Tolnai Népújság, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-06 / 55. szám

2 2013. MÁRCIUS 6., SZERDA KÖRKÉP Életünk záloga EGY BELVÁROSI zálogházban történt a következő eset. A család minden tagja meg­jelent, több táskában hozták a família régóta féltve őrzött kincsét, a Zsolnay-étkész- letet. Otthon esténként he­teken át taksálgatták, hogy vajon mennyi pénzt kapnak majd érte. Talán, ha minden jól alakul, akár háromszáz- ezernél is többet. Az elég lehet nemcsak az elmaradt számlák, a boltban felírt kölcsön kifizetésére, talán marad belőle későbbre is, ha valamikor megint meg­szorulnának majd. ha nem lett volna ekko­ra a remény, bizonyára a csalódás is megmaradt volna alacsonyabb szin­ten. A kézi festésűnek és aranyozottnak hitt készlet ugyanis matricázott tömeg­terméknek bizonyult, még a szocialista éra értéktelen produktuma. Nemhogy háromszázezret, de még tizedannyit sem ér, mivel a szabad piacon gyakorlatilag eladhatatlan. ha nem is ilyen sarkos ese­tek, de hasonlóak nap mint nap előfordulnak a zálog­házakban. A féltett csalá­di aranyról kiderül, hogy tulajdonképpen értéktelen^ fém, a generációkról gene­rációra öröklődő ezüstről pedig az, hogy nem fedezi a fejében felvett kölcsönök tö­redékét sem. ami viszont biztos, hogy a zálogházak forgalma sta­bilan magas szinten tartja magát. Megjegyezhetnénk: végre valami, ami tartó­san jól megy. Legális üzlet, nincs is vele baj. Figyelmez­tető jel ugyanakkor, hogy már van olyan társadalmi réteg, amelynek képviselői egyre ritkábban állnak, áll­hatnak oda a becsüsablak másik oldalára. Egyszerűen azért, mert már nincs a szekrényben semmi, amit zálogba adhatnának. még egy értéktelen, matricá­zott Zsolnay-étkészlet se. Utolsó mentsván zálogház megélhetés Egyre többen kénytelenek pénzzé tenni értékeiket dél-dunántúl Érzékelhetően megnövekedett az elmúlt időszakban a zálogházak forgalma. A tapasztalat nem helyi jelenség, szinte min­denhol az országban meg­figyelhető. Kaszás Endre Pécsi belvárosi zálogfiók, élénk forgalommal a déli, kora délutá­ni órákban. Az ügyfelek zöme eladni, helyesebben elzálogo­sítani szeretne. A legtöbben ékszert, arany- és ezüstfélét hoznak, de van olyan táska, amiből a családi porcelán vagy nagyobb értékű híradástechni­kai áru kerül elő. Ahogy napról napra fogy a bérből, fizetésből élők pénze, úgy ugrik meg a zálogvállalkozások bevétele. A hónap utolsó hetében erőtelje­sen, alkalmanként 20-30 szá­zalékkal is megemelkedik. Egy-egy becses darab elzá­logosításakor szinte minden kuncsaft szájából elhangzik: „ha megkapjuk a fizetést, visz- szajövünk érte”. Nem meglepő azonban, hogy ez a kijelentés sokszor ennyiben is marad. A tapasztalat szerint jellem­ző, hogy az alacsonyabb jöve­delműek első körben a záloghá­zakat keresik fel, hogy pénzhez jussanak, de nem kizárólag rájuk korlátozódik a forgalom. Sőt, az ügyfelek köre a teljes társadalomra kiterjedt. Míg 2010-11-ben a nagyobb zálog­házaknál általánosan érzékel­hető volt a forgalom növekedé­se, az elmúlt esztendőben már megfigyelhető volt egyes réte­gek, pont a már említett, szeré­nyebb körülmények között élők körének lemorzsolódása. A je­lenség mögött elsősorban az áll, náluk jelentkezett először, hogy kifogytak a még pénzé te­hető értékekből. Az idei újdonság, hogy jó­módú családok képviselői, sőt, egyre több vállalkozó, cégve­zető is fölbukkan a záloghá­zakban. Utóbbiak képviselői nem néhány ezer forint remé­nyében jönnek, ennél sokkal többet várnak mondjuk a csa­ládi ezüstért vagy egy-egy vas­kosabb aranyékszerért. Rájuk