Tolnai Népújság, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-27 / 72. szám
2 2013. MÁRCIUS 27., SZERDA KÖRKÉP Közbeszólt a nyelvvizsga mesterképzés Már a jelentkezéshez is minimum egy középfokú kell Az elmúlt öt évben átlagosan 350-370 diák jelentkezett a PTE-FEEK mesterképzéseire, sőt, 2009-ben több mint 500 jelentkezőt regisztrálhattak JEGYZET Riasztó narancs ez a fránya időjárás néhány napon belül másodszor is kimutatta a foga fehérjét. Bár az ostorozása nem lenne elegáns a részünkről, hiszen március 15-én és most is nyílt kártyákkal játszott: jó előre lehetett tudni, hogy eshetnéke lesz. Úgy is mondhatnám, hogy az időjárás korrekt volt, nem visszamenőleges hatály- lyal jelentette be érkezését. Még csak nem is ködösített, csúsztatott, tartotta magát az ígéretéhez, amelyről az egész országot ideje korán „tájékoztatta”. ebből adódóan sokakat lehetne a szőnyeg szélére állítani a kialakult helyzettel, hiányosságokkal kapcsolatban, az időjárást kivéve, ha egyáltalán szükséges ezzel foglalkozni. Jóllehet az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy van, amire nem lehet felkészülni és kivédeni, csupán dacolni képes vele az ember, ilyen a zord klíma is. Ezzel önmagában nincsen baj, de azzal már igen, ha mindezt úgy teszi, hogy közben gondolatban alábecsüli ellenfele erejét, amely - mint ismeretes a sportból - a vereség felé vezető út első lépcsőfoka. szerintem sokan estek ebbe a hibába az utóbbi napokban a hóhelyzettel kapcsolatban, legalábbis a látottak erre engedtek következtetni. Vélhetően sok ember - ha máskor nem is, amikor az alig járható utakon araszolva igyekezett eljutni A-ból B-be - megfogalmazta magában, vagy szóban hangosan ezt a feltevést. az más kérdés, hogy olyan autósok is felemelték a hangjukat, akik nyári gumival bravúroskodtak a havas aszfalton. Mindenesetre nem árt, ha számon tartjuk, hogy a vörösök mellett már a narancssárgák is képesek borsot törni az orrunk alá, pláne ha a meteorológiai riasztásról van szó. dél-dunántűl A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet módosítása nehéz helyzetbe hozhatja az egyetemeket - s különösen azokat a képzéseket, ahol felnőttoktatás is folyik. Fülöp Zoltán A felvételit szabályozóúj rendelet kimondja: a mesterképzésre jelentkezés alapfeltétele egy középfokú nyelvvizsga. Ezzel elméleti síkon nincs is semmi Mínusz egyharmad aggasztó adatok jelentek meg a közelmúltban a felső- oktatási jelentkezésekről. Eszerint évről évre egyre kevesebben jelentkeznek a magyar egyetemekre és főiskolákra: míg 2011-ben még 141 ezren adták be jelentkezési lapjukat, tavaly már csak 110 ezren, a 2013-as felvételinek mindösz- sze 95 ezer diák futott neki. Az érettségizők száma nem esett vissza ilyen mértékben: míg 2011-ben 142600-an, 2012-ben 137600-an, az idén 133162-en vizsgáznak. baj: a bolognai rendszer (lásd keretes írásunkat) egyik lényeges összetevője, hogy mesterképzésre olyanok járjanak, akik már túl vannak egy alapozáson. Az alapozás végén pedig akár lehet is követelmény, hogy a diák beszéljen legalább egy idegen nyelvet. A probléma a gyakorlatban van.