Tolnai Népújság, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-30 / 75. szám

6 DALMAND ZRT. 2013. MÁRCIUS 30., SZOMBAT PROMÓCIÓ innováció A halászat, a növénytermesztés, a talajgazdálkodás és a sertéstartás kapcsolódik össze a Dalmand Zrt. Vidékfejlesztési Minisztérium által díjazott újszerű rendszerében. A hangsúly a víz gazdaságos felhasználásán van MINDEN CSEPP VIZET HASZNOSÍTANAK Öntözési és halászati fejlesz­téseiért a Vidékfejlesztési Minisztérium 2012. évi Kör­nyezetvédelmi Innovációs Díjában részesült a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. A rend­szer Európában egyedülálló. A fejlesztésben a Debrece­ni Egyetem és a debreceni Farm-Gép Kft. is rész vett. Hanoi Erzsébet Drasztikus évben debütált a Dalmand Zrt. víztakarékos halászati és öntözési fejleszté­se. 2011-ben átadták, majd a roppant aszályos tavalyi esz­tendőben használták először a rendszert, amely kiérdemelte a Vidékfejlesztési Minisztérium 2012. évi Környezetvédelmi In­novációs Díját. Az elismerést múlt héten vették át a cég kép­viselői a Parlamentben Buda Gyulától, a Vidékfejlesztési Mi­nisztérium államtitkárától.- A díjat nem az öntözésért kaptuk, hiszen az nem újdonság, hanem a komplexitásért - mond­ta Gyenei Ferenc, a Dalmand Zrt. termelési igazgatója. - A berendezés összetettsége abban áll, hogy a halászat, a növényter­mesztés, a talajművelés és az ál­lattenyésztés kapcsolódik össze, egyedisége pedig a vízgazdálko­dásban és a tápanyag-felhaszná­lásban mutatkozik meg - részle­tezte a szakember. Magyarorszá­gon jelenleg 250-300 ezer hek­tár alkalmas az öntözésre, ám e terület csupán egyharmadát, mintegy 60-80 ezer hektárt ön­töznek tényleges a gazdálkodók, holott az öntözési rendszerek fej­lesztése európai uniós prioritás­nak számít. - Kevesen használ­ják ki az adottságokat, több víz folyik el hazánkból, mint ameny- nyi beérkezik - mondta Gyenei Ferenc. A termelési igazgató azt hangsúlyozta, hogy szemlélet- váltásra van szükség, a gazdák­nak azt kell felismerniük, hogy a globális piacon kell megélni, ehhez pedig állandó minőségi és mennyiségi. kritériumokat kell teljesíteni. Ennek alapja az agro­technikai fejlesztés. A Dalmand Zrt. az Európai Unió társfinanszírozásával va­Gyenei Ferenc termelési igazgató a díjjal és Ádám János, a Dalmand Zrt. vezérigazgatója az elismerést tanúsító oklevéllel a Parlamentben lósította meg a díjazott beruhá­zást, amely a halászati és nö­vénytermesztési érdekeket állít­ja összhangba. Olyan műszaki technikai megoldásokat alkal­maztak, amely a vízfelhaszná­lás pontossága mellett a lehető legnagyobb mértékben automa­tizálható, minél kisebb mérték­ben rombolja a talaj szerkezetét és alacsony energiafelhasználá­sú. Az öntözési rendszer a ha­lászati ágazat által hasznosított kiskondái patakra épülő halas tavi rendszerre létesült. Az Európában egyedülálló megoldás hat sarokbeöntözős körforgója 527 hektár szántó­föld öntözését biztosítja. A ve­tésszerkezetnek megfelelően a körök szektorokra bonthatók, minden szektor öntözésének indulása, megállása, a víz meny- nyisége külön programozható. A berendezés számítógépen vagy mobiltelefonon keresztül is vezérelhető. A számítógép GPS koordináták alapján folya­matosan ellenőrzi a megfelelő ■ A rendszer biztosítja a haltermelés fejlődését és az öntözéshez szüksé­ges feltételeket működést. A gépeket esőszen­zorokkal látták el, amelyek há­rom milliméter csapadék érzé­kelésekor leállítják az öntözést. A rendszer alapja a megfelelő meteorológiai állomásokból ál­ló mérőhálózat. Az egyedileg beállított állomások mérik a nettósugárzást, a szél irányát és sebességét, a csapadék meny- nyiségét, a levegő és a talaj hő­mérsékletét, a páratartalmat, a növény levelének és a talajnak a nedvességét. A mérőállomások áramellátását napcellák bizto­sítják. A másik fontos kérdés a táp­anyag-gazdálkodás fejlesztése volt. Ennek a technológiának a fejlesztésében vett részt a Farm-Gép Kft. Az új öntö­ző képes a vízben oldott táp­anyagok precíz kijuttatására, a növények számára legmeg­felelőbb időpontban. Fontos a hígtrágya felhasználás