Tolnai Népújság, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-04 / 53. szám

6 GAZDASAG 2013. MÁRCIUS 4., HÉTFŐ Várt fölötti eredmény és osztalék a Bayertől Belép a szlovák piacra a Grep megtérülés Az energiatakarékos és szabályozható megoldásoké a jövő új csúcsra tört a Bayer ár­folyama, miután a társaság a vártnál jobb üzemi eredmény­ről számolt be. Az örömöt to­vább növelte, hogy a vezetőség által javasolt 1,9 eurós osztalék nagysága is meghaladja a tava­lyi értéket és az elemzői kon­szenzust is felülmúlja 10 cent­tel. Az árbevétel 9 862 millió euró lett, ami 5,5 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi érték volt, és az egy­szeri, speciális tételek nélküli 1 825 milliós EBITDA 18,4 szá­zalékkal haladta meg a 2011-es eredményt. Az egyszeri tételek nagysága jelentősen megha­ladta a tavalyi értéket, aminek hatására a korrigálatlan EBIT­DA és az adózott eredmény is elmaradt a várakozásoktól, azonban ezek rendkívüli hatá­sa miatt nem bizonytalanította el a befektetőket. A jövővel kapcsolatban is optimista kilá­tásokat fogalmazott meg a Ba­yer, 2013-ban 4 és 5 százalék közötti növekedést várnak. ■ Nagy András Kontinensen kívül terjeszkednek az európai bankok az európai bankok egyre in­kább a kontinensen kívül igyekeznek terjeszkedni. Az európai társadalom folyama­tosan öregszik, a pénzügyi lefedettség már szinte teljes­nek tekinthető, vagyis a piac egészének növekedési lehe­tőségei erősen korlátozottak, a bankok terjeszkedése csak más piaci részesedésének meg­szerzésével lehetséges. A világ más pontjain teljesen ellenté­tes trendek láthatóak, például Ázsiában, Dél-Amerikában és Törökországban is, a lakosság átlagéletkora csökkenő tren­det mutat, miközben a pénz­ügyi lefedettség továbbra is alacsony színvonalú, vagyis van tere a terjeszkedésnek. A spanyol bankok már eddig is Latin-Amerikában fektettek be, most a BNP jelentette be, hogy Brazíliában duplájára nö­veli vagyonkezelési üzletágát, a Deutsche Bank pedig Török­országot vette célba. ■ N. A. Pozitív árfolyamreakció a Telefonicától gyenge negyedéves ered­ményt tett közzé a spanyol telekommunikációs társaság, a Telefonica, azonban még így is meghaladta a várakozásokat. A negyedik negyedéves ered­mény 473 millió lett, az árbe­vétel 2 százalékkal alulmúlta a tavalyi számot. Ráadásul Íror­szágban 527 milliós leírásra és Venezuelában is jelentős leírá­sokra kényszerült a deviza le­értékelésének eredményeként. Ugyanakkor az egy részvényre jutó tisztított eredmény 15 cent helyett 45 cent lett. ■ N. A. FORRÁS: ERSTE BANK HUNGARY ZRT. ÉS ERSTE BEFEKTETÉSI ZRT. - ELEMZÉS Megtakarítások korszerűsítéssel (energiaigény-csökkenés, százalék) Lekér Siófok Hódmezővásárhely IH VfrGRAHKA FORRÁS; CÉGKÖZLÉSEK Szlovákiában gyorsabban és piaci alapon is megtérülnek a közvilágítás-korszerűsítési projektek, van bankhitel, az önkormányzatok fizetőképe­sek. A Grep Zrt. leánycéget alapított az ottani lehetősé­gek kihasználására. B. Horváth Lilla Magyarországon 40-60, Szlo­vákiában 60-80 százalékos költségmegtakarítás érhető el a közvilágítás korszerűsítésé­vel és szabályozásával. Északi szomszédunknál azért nagyob­bak a tartalékok, mert az itte­nieknél kevésbé korszerűek a létesítményeik, s mert míg a hazai települések jellemzően 30 százalékos világításcsökkentést fogadnak el az éjszakai órák­ban a csúcsvilágításhoz képest, a szlovákiaiak belemennek 70 százalékosba is. így az ottani beruházások hamarabb térül­nek meg, ám az e területre sza­kosodott Grep Zrt.