban. A prog­ramon résztvevő Szikla József, a liga szekszárdi alapszerveze­tének elnöke elmondta, hogy négy fő tévhit él a köztudatban. Az első szerint a rák kizárólag egészségügyi probléma, ezzel szemben az igazság az, hogy az egész társadalmat érinti. Téves az is, hogy csak az időseket és a fejlett országokban élőket be- tegíti meg, mint ahogy ae. sem állja meg a helyét, hogy egyen­lő lenne a halálos ítélettel. Arra is felhívták a figyelmet, hogy nem helyes sorscsapásként fel­fogni a rák diagnosztizálást. A rákellenes napon elismert szakemberek, prof. dr. Simon Tamás, dr. Kerpel-Fronius Sán­dor és dr. Papp Károly tartottak előadást. A liga feladata az, hogy minél többekhez eljutas­sák az elhangzottakat. ■ H. E. Ej, ráérünk arra még: elhalasztják a fészekrakást a fiatalok generációkA huszonévesek több mint fele a szülői házban marad - Hatvan százalékuk elégedett ezzel a helyzettel de a kisebb városokban ez az arány mindössze 29 szá­zalék. A válaszadók 91 százaléká­nak jelenleg nincs gyermeke, a 26 évnél idősebbek körében is csak minden ötödik emlí­tett utódot. A megkérdezettek 11 százaléka egyáltalán nem tervez gyermeket, 60 száza­lékuk viszont az elkövetkező három évben gondoskodna utánpótlásról.- Az első tartós párkapcso- || lat és az önállósodás halasz­tása az elmúlt évtizedekben folyamatosan megfigyelhető. |P A fiatalok egyre később élik át ezeket az eseményeket. A Pszichés okai is vannak a ragaszkodásnak: az érintett fiatalok nem szeret- házasságkötésre és a gyér- nék például felvállalni a felnőtté válással járó feladatokat, kihívásokat

Next

/
Thumbnails
Contents