is, amely nem csupán egy „veszé­lyes anyag”, hanem szaksze­A gazdasági előnyöket és az eredetiséget értékelték a pályázat elbírálásakor a magyar Innovációs Alapít­vány a Magyar Innovációs Szö­vetséggel, a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a Vidékfej­lesztési Minisztériummal és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hiva­talával közösen 21. alkalommal hirdette meg a Magyar Innová­ciós Nagydíj pályázatot. A már­cius 21-i díjátadón a főkategó­ria mellett Ipari-, Agrár-, Kör­nyezetvédelmi-, valamint a Szel­lemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Díjait nyújtották át. az elismerésre azok a Ma­gyarországon bejegyzett vállal­kozások nevezhettek, amelyek kiemelkedő műszaki, gazdasá­gi innovációs teljesítménnyel jelentős üzleti hasznot értek el 2012-ben. A tudósokból, gazda­sági szakemberekből álló bíráló- bizottság ezen szempontok mel­lett az innováció eredetiségét, újszerűségét, illetve társadalmi hasznosságát is értékelte, vala­mint kritérium volt a pályázat kidolgozottsága is. rűen kezelve jól hasznosítható, kiváló a műtrágya pótlására. A rendszer hatása a tavalyi ter­méseredményekben már meg­mutatkozott, megtérülése pedig Gyenei Ferenc szerint 6-7 év. Az innováció halászati ré­sze az őszi és téli hónapokban hullott jelentős mennyiségű csapadék tározását, valamint intenzív halnevelési technikák alkalmazását teszi lehetővé. A teleltető és előnevelő rendszer lényege, hogy a sűrűn telepített, intenzíven takarmányozott ta­vak tápanyagban feldúsult vi­zét egy jóval nagyobb felületű, ritkán népesített tóba juttatják. A használtvíz regenerációjára szolgáló tóban a fel nem használt anyagok elnyújtva válnak ismét hasznossá egy újabb halterme­lési folyamatban. A kombinált rendszer nemcsak a termelést növeli, hanem minimalizálja a környezet szerves anyag terhe­lését is. Ugyanakkor az intenzív haltermelésből távozó, szerves anyagban feldúsult víz közvetle­nül az öntözővíz tározóba is jut­tatható, majd a növényi kultúrák fejlődésében hasznosítható. A Dalmand Zrt. fejlesztése iránt külföldről is élénken ér­deklődnek. A legnagyobb területen gazdálkodnak Tolnában A dalmand zrt. elődje 1949-ben alakult meg a volt Eszterházy és Magyar Királyi Ménesbirtok he­lyén 2000 hold területtel. 1983- ban hozzácsatolták az Alsóten- gelici Állami gazdaságot, igya ijiérete elérte a tizenhatezer hektárt. Az ország egyik legna­gyobb és legismertebb mezőgaz­dasági nagyüzemeként 2003- ban került Csányi Sándor érde­keltségi körébe, jelenleg a Bona- farm csoport tagja. tolna megyében a legnagyobb területen, 11 300 hektáron gaz­dálkodik a Dalmand Zrt., szán­tóföldként 9600 hektárt hasz­nálnak. A társaság két legmeg­határozóbb ágazata a növény- termesztés és a sertéstenyész­tés. Előbbi esetében fejleszté­seknek köszönhetően a termés- eredmények az országos és a térség átlagát is meghaladóan javultak. A sertéságazatban zöldmezős beruházásként való­sult meg egy 1500 koca férő­helyes tenyésztelep és egy 10 ezer férőhelyes nevelő, hizlaló telep kialakítása. Az ágazat technológiai és genetikai fej­lesztésével elérték, hogy egysé­ges vágóalapanyagot állítsa­nak elő. Évente 6,8 millió kilo­gramm tőkesertést értékesíte­nek a Pick Szeged Zrt. részére. A DALMAND zrt foglalkozik szol­gáltató jelleggel gépészettel, ta­karmánykeverék előállításával és termények szárításával, valamint raktározásával, több mit 220 hektáros vízfelületen halászattal és vízgazdálkodással, illetve 1900 hektáron erdészettel is. A társaság 350 embert foglal­koztat és egy átlagos évben 5-5,5 milliárd forint árbevételt realizál, nyereségesen gazdálkodik. ELÉRHETŐSÉGEK: Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. 7211 Dalmand, Felszabadulás utca 42. Telefon: 74/539-110. Fax: 74/539-115. E mail: tit- karsag@dalmandzrt.hu , web: www.bonafarm.hu/dalmand . A Dalmand Zrt. 350 embernek biztosít megélhetést a térségben A tavakat fóliával burkolták, ez segíti a tisztán tartást, a víztakarékosságot Az egyedülálló, új rendszer 527 hektár szántóföld öntözését biztosítja > i 4 í

Next

/
Thumbnails
Contents