-t nemcsak ez, hanem a kedvezőbb finanszíro­zási környezet is arra, késztette, hogy beindítsa szlovákiai leány- vállalatát. „Ott üzleti alapon is életképe­sek ezek a projektek, a bankok versenyeznek, hogy hitelezhes­senek. Most átadott lekéri (hro- novcei) beruházásunk például 3 százalék alatti euró hitelhez jutott, de az átlagos szlovákiai beruházási hitel kamata is csu­pán 3-5 százalék” - válaszolt a Világgazdaságnak Horváth Szilveszter, a társaság vezér- igazgatója. Szlovákiában az ön- kormányzatokat törvényi erő kényszeríti a kiszámítható gaz­dálkodásra: az éves költségve­tésük 50 százalékánál nagyobb tartozásuk nem lehet. Lekéren a cég 73 százalékos energia-megtakarítást garantál ledes megoldásával. A beruhá­zás költségeit az elért megtaka­rításból fizeti vissza a banknak település. A Grep az idén más­fél millió eurónyi hasonló, szlo­vákiai projektet tervez, közben szerbiai megjelenésről is tárgyal, Magyarországon pedig - ahol a vezérigazgató szerint támoga­tással 10-15, piaci alapon 100- 150 településhez szervezethető meg a finanszírozás - , újabb előkészített projektjei vannak az E-Onnal. Legutóbb a komlói közvilágítást újította fel (támoga­tás nélkül) és nemrég zárta le ki­sebb, palkonyai fejlesztését. Az 50 milliárd forintosra tehe­tő hazai szegmensben a Grep a fiatalabb és kisebb piaci részese­désű szereplők közé tartozik. Ná­la érdemben nagyobb például az E-OS Innovatív Energetikai Zrt., amely 90 százalékban szintén le­des lámpákat telepít. Mancz Ivet­te, a társaság közvilágítási üzlet­ágvezetője elmondta, egyrészt a várható megtérüléstől függ, hogy led, vagy kisülőcsöves fényforrá­sú lámpatesteket szerelnek-e fel, másrészt az útvüágítási szabvá­nyoktól. Cége tavalyelőtt adta át a s szolnoki Tisza-híd új vüágí- tását, korszerűsítette hódmező­vásárhelyi közvilágítását, utób­bin 53 százalékkal nőtt a meg­világítás és 33 százalékkal esett az energia-felhasználás. Tavaly Siófokon 2520 lámpatestet lecse­rélése után 47 százalékkal lett kisebb az érintett terület áram- fogyasztása. Az piac hazai úttörője az Elmib Zrt. 2010-ig bő 420 önkormány­zat közvilágítási rendszerét újí­Mások is számíthatnak támogatásra a 749,5 millió forintos, fele­részben uniós támogatású hód­mezővásárhelyi projekt átadá­sakor közölték, hogyannak kedvező tapasztalatai esetén hasonló konstrukcióban továb­bi önkormányzatok is támoga­táshoz juthatnak. Ez épp most van a küszöbön: nemrég füg­gesztették fel az érintett KE- OP-pályázatot, amelyen össze­sen ötmilliárd forintból 85 szá­zalékos állami támogatást kap­hatnak a nyertesek. Piaci véle­mények szerint a GE gyáraknak otthont adó Zalaegerszeg és Nagykanizsa is befutónak érez­heti magát. ám van gond IS: egy új szabá­lyozás az adott település lakos­sága alapján határozza meg a közvilágítási beruházáshoz ad­ható támogatást. Ezen a szakma szerint azért lenne célszerű vál­toztatni, mert a szétterülő, alföl­di településeken sokkal többe kerülnek eprojektek, mintáz azonos lélekszámú, kisebbeken. tóttá fel, s aktív a róla levált Ene- rin Kft. is. Magyarországon a GE gyárt ledeket Nagykanizsán, a tatabányai Wemont Kft. pedig a napokban jelezte, hogy led-ala- pú, energiatakarékos közvilágí­tási lámpát fejlesztett ki. HIRDETÉS SZÉCHÉNYI TERV Az egyenlő bánásmód mindenkit megillet! A diszkrimináció jogellenes! Érte már Önt hátrányos megkülönböztetés valamely védett tulajdonsága: életkora, neme, gyermekvállalása, fogyatékossága és egészségi állapota, faji vagy etnikai származása, vallása, sze­xuális irányultsága vagy családi állapota miatt? Ha igen, akkor dönthet úgy, hogy az Egyenlő Bánásmód Ható­sághoz (EBH) fordul, hogy érvényesítse jogait, és megőrizhesse emberi méltóságát. Az EBH országos