- Azok, akik a karunk valamely mesterképzésre jelentkeznek, általában idősebbek, s a diplomájukat évtizedekkel ezelőtt, akkor szerezték, amikor még nem kellett egy vagy A „MESTERKÉPZÉS” SZÓVül a felsőoktatásba néhány éve bevezetett bolognai rendszer élesedésekor kellett megismerkednünk. A három egymásra épülő képzési ciklusból álló rendszer első eleme az alapképzés, amely javarészt 6-8 félévig tart. Ide jelentkeznek az érettségizők, ez a felsőoktatás képzeletbeli főbejárata: a cél az alapozó elméleti és ezzel párhuzamosan a gyakorlatban is jól hasznosítható szakmai ismeretek megszerzése. A hallgatók többsége az két nyelvvizsga az oklevélhez - tudtuk meg Nemeskéri Zsolttól, a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karának dékánjától. - A kormányrendelet finoman szólva sem volt kommunikálva, a felvi.hu-n például csak február 11-én jelent meg ez az információ. A jövendőbeli diákjaink tehát az utolsó pillanatban szembesülhettek- ezzel a kritériummal. A FEEK dékánja hozzátette: tény, hogy június végéig lehet még pótlólag beadni igazolásoalapképzés után dönthet úgy, hogy elhelyezkedik, és dolgozni kezd. Ha azonban szeretné tovább mélyíteni a tudását, akkor vagy azonnal, vagy néhány év munka után folytathatja felsőbb szintű tanulmányait az úgynevezett mester- képzésben. A mesterképzés általában 2-4 féléves, s ennek szintén két kimenete van: a munkaerőpiac, illetve a doktori képzés. Ez utóbbi a tudományosfokozat megszerzésére készít fel, és valójában a képzési piramis csúcsát jelenti. kát, ám nem túl életszerű, hogy valaki most nekiáll gyorsan nyelvet tanulni, majd gyorsan le is vizsgázik.- Az elmúlt öt évben átlagosan 350-370 diák jelentkezett a mesterképzéseinkre, sőt, 2009-ben több mint 500 jelentkezőt regisztrálhattunk - árulta el Nemeskéri Zsolt. - Jelenleg nincsenek még karokra, képzésekre bontott adatok, de egészen biztos, hogy idén lényegesen kevesebb jelentkezővel számolhatunk, ami nyilván lépésekre is kényszerít minket. Júniusig lehet pótolni június 5-éig küldhetik be a felvételizők azokat a szükséges dokumentumokat, amelyeket a felvételi benyújtásakor nem tudtak csatolni a jelentkezésükhöz, de azóta már rendelkezésükre állnak (például nyelvvizsga-bizonyítványok másolatai, igazolások a különböző jogcímen szerzendő többletpontokhoz). A dokumentummásolatokat a jelentkezők feltölthetik elektronikusan az e-felvételi rendszerén keresztül, vagy beküldhetik postán az Oktatási Hivatal címére. Pénzt vagy életet, mondta a férfi a nőnek, késsel a jobb kezében szekszárd - Asszonyom, pénzt, vagy életet - szólított fel egy idős hölgyet egy felis- merhetetlen fiatalember tavaly március 3-án reggel fél hatkor a társadalombiztosítási igazgatóság előtt. A férfi sapkát viselt, arca elé sálat tekert, s a jobb kezében tartott 10-12 centiméter hosszúságú kést a sértett oldalához tartotta. A nő megijedt ugyan, de azt válaszolta, hogy nincs nála pénz. Erre a férfi azt kérte, adjon legalább egy ezrest. Miután annyit sem kapott, a „támadó” elszaladt. Negyed hét felé a férfi már nem kérte a pénzt, hanem egyszerűen kikapta egy másik idős hölgy kezéből a szatyrot a Wosinsky lakótelepen. A táskában háromezer forint, egy Tes- co-s kártya és a nő lakáskulcsai voltak. A pénz kivételével később mindent megtaláltak egy közeli kukában. ■ Másodjára már nem kérte a pénzt, hanem egyszerűen kikapta egy idős hölgy kezéből a szatyrot A harmadik vádpont szerint még február 14-én délután fél kettő körül a Rákóczi utcában, az újvárosi templom közelében szintén egy idősebb nő kezéből tépte ki a táskát a férfi. Ez esetben is csak a pénzt, ezúttal 9500 forintot tartott meg a vádlott. A Szekszárdi Járásbírság a többszörösen büntetett előéletű szedresi fiatalembert zsarolás bűntettének kísérlete és két rendbeli üzletszerűen elkövetett lopás vétsége miatt, halmazati büntetésül 3 év 2 hónap börtönre ítélte. További 4 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, tájékoztatta lapunkat dr. Kovács Ildikó, a járásbíróság sajtószóvivője. Felmentette viszont a bíróság a vádlottat egy még 2011 decemberében elkövetett rablás vádja alól, mert azt az esetet nem lehetett rábizonyítani. Az a történet nagyon hasonlít a fentiekhez, azzal a különbséggel, hogy hátulról meglökték a sértettet, aki térdre is esett. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész súlyo- sításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A bíróság a vádlott előzetes letartóztatását fenntartotta. ■ Ihárosi I. A bolognai rendszer hozta el a háromszintű képzést Védőoltással az érelmeszesedés ellen horváth professzor Elsőként magán próbálta ki az általa kifejlesztett vakcinát A szekszárdiak kadarkái aranyat és ezüstöt értek szekszárd Létezik oltóanyag az érelmeszesedés ellen Magyar- országon, bár hivatalos elismertetése még a jövő feladata. Ez derült ki a szekszárdi Léleképítő sorozat hétfő esti előadásán a Garay gimnáziumban, ahol Horváth István orvosprofesz- szor, az MTA doktora referált a témáról. A tudós szerint a keringési betegségek, az érelmeszesedés a leggyakoribb, legalattomosabb és legsúlyosabb egészségügyi probléma. Elmondta, hogy a betegség okát régóta vizsgálják, és ma már tudni lehet: az uralkodó állásponttal szemben az érelmeszesedésnek nem a magas koleszterin szint az oka, az csak következmény. Az igazi ok meggyőződése szerint a koleszterin anyagcsere felbomlása. Ez egy immunológia probléma, ami immunizálással megelőzhető, illetve gyógyítható, vissza is fordítható. Ezt Horváth professzor állatkísérletekkel igazolta, majd az általa kifejlesztett védőoltást emberen is kipróbálta: legelőször saját magán. Azóta számos sikeres „önkipróbáláson” vannak túl. A vakcina rendelkezésre áll, ám engedélyeztetése még várat magára, csakúgy, mint a gyártás beindítása Magyar- országon, majd minden rászoruló immunizálása. Hozzátette: mindez jelentős érdekekkel ütközik. ■ S. K. Horváth István professzor Egyénenként más a szint horváth professzor igyekezett néhány, a koleszterinnel kapcsolatos tévhitet is eloszlatni. Elmondta, hogy ez az egyik legfontosabb építőanyag a szervezetben. 90-100 százalékban a szervezet maga állítja elő, így a táplálékkal bevitt koleszterinnek nincs igazából jelentősége. Viszont a csak spenóton élő ember is megbetegszik, ha felbomlik a koleszterin anyagcseréje. Nincs jó, vagy rossz koleszterin. A normális koleszterinszint egyénenkénteltérő. A koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek ezt, a szervezet számára nélkülözhetetlen vegyület termelését gátolják. kiskörös A 142 benevezett borból kettő kapott nagy aranyat, 22 arany és 59 ezüst érmet a Kiskőrösön 18. alkalommal megrendezett nemzetközi kadarka borversenyen. Tolna megyéből 45 mintát küldtek be a borászok. A Legszebb Kadarka díjat a szekszárdi Schieber Pincészet 2012-es évjáratú siller kadarkája nyerte el, a Modern Kadarka díjat pedig a szintén szekszárdi Kovács Mihály 2011- es évjáratú bora kapta. A versenyen aranyérmet nyert még a szekszárdiak közül az Indivi- dum Kft., Toronyi György, az Eszterbauer Kft., a Vesztergom- bi Bt., Benkő István, a Heimann Családi Birtok, a Szent Gaál Pincészet, Sebestyén Csaba, a Mészáros Borház és a Halmosi Pincészet. További 15 Tolna megyei termelő pedig ezüst érmet vehetett át. A szekszárdiak mellett bátai, simontornyai és alsónyéki borászatok is sikeresen szerepeltek a versenyen. A Kadarka Nagydíjat a Hajós-Bajai Koch-Vin Kft. 2011-es évjáratú borának ítélte a neves szakemberekből álló zsűri, a másik nagy aranyat pedig egy erdélyi termelő, Bállá Géza kapta. Hazánkban Kiskőrösön és környékén van a mai napig a legtöbb kadarka ültetvény, ez az oka annak, hogy minden évben itt rendezik meg ezt a borversenyt. ■ M. I.
