Tolnai Népújság, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-16 / 63. szám
2013. MÁRCIUS 16., SZOMBAT 5 ÍA7TÓ ti TANütii Harcoltak a szabadságért forradalom Vajon ma is képesek lennénk kiállni az elveinkért? A bátaszéki általános iskolások - a többi intézményhez hasonlóan - színvonalas megemlékezéssel hajtottak fejet a '48-as hősök előtt i l i í & é * Az oldalt szerkesztette Molnár Ágnes, agnes2.molnar@axels.hu . Az oldalon megjelent írásokat elolvashatjátok a www.teol.hu-n is. Cirt különös sorssal van megáldva Az emberek, törpök, manók és tündék több mint száz esztendőn keresztül éltek békében egymás mellett De ennek a békének vége, és a fajok ismét egymás ellen és maguk ellen harcolnak. Ebben a viharos időben születik egy gyermek, akire a világ összes vajákja várt. Ciri a Cintrai Nőstényoroszlán, Calanthe királyné unokája. Különös hatalmakkal és még különösebb sorssal van megáldva, mert egy jövendölés Lángnak hívja őt: lángnak, amely örökre megváltoztatja a világot jó vagy rossz irányba. Ríviai Geralt, a vaják magával viszi Cirit a vajá- kok központjába, de Ciri egyáltalán nem hasonlít a többi tanítványhoz. Nem kell keresztülmenjen az átlagos vajákok számára a természetfeletti képességek ■ Ciri a jóslat szerint örökre megváltoztathatja a világot eléréséhez szükséges mutációkon, amelyek gyakran kiirtják az érzelmeket és az emberi érzékenységet. Ciri valami egészen egyedülálló. Ahogy a politikai helyzet egyre baljóslatúbbá válik, és a háború fenyegetése szinte már kézzel fogható a vidéken, Ciri megtanulja a hatalmát azok támogatására használni, akik szembe- szállnak a gonosszal. De több segítségre van szüksége, mint amennyit a vajákok adhatnak neki: amint Geralt és ő elhagyják a vajákok központját, olyasvalaki veszi üldözőbe őket, aki pontosan érti a prófécia tartalmát és pontosan tudja, mire képes Ciri. Andrzej Sapkowski: Vaják III-Tündevér. Olvassátok el a könyvet ti is! (Forrás: libri.hu) Ismerjük az eseményeket, a személyeket, a fogalmakat és a helyszíneket. Úgyis mondhatnám, hogy mindent tudunk 1848. március 15-éről. Pedig ha jobban bele gondolunk, csak egy apró darabkáját ismerjük. Tudjuk a történelmi tényeket, de azt, hogy mit éreztek az emberek akkor, nem. Bálint Edit Március 15-e eseményeit tanítják az általános iskolákban, a középiskolákban, minden magyar ember betéve ismeri azokat. Szép, színes képek, ábrák tarkítják a tankönyveket, hűen illusztrálva a témát. Mi szépen megtanuljuk a tizenkét pontot, ismerjük a Pilvax kávéház nevét, kívülről fújjuk a Nemzeti dalt, de a felszín alá nem látunk. Hogyan is láthatnánk? Felmerül a kérdés, vajon mi vezérelte azokat az embereket, hogy kiálljanak a tömeg elé és felszólaljanak? Vajon honnan merítették a bátorságot? Miért vállalkoztak erre a szerepre, ami már a kezdetekkor sem volt köny- nyű feladat? Miért indultak el ezek az emberek ezen a hosszú úton, aminek végül keserves megtorlás lett a vége? És egyáltalán mi hajtotta, ösztönözte őket, hogy tovább harcoljanak a szabadságukért? Mindvégig kitartottak 1848. március 15. piros betűs ünnep a naptárban, és talán az életünkben is. Ilyenkor azokra az emberekre emlékezünk, akik nem adták fel, akik képesek voltak küzdeni az elnyomás ellen, akik harcoltak akkor is, amikor már talán ők is látták, hogy hamarosan vége. Vélhetően már akkor is tudták, hogy nem ők aratják le a bátorságuk gyümölcsét. És igazuk lett. Mert amilyen jól és lelkesen indult a szabadságharc, olyan keservesen és szomorúan ért véget a történet. Először mindenki támogatta az eszmét, hitt a AKÁRHÁNYSZOR ELJÖN ez a nap, egy ország emlékezik az akkor történt eseményekre, félig mosollyal, félig könnyekkel a szemében. A mosoly a lelkesedésnek, kitartásnak szól, a könny pedig a kudarcba fulladt végnek. Mindenesetre ezek az emberek megérdemlik, hogy megemlékezzünk róluk, a kiszabadságharcban, ami forradalomként indult, a fiatalság vezetésével. Később egyre többen és többen csatlakoztak a mozgalomhoz, és a jócskán megnőtt tömeget már nem lehetett többé elnyomni, harsányan véleményt nyilvánítottak, tiltakoztak, javasoltak, követeltek, harcoltak az elképzeléseikért. Előkerültek az ágyúk Eredményeiken fellelkesülve tovább meneteltek az úton, aminek a hosszát és a végét már akkor homály fedte. Később előkerültek a fegyverek, az ágyúk, és a forradalom lassan baljóssá vált, erőszakosabb lett, amit az udvar sem nézett jó szemmel. így elkezdődött egy másik sokkal hosszabb és szenvedéssel teli fejezet. Ez tartásukról, és a küzdeni akarásukról. Itt mindenkire felnézhetünk, aki egy kicsit is részt vett valamilyen formában a szabadságharcban, és egy picit is részese volt ennek a harcnak. Ezek az emberek megérdemlik a figyelmet, és azt, hogy évente egy nap az övék legyen. már nem a fiatalság követeléseiről szólt. Vérbe fojtották A csatákat, küzdelmeket sikerrel vették, de a