Tolnai Népújság, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-21 / 67. szám
4 TOLNAI JÁRÁS 2013. MÁRCIUS 21., CSÜTÖRTÖK MBMBBBBMIiniiTIfillllinilii HÍRSÁV Kis pénz, kis fejlesztés rezsicsökkentés Faddnak nem fáj a szíve a vízmű üzemeltetésért Nem igényel komolyabb matematikái tudást annak felismerése, hogy kevesebb pénzből kevesebb fejlesztést lehet végrehajtani. A vízdíjak július 1-jétől várható tíz százalékos csökkentése nyomán a fenti helyzet áll elő. Steinbach Zsolt- Nem fáj a szívünk azért, hogy június elsejétől nem az önkormányzat fogja üzemeltetni a helyi víziközműveket - mondta Fülöp János, Fadd polgár- mestere. Mint arról többször írtunk, a faddi önkormányzat néhány éve kivált a tolnai vízműből, és 2011. óta saját maga üzemeltet. Azért döntött így a faddi vezetés, mert így látta biztosítottnak, hogy a víziközmű rendszer hosszú idő óta elmaradt, immár elodázhatatlan felújítására, fejlesztésére több forrás jusson. Ez év júniusától viszont nagy, regionális cégek veszik át az egész országban a víziközművek üzemeltetését, így az már nem a faddi önkormányzat feladata lesz. Hogy ez ellen Fadd sem tiltakozik, annak anyagi okai vannak. Pontosabban két központilag elrendelt tétel: a közműadó és a tervezett, a parlament által minden bizonnyal hamarosan elfogadandó rezsicsökkentés, amely a víz- és csatornadíjakra is kiterjed majd, a tervek szerint július elsejétől. (Hozzá kell tenni: a közműadóval kapcsolatban még általunk megkérdezett, érintett szakemberek is bizonytalanok. Nem egyértelmű ugyanis, hogy az önkormányzatok, illetve az önkormányzatok által létrehozott cégek mentesülnek-e a víz- és szennyvízvezetékekre is kivetett, méterenként 125 forintos közműadó alól.) A nyereséget vinné el Fülöp János szerint mindenesetre a közműadó az üzemeltetés nyereségét vinné el, a rezsicsökkentés, azaz a lö százalékkal csökkentendő víz- és csatornadíjak pedig már erőKONKRÉTUMOKRÓL, RÉSZLETEKRŐL Koltai-Kiss Tamás egyelőre nem tudott beszámolni. Egyrészt azért, mert a nemrég megjelent központi kiegészítő jogszabályokat is még értelmezni kell. emellett az új helyzetben természetesen újra kell tervezni a cég idei üzleti tervésen veszteségessé tennék, ellehetetlenítenék ezt a tevékenységet. A fejlesztés kerülhet veszélybe Más kérdés, hogy mi lesz a fejlesztésekkel, például a félévszázados eternit ivóvízcsövek cseréjével. A faluvezető szerint ha a nagy, regionális cégek általi üzemeltetést sikerül ésszerűen, költséghatékonyan megszervezni, talán jut pénz majd a szükséges felújításokra. Ha ez így lesz, üdvözölni tudja a változtatást, ellenkező esetben nem. A Tolna Vízmű Kft. illetékességi területén 2011-től jelentősen, köbméterenként száz forinttal, 33 százalékkal drágultak a víz- és szennyvízdíjak. A tarifákba akkor beemeltek nek számait. Az ügyvezető ugyanakkor hangsúlyozta: a tervezett fejlesztéseket mindenképpen megvalósítják, de annak üteme minden bizonynyal lassabb lesz, mint a rezsicsökkentés nélkül lehetne. A szolgáltatás eddigi színvonala pedig semmi esetre sem csökkenhet. egy köbméterenként bruttó 70 forintos fejlesztési forrást, amely kifejezetten a régóta halogatott, nélkülözhetetlen fejlesztések végrehajtására szolgált. Tavaly részben ezen forrás révén épülhetett meg a tolnai vas- és man- gántalanító, amely az első feltétele annak, hogy megszűnjön az alkalmanként a csapokból folyó „fekete víz” problémája a városban és a Tolnáról ellátott Bo- gyiszlón és Fácánkertben. Több lehet a teher, mint a fejlesztésre szánt pénz Koltai-Kiss Tamás, a Tolna Vízmű Kft. ügyvezetője érdeklődésünkre elmondta: ahány százalékos a kötelező rezsicsökkentés, annyi százalékkal csökken a cég árbevétele. 