Tolnai Népújság, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-09 / 58. szám

2013. MÁRCIUS 9., S20 KOZELET IIÜÜ 7T Jogerősen egy év tíz hónap börtönre ítélte Kolompár Orbánt, az Országos Cigány Önkormányzat volt elnökét a Kecskeméti Törvényszék pénteken. Társtettesként, részben folytatóla­gosan elkövetett, jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében, és az Európai Közös­ség pénzügyi érdekeinek társtettesként elkövetett megsértése bűntettében mondta ki bűnösnek. Egyre több az aggály külföldről is alkotmány Hétfőn megszavazhatják az alaptörvény negyedik módosítását Az alaptörvény negyedik módosítása Kampánykorlátozások, politikai hirdetést csak a közmédia kaphat . Törvény vagy helyi rendelet I jogellenessé nyilváníthatja, " hogy bárki közterületen éljen ► Hallgatói szerződések: az állami finanszírozás törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás l A családi kapcsolat alapja k a házasság, illetve ' a szülő-gyermek viszony Kommunizmus elítélése, de már nem említik az MSZP, mint utódpárt felelősségét HÍRSÁV KSH: tavaly 1,7 százalék volt az esés MAGYARORSZÁG BRUTTÓ hazai terméke 2012 4. negyed­évében 2,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. Az in­formáció, kommunikáció, a szálláshely-szolgáltatás, ven­déglátás teljesítménye nőtt. A visszaesést alapvetően a mezőgazdaság és az ipar tel­jesítménycsökkenése okozta. A gazdaság teljesítménye 2012-ben 1,7 százalékkal csökkent. «MTI Megúszta Budapest az adósságcsapdát aláírta Orbán Viktor és Tar­lós István főpolgármester a Budapest-szerződést a Város­házán. Az állam átvállalja az adósságok 60 százalékát - több mint 104 milliárd forint -, és több fővárosi fejlesztés közös előkészítését is. Orbán Viktor kiszabadítják a fő­várost az adósságcsapdából. ■MTI „Hazugság az, hogy Koszovó szerb föld” íviCA dacic szerb kormányfő szerint Szerbiában tíz éven át azt hazudták, hogy Koszo­vó szerb föld. „Ezt még az al­kotmány is nyomatékosítja. A szerb elnök, a kormányfő nem teheti be a lábát Ko­szovóba. A rendőrség sem, a katonaság sem” - mondta Dacic. „Ennyire a miénk az föld és ennyire van érvény­ben ott a ml alkotmányunk” - fűzte hozzá. «MTI Megvan, mikortól sztrájkolnak a tanárok a március 18-ai héten kez­dődik a sztrájk a magyar közoktatásban - jelentette be a PDSZ elnöke pénte­ken. A kezdőnapot azonban pontosan nem jelölte meg. Mendrey László kiemelte: tíz nap múlva gördülő sztráj­kot tartanak: országszerte kezdik megkezdik sztrájkot, amelyhez csatlakozhatnak a különböző iskolák. «MTI Hétfőn megszavazhatják a parlamentben az alkotmány 4. módosítását, mellyel kap­csolatban aggályát fejezte ki az Európa Tanács és Washington is. Közben négy uniós külügyminiszter leve­lében keményebb fellépést sürget Brüsszeltől a demok­ratikus értékek védelmében, igaz, ország(ok) megnevezé­se nélkül. Éber Sándor A tervek szerint hétfőn dönt az § Országgyűlés az alaptörvény 1 negyedik módosításáról. A kor- I mánypártok az Alkotmánybí- í róság (Ab) által korábban meg­semmisített átmeneti rendelke­zések többségét beemelné az alaptörvénybe. Érvelésük sze­rint az Ab nem tartalmi véle­ményt mondott a szabályokról, hanem elfogadásuk módját ki­fogásolta. Az előzetes választá­si regisztrációt nem fogja tar­talmazni alaptörvény, a kam­pánykorlátozások egy részét vi­szont igen. Az előterjesztés elfogadásá­val az alaptörvény tavaly janu­ári hatálybalépése előtt megho­zott Ab-határozatok hatályukat vesztenék. Az alkotmány része lehet a kommunizmus elítélé­séről szóló nyilatkozat, amely már nem említené az MSZP utódpárti felelősségét. Törvény vagy helyi rendelet jogellenes­sé nyilváníthatja, hogy bárki közterületen éljen, és kimon­danák, a felsőoktatási tanulmá­nyok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későb­bi magyarországi munkaválla­lás. Egy kiegészítés szerint a családi kapcsolat alapja a há­zasság, illetve a szülő-gyermek viszony lesz. Mindezek miatt sokan fejez­ték ki aggályaikat belföldön és külföldön. Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjo­gokért felelős alelnöke tegnap azt közölte, nagy érdeklődéssel figyeli a magyar alaptörvény küszöbön álló módosítását. Az amerikai külügyi szóvivő tegnap jelezte, hogy az Egye­sült Államok osztja az Európa Tanács (ET) aggodalmát az elő­terjesztett magyar alkotmány- módosítással kapcsolatban. Victoria Nuland szerint „ezek a módosítások közelebbi vizs­gálatot érdemelnek, mert ve­szélyeztethetik az intézményi függetlenséget, a fékeket és az egyensúlyokat, amelyek a de­mokratikus kormányzást fém­jelzik”. „Az Egyesült Államok arra ösztönzi Magyarország kormányát és parlamentjét, biztosítsa, hogy az alkotmány- módosítások mérlegelésének folyamata tiszteletben tartsa a jogállamiságot és a bírósági fe­lülvizsgálatot, nyitott legyen az Budapesten az Alkotmánybíró­ság épülete előtt tiltakoztak mintegy 200-300-an az alaptör­vény módosítása ellen még csü­törtök este. A megmozdulás a Fidesz Lendvay utcai székháza udvarának és erkélyeinek elfog­lalásával kezdődött. „Erőszak- mentes, de radikális tüntetésük- kel” az volt a céljuk, hogy meg­akadályozzák az alaptörvény egész magyar társadalom más érintettjeinek nézeteire, vala­mint hogy továbbra is fogékony legyen az Európa Tanács Velen­cei Bizottságának szakértelmé­re” - hangoztatta Nuland. Az ET főtitkára felszólította a Navracsics Tibor miniszter­elnök-helyettest és Kövér Lász­ló házelnökök a héten, vessék latba befolyásukat az alaptör­vény jövő hétfőre tervezett mó­dosításának elhalasztása cél­jából, annak érdekében, hogy több idő maradjon a javasolt módosítások megtárgyalásá­ra. Thorbjorn Jagland szerint az Ab által megsemmisített átmeneti rendelkezések új­bóli bevezetésének szándéka azt a benyomást kelti, mint­ha a kormány a kétharmados módosítását. A polgári engedet­lenség minden formáját felhasz­nálják mindaddig, amíg a kor­mánypárt nem biztosítja a de­mokráciát, a jogállamiságot. A FELSZÓLALÓK VÍSSZautasítOt- ták a Fidesz azon állítását, amely szerint „Bajnai-gárda” lennének. Támogatásukat cáfol­ta a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014 is. parlamenti többségére támasz­kodva felül akarná bírálni az Ab-t, ami veszélyeztetheti a ha­talmi ágak szétválasztásának elvét. Navracsics Tibor válaszleve­lében arra emlékeztetett, az Ab decemberi döntésében nem tar­talmi vizsgálat nyomán semmi­sítette meg az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelke­zések egy részét, hanem mert azt állapította meg, hogy ezek a rendelkezések nem átmeneti jellegűek. A alaptörvény-módo­sítási javaslatok e rendelkezé­seknek az alaptörvénybe való beemelését célozzák. Nagyrészt hiányos informá­ciókon és félreértéseken alapul a magyar alaptörvény tervezett módosítása körül kialakult vita jelentős része - állítja abban a levélben Martonyi János ame­lyet uniós kollégáinak írt. A Financial Times szerint Brüsszelnek habozás nélkül kilátásba kellene helyeznie pél­dául a strukturális támogatá­sok megvonását arra az esetre, ha a kormányfő nem szólítja fel pártját az EU-tagság feltételeit sértő módosítások ejtésére. Dá­nia, Németország, Finnország és Hollandia külügyminisztere még csütörtökön levélben for­dult Jósé Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság elnökéhez. Ebben nem nevesítik a magyar kormányt, de kezdeményezték, ha egy uniós tagállamban prob­lémát észlelnek a jogállamiság terén, akkor legvégső esetben az EU-források felfüggesztését is lehetővé kellene tenni. Hannes Swoboda, az európai szocialisták képviselőcsoport­jának vezetője is aggodalmá­nak adott hangot, még szerdán. Az osztrák szociáldemokrata politikus szerint az alaptör­vény módosítása „komoly fe­nyegetést jelent" az európai jog- államiság, a szólásszabadság értékeire, az igazságszolgálta­tás, a média és a véleménynyil­vánítás függetlenségére. Ami hétfőn megtörténik a magyar parlamentben, az egyet jelent azzal, hogy Ma­gyarországnak valójában nincs alkotmánya - hangoztatta teg­nap Brüsszelben Schiffer And­rás. Az LMP frakcióvezetője szerint ahol nincs alkotmány, ott az egyes emberek nem érez­hetik magukat biztonságban. A módosítás ellen tiltakozott az MSZP, az Együtt 2014, a DK, a Szociáldemokrata Párt, a Szö­vetségben Együtt Magyaror­szágért Párt, a Helsinki Bizott­ság, a Társaság a Szabadságjo­gokért és az MSZOSZ is. Polgári engedetlenséggel tiltakoznak Élelmiszerekkel támogat gyermekeket a Coop Megalakult az Együtt 2014 párt ÖSSZEFOGÁS Haza és Haladás, Milla, Szolidaritás - három társelnök vezeti segély A Coop Segély Alapít­vány az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi) együttműködve idén is közel 6400 különleges ellátást igény­lő gyermek étkez­tetését támogatja országszerte. Az áruházlánc alapít­ványa 70 tonnányi tartós élelmiszert, összesen 15 millió forint érték­ben szállít ki ebben a hónapban az összes megyében működő gyermekotthonokba - mond­ta el Csepeli Lajos, a CO-OP Hungary Zrt. igazgatóságának elnöke a budapesti Kossuth La­jos Gyermekotthonban tartott első adományozáson. - Célunk, hogy ráirányítsuk a figyelmet a hátrányos helyzetű támoga­tására. Ezzel példát kívánunk nyújtani más vállalatoknak is a további segítségnyújtásra” - tette hozzá. Az Em­mi meghatározta a gyermekek létszá­mát. Az eseményso­rozat nyitó tájékoz­tatóján Kemény Dénes, a Coop Segély Alapítvány Kuratóriu­mának elnöke jelképesen átad­ta az élelmiszeradományt Perei Lillának, a Pest Megyei Gyer­mekvédelmi Szakszolgálat és Intézményeinek igazgatójának, aki gondoskodik annak elosz­tásáról. ■ ■ A gyermekvé­dőkkel határoz­ták megagyer­mekek létszámát Három társelnök vezeti a pén­teken megalakult Együtt 2014 választási pártot: Szigetvári Viktor, a Haza és Haladás Egye­sület alelnöke, Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke és Juhász Péter, a Milla Egyesület korábbi vezetője. A szervezetet harmincán alapí­tották, és teljes neve Együtt 2014 Választói Szövetség Párt. Miután az Együtt 2014 szövet­séget kötött a Párbeszéd Ma­gyarországért (PM) párttal. Bajnai Gordon volt miniszter- elnök a kormányzati és válasz­tási felkészülést irányítja majd - hangzott el a párttá alakulás alkalmából tartott pénteki saj­tótájékoztatón. Bajnai Gordon volt miniszterelnök (középen) és a párt alapítói A új párt alapítói között van Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminisztere, Felcsuti Pé­ter, a bankszövetség egykori vezetője, Simó György, a Ma­gyar Telekom korábbi vezér­igazgató-helyettese, Gulyás Jó­zsef volt SZDSZ-es és Szelényi Zsuzsa volt Fidesz-képviselő. Bajnai Gordon a sajtótájékoz­tatón egybek között azt mond­ta: a régi pártoktól nem várható a korszakváltás, ehhez új erőre van szükség. A PM-mel kötött szövetségüket igazi ellenzé­ki összefogásnak értékelte. Együtt indulnak a jövő évi vá­lasztáson, és közösen állítanak jelölteket, így miniszterelnök­jelöltet is. ■ * \ á I

Next

/
Thumbnails
Contents