növekvő túlerőt és akadályt már nem tudták leküzdeni. A császári erő túl nagy falatnak tűnt, ráadásul nem volt pontos, alaposan kidolgozott tervük sem, ami még inkább nehezítette az egyre növekvő akadályokat. Az emberek hittek ebben az egészben, komolyan gondolták, és akkor is kitartottak, amikor látták, hogy nem lesz jó vége. Nem hátráltak meg egy percig sem. És talán ez a legfontosabb, hogy elhitték azt, hogy képesek rá. A szabadságharcot végül véresen elfojtották, és a sok halott, illetve kivégzés meghozta az eredményt: az emberek megijedtek, és csendben tudomásul vették, hogy vége. De emelt fővel veszítettek, és bátran néztek kivégzőik szemébe. Talán a legbátrabbak az aradi vértanúk voltak, akik szótlanul, emelt fővel tűrték a megaláztatást. A cikk szerzője a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium 11. B osztályos tanulója Ezen a napon emlékezzünk a hősökre! Húsvétra is lehet ajándékokat készíteni így A lehetőségek tárháza széles választékkal áll előttünk, ennek ellenére sokan mégis az édes semmittevés hívei. Én azt mondom, ne hagyjuk, hogy a napok monoton módon elslisszoljanak a fejünk felett. Kimehetünk a szabadba is, de ha rossz az idő, akkor sem kell félnünk, rengeteg fejlesztő hatású tevékenységgel űzhetjük el az időt a lakásban is. Például olvashatunk, mert az olvasás által bővíthetjük szókincsünket... De hagyjuk most az olvasást! Hallottatok már a kézimunkáról? Ha valaki egyszer megpróbál valamit saját kezűleg elkészíteni, garantáltan megtapasztalja az alkotás örömét. Ráadásul más érzés egy saját készítésű karkötőt viselni, mint egy boltban vásároltat. Különböző újságok állnak rendelkezésünkre, hogy ötleteket gyűjthessünk, tanuljunk, de elképesztő mennyiségű információ, ötlet található az interneten is. Saját készítésű termékeink nem csak unaloműzésre szolgálnak, elég csak a közelgő húsvétra gondolnunk, akkor felhasználhatóak ajándékozásra és dekorációra. Tojást nem csak festem lehet, körbehor- golhatjuk, gyöngyhálót is fűzhetünk köré és máris egyedi, boltokban nem feltétlenül kapható tárgy lesz a lakás dísze. Ha lusták vagyunk festeni, horgolt, akár vattával kitömött áltojást is ajándékozhatunk a locsolóknak. Müller Dóra, Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, 11. B Alkotni öröm, próbáljátok ki! Tanulnak és szórakoznak is a diákok garay-napok Az idén is változatos program várta a rendezvény résztvevőit Hallottatok már a híres Rám-szakadékról? szekszárd A diákigazgatók ünnepélyes beiktatásával vette kezdetét a Garay-napok rendezvény-sorozata a megyeszékhelyen. A diákigazgatói posztért folytatott nemes versengésben ebben az évben Elblinger Zsuzsanna és Márton Balázs diadalmaskodott. A Garay János Gimnázium több évtizedes hagyománya ez a tavaszi program, amelynek során érdekes tudományos- és ismeretterjesztő előadások, bemutatók, sport- és szórakoztató programok várják a diákokat. A szerdán reggel az iskola tornacsarnokában tartott ünnepségen Horváth István, Szekszárd polgármestere és Gerzsei Péter, a KIK Szekszárdi Gerzsei Péter (középen) és Horváth István gratulált a diákigazgatóknak Tankerületének igazgatója nyitotta meg a program-sorozatot. A Garay-napok kapcsolódó rendezvénye Az én Pannóniám című országos vers- és prózamondó verseny, amelynek döntőjét hagyományosan a Német Színházban tartják. A verseny fődíját az idén Gracza Virág, a paksi Vak Bottyán Gimnázium diákja érdemelte ki. Nívódíjban részesült Tőtszegi Zsuzsanna (János Zsigmond Lyceum Kolozsvár), különdíjat kapott Szanyó Veronika (Garay János Gimnázium, Szekszárd). A verseny közönségdíjasa Zsoldos Krisztián, a pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola tanulója lett. ■ V. M. Ha izgalmas túrázásra vágytok, akkor a Rám-szakadék a ti helyetek, mely az ország egyik legizgalmasabb és leglátogatottabb része is egyben, köszönhetően a páratlan természeti adottságainak. A szurdokvölgy keskeny, meredek falakkal van körülvéve, melyek magassága elérheti a 35 métert is. A hely külön érdekessége, hogy a különböző vulkáni rétegeket is meg lehet figyelni itt, akárcsak a lélegzetelállító kilátást Dobogókőről. A gyönyörű utat zúgok, vízesések is tarkítják. A szakadékok annak köszönhetően jöttek létre, hogy az összegyűlt csapadék mély völgyeket faragott a hegyoldalba, melyek a turistautak segítségével járhatóak körbe. A szurdok nem csak gyakorlott kirándulóknak javasolt, a terep a gyermekes családok részére, és persze a fiataloknak is kínál kihagyhatatlan lehetőségeket. Jó tudni azonban, hogy ez a terep hazánk legnehezebben járható, egyben legérdekesebb turistaútvonala is. Lehet választani olyan útvonalat is, melynek részeként a nedves sziklafalon kell haladni. Ebben a kalandban azonban rögzített kapaszkodó láncok is segítenek a főszereplőknek, de a biztonságos feljutást szolgálják a kőbe vájt kisebb üregek is. ■ M. Á. * * I á i
