Tolnai Népújság, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-10 / 83. szám

2 2013. ÁPRILIS 10., SZERDA KORKÉP JEGYZET VÍZIN BALÁZS Izzasztó hideg pali bá megmondta, hogy ő az alternatív fűtés pártján van, és amióta ezt az elvet követi, nem fázik még akkor sem, amikor a radiátorok ki vannak kapcsolva a lakásá­ban. A körülötte ácsingózó cimborák itták a krimó bölcs szónokának szavait - meg a féldeci barackot is, amely mint később kiderült: az al­ternatív fűtési technológia egyik fontos alkotóeleme. A másik a réteges, meleg öltözet. MOST ELTEKINTENÉK attól, hogy ezek az emberek mi­ként jutottak el odáig, hogy nem tudják fizetni a fűtési számláikat, és ily' módon igyekeznek dacolni a hideg­gel otthonukban. Sok egyéb tényező mellett valószínű az is közrejátszott ebben, hogy a kelleténél többször és alaposabban „tanulmá­nyozták” a talponállóban az alternatív fűtési technológia megvalósításának lehető­ségeit. Sajnos manapság nemcsak a kocsmákban hangzik ebben a témában párbeszéd. A boltban, a vi­rágárusnál, vagy éppen az utcán sétálva is elcsíphet az ember egy-egy olyan mon­datot, amely arról szól, hogy nem tudja az illető, miből fogja kifizetni a hóvégi/eleji számlákat. A HELYZETET súlyosbítja, hogy az elhúzódó hideg miatt idén több fűtési ener­giát fogyasztottak a panel­lakásokban élők, mint egy átlagos évben, amely majd a számlákon is megjelenik, így minden olyan megol­dást, amely a költségeiket csökkenti, evidens, hogy meleg szívvel várnak az emberek ebben a fagyos idő­szakban. persze ez nem megy úgy, mint a karikacsapás. Addig marad a spórolás, a hő­szabályzók nullára állítása és a réteges öltözködés. Vagy esetleg a Pali bá1 ál­tal alkalmazott módszer, bár szerintem az legyen a legutolsó praktika a felme­legedésre. Késik és drágább is lesz zöldség-gyümölcs Az időjárás gátolja a vetést és a virágzást is tolna Az elhúzódó tél miatt a vártnál várhatóan ke­vesebb és drágább lesz a gyümölcs az idén tavasszal és nyáron a piacokon, üzle­tekben. Kaszás Endre Az április eleje már hagyomá­nyosan a földekre, háztájiba szó­lítja a termelőket. Ezzel ellentét­ben most tétlenségre kárhoztat­ja őket a viszontagságos tavaszi időjárás.- Más években ilyenkor már rég ki szokott kelni a borsó, idén meg jóformán a legtöbb helyen el sem vetették - mondta lapunk megkeresésére egy kertészeti szakember. Mint kiemelte, az időjárás miatt idén minden ké­sésben van, a palántaneveléstől kezdve a szabadföldi magveté­sig. A hideg, átázott föld egyelőre egyszerűen alkalmatlan a csírá­zásra, a növények elindítására. Mindennek következtében már most biztosan állítható, hogy minden szabadföldi primőr - a jelenlegi számítások szerint leg­alább egy-két hetet - késni fog a piacokon. A kereskedők szerint ebből egyenesen következik a zöldségfélék drágulása. Hasonlóra kell számítani a hazai termésű gyümölcsök ese­tében is, az ok, ha más jellegű is, de itt is az időjárás. A márciusi fagyok következtében a Dél-Du- nántúl bizonyos területein a kaj­szi 90 százaléka odalett, csak egy-két ültetvény úszta meg kisebb károkkal a szélviharral érkező hideget. Mint Bognár József, a Danitz Kft. ügyveze­tője elmondta, a meggy meg a cseresznye nem, az őszibarack csak kisebb mértékben szenve­dett kárt, viszont a virágzásuk heteket késik a szokásos idő­höz képest. A terméskilátásokat ugyancsak negatívan befolyá­solja, hogy a hideg, csapadékos időjárásban alig vagy egyáltalán nem mozognak a porzásban kulcsszerepet játszó méhek és egyéb rovarok. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint kevesebb lesz a gyümölcs mint tavaly. A ked­velt cseresznye, eper vagy mál­na akár több hetet is késhet, és várhatóan - akár egyharmadá- val is - többe kerül majd, mint tavaly. Biztosan állítható, hogy minden szabadföldi primőr legalább egy-két hetet késni fog a piacokon Drága befőzés lesz a gyümölcsfák virágzásának késedelme, a vetésre alkal­matlan földterületek nem je­lentenek helyi sajátosságot, hiszen hasonló a helyzet szinte az összes megyében, az ország más térségeiben is ugyanilyen gondokkal küzde­nek a gazdák. Ezért abban sem lehet nagyon bízni, hogy a területi különbségeket a termés rugalmas eloszlásával lehet majd kompenzálni. A kajszi fagykára nyomán már kijelenthető, hogy az alapve­tő befőzni való gyümölcs el- tevése is drágulni fog. Egyelő­re nincs információ a Bara­nyában és Tolnában is ter­melt dinnyéről, de vélhetően a kedvelt nyári gyümölcs pa­lántáinak kihelyezése is kés­ni fog. A szőlő még bőven behozza a lemaradást a szőlőn tavaly ilyenkor már tíz centisek voltak a tavaszi hajtások, most a rügyfakadás sem jellemző egyes területe­ken. Már most biztosan tudha­tó, hogy a szőlőültetvényeken is jellemzően egy-két hetet, egyes területeken akár ennél is többet csúszhat a virágzás. Ami a gazdákat illeti, ez ke­vésbé izgatja őket, hiszen a szőlő az a növény, ami a ter­més fejlődési és érési periódu­sában még bőven be tudja hozni ezt a lemaradást. Annál örömtelibb, hogy más gyü­mölcsültetvényekkel szemben a szőlőt eddig megkímélte az időjárás a nagyobb fagykárok­tól, ebben pozitív szerepet ját­szott a szokásosnál későbbi zsendülés is. A gyümölcsök szokásos virágzási ideje, és az idei késés napokban mandula március közepe +15-21 nap kajszi március vége +10-18 nap meggy április eleie várható +13-15 nap cseresznye április eleie várható +13-15 nap őszibarack április eleje-közepe várható +10-15 nap eper április eleie-közepe várható +15 nap szilva április április közepe várható +10-15 nap alma április közepe-vége várható +8-10 nap málna május nincs infc szőlő május nincs info Indonéz-magyar kapcsolat kiépítésén dolgoznak SZEKSZÁRD Maruli Tua Sagala, Indonézia magyarországi nagy­követe látogatta meg kedden a PTE Illyés Gyula Karát, Inggrid Rosalinda kulturális és Agus Budiman adminisztrációs atta­sé társaságában. A nagykövet hangsúlyozta, hogy Indonézia nem csupán Báli szigetéből áll, és nem mulasztotta el megje­gyezni az angol nyelvű beszél­getésen, hogy az indonézzel el­lentétben a magyar nyelv szinte megtanulhatatlanul nehéz. Megnézik, hogy milyen támo­gatási lehetőségeket, illetve ösz­töndíjakat lehet igénybe venni a hallgatók és oktatók tervezett cseréjének a megvalósításához. A kapcsolat Tari Eszter ad­junktusnak köszönhető, aki In­donéziában volt vendég-előadó. Az ő javaslatára hívták meg a nagykövetet Szekszárdra, tájé­koztatott dr. Horváth Béla dé­kán. A nagykövet nagy érdeklő­dést mutatott a pedagógus-kép­zés és a turizmus-vendéglátás iránt. Az egyetem általános