10 százalékos víz- és csatornadíj csökkentés esetén mintegy 40 millió forinttal kevesebb bevétellel számolhat a cég. Ha a kft-nek közműadót is kell fizetnie - márpedig szerinte az állami bevételnövelés szempontjából ez tűnik logikusnak -, az további 35 milliós teher a társaság számára. A két tétel együtt tehát ösz- szesen mintegy 75 millió forint. Összehasonlításként: erre az évre korábban nagyjából hatvanmillió forintos fejlesztést tervezett a cég. A fejlesztéseket megvalósítják, csak lassabban Tamásiban találkoztak a vadásztársaságok A megemelt díjak révén készülhetett el a tolnai vas-mangántalanító tavaly májusban. A képen dr. Sümegi Zoltán és Koltai-Kiss Tamás az avatón tamási Az állami erdő- és vadászati vagyonkezelésének bemutatásáról, a tevékenységekről, továbbá a térségi munkaerőpiaci- és lakosságmegtartó szerepéről is beszélt tegnap a Gyu- laj Zrt. azon a konferencián, melyet a tamási művelődési házban tartottak. A rendezvényen továbbá a Tamási, a Hőgyészi- és a Pincehelyi Erdészet szakmai gazdálkodását is bemutatták, végezetül pedig állófogadást tartottak. ■ M. Á. Dombóváron tartottak fórumot a koncepcióról dombóvár Folytatódott a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetése, tegnap a dombóvári Művelődési Házba várták a téma iránt érdeklődőket. A tervezet a megye társadalmi és gazdasági fejlesztési szükségleteiből kiindulva készült, a 2014- 2020 közötti időszak céljait határozza meg. Ugyanakkor a fórumok lehetőséget teremtenek arra, hogy a lakossági észrevételeket figyelembe véve alakuljon a koncepció. ■ H. E. A diákok idézték elő az ünnepi pillanatokat kaposszekcső A hagyományokhoz híven idén is az általános, iskola 5. osztályosai adtak ünnepi műsort március 15-én a tornacsarnokban. Gyarmati Jánosné beszéde után Pittinoné Kutas Erika tanítványai verssel, zenével idézték a forradalmi hangulatot és tisztelegtek azok előtt, akik áldozatot hoztak a hazáért. ■ H. E. Az ünnepi műsor résztvevői Talajtertielési díj: egymilliós tetei is akad bogyiszló Átlagban több százezer forint talajterhelési díjat kell fizetniük 2012-re az érintett bogyiszlói háztartásoknak, de egymillió forintos tétel is van - tájékoztatott dr. Varga Katalin jegyző. A tavaly tízszeresére emelt talajterhelési díjat azoknak kell fizetniük, akik a műszaki lehetőség ellenére nem kötöttek rá a szennyvízcsatornára. A díjat úgy számítják ki, hogy az elfogyasztott ivóvízből levonják az igazoltan kiszippantott szennyvíz mennyiségét, a különbséget megszorozzák az 1200 forint/köbméteres díjjal, illetve a talajérzékenységi szorzóval, ami Bogyiszló esetében három. A bogyiszlói képviselő-testület igyekszik segíteni: a talajterhelési díj nyolctized részét kedvezményként megkaphatják az érintettek, ha június 30-ig rákötnek a csatornára. A rákötési díj 80 ezer forint, ehhez a takarékszövetkezet kedvező hitelkonstrukciót tud biztosítani. ■ S. Zs. Ingatlaneladásból foltoznák ki a büdzsé lyukait fadd Mintegy 67 millió forintos működési hiány látszik az ön- kormányzat elfogadott idei költségvetésében. Fülöp János polgármester elmondta: az egyensúly biztosítása érdekében ingatlanértékesítésből