kimondottan jellemző, hogy utóbb mindent elkövetnek érté­keik kiváltásáért. PKnitvr A válság miatt egyre nő a zálogházak forgalma - a legtöbben bíznak benne, hogy kiváltják majd értékeiket Visszatérő darab A korosztályt tekintve telje­sen homogén az ügyfelek kö­re. A fiatalokra nem igazán jellemző, hogy zálogházba mennének, mivel nincsenek tárgyaik, amelyeket zálogosí­tani tudnának. Az egyik zá­logfiók vezetője elmondta, hogy üzletükbe általában a 30 év felettiek mennek, innen fel­ső határ nincs. Középkorúak és idősek egyaránt hasonló arányban érkeznek, kirívó kü­lönbség nincs az egyes korosz­tályok között. a magyar zálogházak és Zá­loghitelezők Országos Szövetsé­ge tapasztalatai és az ez irányú vizsgálatai is ezt igazolják: a 30-50 éves korosztály a legak­tívabb kör. az ELMÚLT ÉVEK tanúsága sze­rint érdekes élethelyzetek táp­lálják a zálogházi forgalom alakulását. Tavaly a devizahi­telek végtörlesztése volt az egyik fő mozgatórugó - ezért családok zöme inkább olyan értékekről mondott le, aminek „elvesztésén” érzelmileg köny- nyebben túltette magát. sajnos a tavalyi év második felétől sokkal többen jelentkez­nek olyanok, akiknek bevallot­tan a rezsi kifizetésére, meg­élhetésre kell az alkalmi kész­pénzinjekció. Hogy mennyire így van, azt egy szekszárdi zá­logházból kapott példa igazol­ja: hónapok óta viszontlátják húszadika körül ugyanazt az aranyláncot. gyors ügyintézés, diszkrét, és készpénzben fizetnek - vissza­térő ügyfelek szerint ez a há­rom fő érv szól a zacik mellett. Eladás vagy a beadás, ez a két lehetősége van az ügyfeleknek, arra tekintettel, hogy végleg megválnak-e értékeiktől, vagy vissza szeretnék kapni azt. Mindkettőre akad példa bőven, nem lehet általánosítani. észrevehető ugyanakkor, . hogy korábban többen váltot­ták vissza elzálogosított tárgya­ikat. A kereskedők tapasztala­ta: a beadó kuncsaftok nagy többsége ma is megpróbál min­dent, hogy ne veszítse el érté­keit - sokan törlesztenek, illet­ve meghosszabbítják a lejárati időt. Családias kőiben ünnepelték meg az intézmény születésnapját bonyhád Megalakulása egyéves jubileumát ünnepelte kedden a Gondviselés Időskorúak Ottho­na, amelyben a részben még ön­ellátó, illetve az ápolásra szoruló beteg, vagy szellemileg hanyat­lott időskorúak számára élet­hosszig tartó, személyre szabott segítséget nyújtanak. A benső­séges hangulatú rendezvényen versek hangzottak el a lakók és a dolgozók tolmácsolásában. Mészáros Zoltán református lelkész és Illés Albert jezsuita szerzetes pedig áldást kért az intézményre. Megértés, megbe­csülés, meghallgatás, a munka és az összetartozás öröme - az elmúlt egy évben és a jövőben is ennek szellemében működik tovább a Szoceg Nonprofit Kft. által fenntartott időskorúak ott­hona, amelynek többségében Tolna, de Baranya megyei lakója is van - tájékoztatott Tóth And­rea intézményvezető. A prog­ram a torta elfogyasztásával zárult. ■ V. B. Tarczal Jánosné elnök maradt a madocsai klubban madocsa A Dunakömlődi 4 Nyugdíjasok Érdekszövetségé­nek közel harminc fős „delegá­cióját” látták vendégül a ma­docsai nyugdíjasok tavaszváró báljukon. A mulatság remekül sikerült, majd’ nyolcvanan vet­ték részt rajta. Tarczal Jánosné elnök beszámolója szerint, előt­te az iskolások farsangi bálján jártak a nyugdíjasok. S ha már elmentek, nem mentek üres kézzel, öt, finomságokból össze­állított ajándékcsomagot vittek és a zsűri munkájába is bekap­csolódtak. Megtartotta a szerve­zet soros tisztújító közgyűlését is. Az elnök személyében nem, de a vezetőség összetételében történt változás. Tarczal