stratégiai célja külföldi hallga­tók fogadása. A partnerkapcso­latok révén Németországban szeretnének német óvodape­dagógus képzést ipdítani, Ka­zahsztánból pedig hallgatókat hívni. Már idén nyári egyetem szervezését tervezik számuk­ra. Indonéziából is szeretnének diákokat fogadni, elsősorban turizmus-vendéglátás mester­szakra. A kulturális kapcsola­tok kiépítésének jegyében nyil­vános indonéz napot szervez az Illyés Gyula Kar május 7-én. Az előadások mellett fellép egy 30 tagú indonéz kórus és a vendé­gek bemutatják gasztronómiai különlegességeiket. ■ 1.1. N .^tCYETf^ y ~ 'c Dr. Horváth Béla, Maruli Tua Sagala Szebben, színesebben lalja a világot alkotás Férfiként a selyemfonal furcsán mutatna a kezében, a kötélhez nyúlt Paks Egymást érték az elisme­rések Decsi Kiss János életében az elmúlt hónapokban, előbb Szálka díszpolgárává avatta, szeptemberben Babits-díjat ka­pott, év elején a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetést. Felépült egy csúnya betegségből, azóta szeb­ben, színesebben látja a világot. Barátai azt firtatták, készít-e új dolgokat, ösztökélték, mutas­sa meg, beszéljen munkáiról. Mindezek eredménye az, hogy előbb Gyönkön, majd Szekszár- don, legutóbb pedig Pakson, a Pákolitz István Városi Könyvtár­ban nyílt kiállítása. Utóbbin Teli Edit alpolgármester mondott kö­szöntőt, majd Elekes Eduárdné, az Illyés Gyula megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatója beszél­getett a művésszel. Beleszületett a hímzések, szőttesek világába Decsi-Kiss János. 50 éve annak, hogy egy Mözsi-Szabó István vezette kép­zőművészeti körbe is belecsöp­pent, ahol még mélyebben ivód­tak bele az élmények. Később úgy érezte, termetes férfiként a selyemfonal, finom terítő fur­csán mutatna a kezében, a kötél­hez nyúlt, s azzal hívta életre a sárközi motívumokat. Paksi tár­latának a Kötetlen kötelék címet adta, de választhatta volna akár a mesterségek méltatása mottót is. Az itt bemutatott legújabb alkotásaival a mesteremberek munkáját dicséri. ■ V. T. Decsi Kiss János és Teli Edit a paksi kiállítás megnyitóján A vörösboroknál megyénk borászai voltak a nyerők tolna megye Kiválóan szere­peltek a Tolna megyei borok az ötödik alkalommal meg­rendezett Magyarországi Németek Országos Borverse­nyén. A vörös borok kategóriájá­ban a paksi Nepp Henrik 2011- es évjáratú cabernet franc bora nyerte el a nagy aranyérmet. Ebben a kategóriában pár tized­del lemaradva aranyérmes lett a szekszárdi Tiwickel Szőlőbir­tok 2009-es cabernet franc-ja, a bátaszéki Werner Pincészet 2009-es cabernet franc-ja va­lamint a bátaszéki Mauthner Családi Pince 2011-es Portugie­ser bora. A versenyre Baranya, Tolna, Pest, Sopron, Fejér és Bács-Kiskun megyei termelők neveztek, négyszáz gazda 644 borát küldte el a rangos ver­senyre. A mintákat két napon át hét, egyenként öttagú bíráló bizottság, majd egy „csúcs-zsű­ri” értékelte. Hetényi János főszervező a távirati irodának elmondta, a magyarországi németek fe­hérborának a dunaszekcsői Mestrineli Pincészet 2012-es évjáratú szekszárdi rizling- jét, vörösborának a szekszárdi Twickel Szőlőbirtok 2009-es cabernet franc, rozéjának pe­dig a hajósi Koch Csaba 2012- es cabernet sauvignon borát választották. ■ M. I. « 4

Next

/
Thumbnails
Contents