származó bevételt is terveztek. A hiány fedezetét az önkormányzat tulajdonában levő, összesen 54 dombon üdülőtelek eladása adhatná. Bizonytalan viszont, hogy ebből valóban befolyik-e a szükséges összeg. Az idén tervezett fejlesztésekre meglesz a forrás. A beruházások egy részére hitelt vesznek fel, a legnagyobb volumenű óvodaépítésre idén 50 millió forintot. Tervben van még az ivóvízminőség javító program (a dombori ivóvíz- hálózat összekötése a faddival), a községháza felújítása, a holtági csónakkikötő, a Bartal-kert díszvilágítása is. Emellett a tolnai szennyvíztelep rekonstrukciójához is hozzá kell járulnia a nagyközségnek. ■ K. S. A tiszteletdíjak sem inflációkövetők képviselők Van olyan település, ahol már tíz éve nem változott a juttatás tolnai járás Ahogy a legtöbb helyen a bérek, úgy az önkormányzati képviselők tiszteletdíjai sem követték az inflációt az elmúlt években, legalábbis a tolnai járás településein ez így van. Faddon például tíz éve változatlanok ezek a juttatások. A tiszteletdíjakat törvény szabályozza, a jelenleg 38 650 forintos köztisztviselői illetmény- alaphoz kötött szorzószámok alapján. Az ezer fő alatti településeken (pl. Fácánkert) a képviselők havi alapdíja az 1-es szorzó alapján maximum 38 650 forint lehet. A falu önkormányzata a 0,95-ös szorzót alkalmazza, ami 36 720 forintot jelent havonta. (Minden összeg bruttóban értendő). Az 1000-3000 fős településeken (Bogyiszló) a szorzó 1,3, a maximum összeg 50 245 forint. A Duna melletti községben a 0,8-as szorzót használják, ami 30 900 forintot jelent. Ez csak az alap, ehhez jön még a bizottsági tagság után az alapdíj 30 százaléka. A két tétel együtt 40 200 forint. A bizottsági elnöknek 44 százalékos plusz jár, amivel összesen 44 500 forintot kap havonta. A külsős, tehát nem képviselő bizottsági tagok az alap tiszteletdíj 30 százalékát, 9300 forintot kapnak. (Fenti két faluban a köztisztviselői illetményalaphoz kötött tiszteletdíjak régóta nem tudnak lépést tartani az inflációval, tekintve, hogy az illetményalap öt éve nem nőtt.) A 3 ezer-10 ezer lelkes települések (Fadd) esetében 1,8 a törvényben meghatározott maximális szorzó, ez legfeljebb 69 570 forint alapdíjat jelent. Faddon már 2003. óta változatlanok a tiszteletdíjak: a képviselők 27 600 forintot, a bizottsági tag képviselők 34 500, a nem képviselő bizottsági tagok 6900, a bizottsági elnökök 41 400 forintot kapnak. A 10 ezer feletti városoknál (Tolna) maximum 2,2-es szorzót lehet alkalmazni (85 030 forintos alapdíj). Tolnán 2011. márciusa óta 50 ezer forint volt az alap tiszteletdíj. A képviselő-testület a múlt hónapban döntött úgy, hogy két év után 5 százalékkal emel, 52 500 forintra. A bizottsági tag képviselőket ezen felül az alap tiszteletdíj 40 százaléka is megilleti, a két tétel együtt esetükben 73 500 forint. A bizottsági elnököknek 90 százalék plusz jár, összesen 99 750 forint. A nem képviselő bizottsági tagok pedig 40 százalékot, havi 21 ezer forintot kapnak. ■ ZS. S. ■ Törvény szabja meg, mekkora lehet a maximális összeg Elszállt az 6lSÖ negyven év. Összegyűjtött fényképek, relikviák, újságcikkek - közös bennük, hogy mindegyik a Mözsi Bartók Béla Női Kar első negyven évét eleveníti fel. Ezt a tárlatot a kórus tavaly októberi jubileuma alkalmából már láthatta a közönség, akkor a Tolnai Galériában. Tegnaptól a mözsi művelődési házban tekinthető meg az anyag, április 5-ig ■ S. K.