hatáskörű, autonóm államigazgatási szerv, amely a sérelmet elszenvedő fél kérelmére jár el. A panaszos levélben, személyesen és telefonon is felkeresheti a hatóságot. A társadalmi és érdek-képviseleti szervezeteknek lehetőségük van közérdekű igény érvényesítésére. Az egyenlő bánásmód követelményét minden jogviszonyukban kötelesek megtartani a közhatalmi feladatot ellátó szervek, ha­tóságok, önkormányzatok és a szolgáltatást nyújtók Tájékozódjon jogairól és jogorvoslati lehetőségeiről megyei ügyfélszolgálatainkon! Dr. Schall Norbert, egyenlőbánásmód-referens Tolna megye Tel.: 06 20/772-1242 E-mail: drschall(cí*drschall.hu További információk: www.egyenlobanasmod.hu Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu Oé 40 638 631 MAGYARORSZÁG MEGÚJUL A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul mag. Szigorítást hozhat Európában a lóhúsbotrány A közelmúlt lóhúsbotránya felerő­sítheti azokat a hangokat, ame­lyek a húskészítmények jelölései­nek változtatását szorgalmazzák az unión belül. Az elképzelés szerint nem csupán a tőkehúsok, hanem a húskészítmények eseté­ben is pontosan jelölni kellene a a csomagoláson az eredetet. Mind­ez azt jelentené, hogy például egy szalámin egyszerre kellene feltüntetni, hogy abban német, dán, magyar, esetleg lengyel ser­téshús van. A kérdés egyelőre vita tárgya, ám a döntéshozókat a botrány a szigorítás irányába terelheti. „Valószínű, hogy ez az európai poütikára hatással lesz, ám egye­lőre nem tudható, hogy mi lesz a végeredmény” - nyilatkozta la­punknak Szöllősi Réka. Az Élel­miszer-feldolgozók Országos Szö­vetségének titkára hozzátette: „az élelmiszeripar érdeke minden­esetre az lenne, hogy ha már szi­gorítás lesz, akkor azt átgondolt módon hajtsák végre, és minden piaci szereplőre egyformán érvé­nyes legyen.” A változás egyik meglepő hangja a napokban a brit Tesco volt. „Nem lehet biztosra venni, hogy a Tesco beszállítói láncá­nak mélyreható reformja miatt nem fognak majd többet fizetni a vásárlók az élelmiszerért” - je­lentette ki a kereskedelmi lánc vezérigazgatója a Telegraph-nak adott interjújában. Philip Clarke a lapnak elmondta: cége reformo­kat fog bevezetni válaszul. Ezek egyike a „közelebbről történő be­szerzés lesz”, melynek értelmé­ben több terméket fognak vásá­rolni brit farmerektől. „Hagyományosan az angol piac nem jelentős magyar húsfeldolgo­zók számára, de néhány hazai cég szállít kisebb-nagyobb tételeket a szigetországba” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Éder Tamás. A Hússzövetség elnöke hozzátette: „a magyar élelmiszeripart ugyan­akkor nehéz helyzetbe hozhatja, ha a mostani lóhúsbotrány felerő­síti Európa-szerte a protekcionista törekvéseket. Magyarország alap­vetően exportőr ezen a téren. Bár a feldolgozott termékek aránya az utóbbi időben csökkent az alap­anyagok javára, Magyarország még mindig pozitív egyenleget tud felmutatni az agrár- és élelmi­szertermékek terén. Éppen ezért az országnak nem érdeke, hogy az Európai Unión belüli szabad áru­mozgást gátló folyamatok indulja­nak el” - tette hozzá az elnök. Éder Tamás szólt a tőkehúsok és a készítmények jelölési szabá­lyairól is. „A készítményeknél az összetevők eredetének megjelölé­se bonyolult logisztikai, informa­tikai és dokumentációs feladat elé állítaná a húsipari feldolgozókat. Ráadásul ez felfogható bújtatott protekcionista intézkedésnek” - vélekedett az elnök. ■ B. L. Élelmiszerek, italok, dohány külkereskedelme (folyó áron, millió euró) 3000 ■||||| 2000 IHII íooo 2001-2011 VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH * t

Next

/
Thumbnails
Contents