Jánosné munkáját Sági Józsefné s Fabók Jánosné segítik elnök-helyet­tesként. Az ellenőrző bizottság elnöke Cserepes Ferencné lett, tagjai Hadas István és Vörös Jánosné. A terveikről Tarczalné azt mondta, gazdag program vár ebben az évben rájuk. Má­jusban például Kecskemétre készülnek egy nótaestre. ■ V. T. Roppant sokrétű a feladata, de kedveli a kihívásokat Adorján gyöngyi Az egyensúly megteremtésén dolgozik a Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény főigazgatója BONYHÁD Éppen egy matematika óra után jött vissza az irodájába Adorján Gyöngyi ottjártunkkor. Nem tanítani ment be a Szé­chenyi István Általános Iskola egyik osztályába: a tanóra mene­tét kísérte figyelemmel. A Bony­hádi Oktatási Nevelési Intéz­mény (BONI) megbízott főigaz­gatója úgy fogalmazott, sokrétű feladatot lát el vezetőként, de szereti a munkáját és a kihíváso­kat. Hozzátette, a BONI 2008-as megalakulásától főigazgató-he­lyettesként vállalt szerepet az intézmény irányításában, idén januártól pedig egy személyben vezeti azt, miután Steiner Krisz­tián korábbi főigazgató a Bony­hádi Tankerület élére került.- Összetettebb lett a felada­tom és persze felelősségtelje­sebb is. A tagintézmény-veze­tőkkel jó a munkamegosztás kö­zöttünk, és azáltal, hogy tavaly július elsejétől kiszerveződtek az óvodák a BONI-ból, kevesebb területre kell koncentrálni. Há­rom általános iskola: a bonyhá­di Széchenyi, a Vörösmarty és a kakasdi Bezerédj Amália, az Arany János gimnáziumi in­tézményegység, a Vörösmarty iskolán belül működő speciális tagozat, a Bartók Béla művé­szetoktatási intézményegység és a pedagógiai szakszolgálat tartozik a BONI-hoz - mondta Adorján Gyöngyi, akinek a tan­év végéig szól a megbízatása. Adorján Gyöngyi főigazgató Az igazgatás nem újkele­tű dolog számára, hiszen 2008 előtt a Széchenyi István Álta­lános Iskola vezetője volt, és mint elmesélte, sok hasznos tapasztalatra tett szert akkor­tájt, amelyet ma kamatoztatni tud. Az egyensúly elérését tart­ja a legfontosabb feladatának. Vagyis a mindenkori oktatá­si irányelveket úgy lekövetni, adaptálni helyi szinten, hogy az a tantestület, a gyerekek és szü­lők érdekeit leginkább szolgálja. Meglátása szerint csak akkor lehet hosszú távon sikeres, fej­lődőképes egy intézmény, ha mindez együtt érvényesül. Ad­orján Gyöngyi hangsúlyozta, a BONI-ban - amely országos szinten sem számít kis intéz­ménynek - nem egyszerű mind­ezt összehangolni, de azon van a munkatársaival, hogy gördü­lékeny legyen a napi munka. Nagy eredménynek tartja, hogy az utóbbi években tapasztalható feladatcsökkenés ellenére nem kellett elbocsátaniuk munkatár­sakat, amely nagyrészt a BONI meglétének köszönhető, hiszen az intézmény révén lehetőség van az átcsoportosításokra. A főigazgató szerint az is az integ­ráció mellett szól, hogy 2008-tól központosítva történnek a be­szerzések, ezáltal racionálisab­ban, költséghatékonyabban mű­ködtethetők az intézmények. ■ Vízin B. Névjegy ADORJÁN GYÖNGYI 1962. július 12-én született Baján. Báta- székre járt általános iskolába, az érettségit is a helyi gimná­ziumban tette le. Baján a taní­tóképzőfőiskolát, Szombathe­lyen a tanárképzőt végezte, a közoktatás-vezetői képesítését pedig Pécsett szerezte meg. Magyar nyelv és irodalom sza­kos tanár, szakvizsgázott pe­dagógus. két gyermeke született: Zsófia és Zsolt. Szabadidejét legszíve­sebben két unokájával tölti. Hobbija az olvasás és az álla­tokat is nagyon szeretni, főleg a család kutyusát. í l 9 I Harminc felettiek „Diszkréció és képé”

Next

/
Thumbnails
Contents