Tolnai Népújság, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-08 / 57. szám

2013. MÁRCIUS 8., PÉNTEK MEGYEI TÜKÖR 3 Patikanyitás: a honatya segítségét kérik tolna-mözs Nagyjából 3 éve készült el Mözsön a gyógy­szertár, de egyetlen pirulát sem lehetett ott eladni. A pati­kát ugyanis a 2010. év végén módosított törvényi szabályo­zás miatt nem lehet megnyit­ni. A jelenlegi jogszabály alap­ján olyan településen, ahol már van gyógyszertár, újat létesíte­ni csak akkor lehet, ha az új­jal együtt legalább 4500 lakos jut egy patikára. A mintegy 12 ezer fős városban már évek óta négy patika működik, az ötö­dikre nem jutna elég lakos. Vi­szont a mözsi településrészen egyáltalán nincs patika. Szabó Imre, a mözsi telepü­lésrészi önkormányzat elnöke elmondta, szinte minden lehet­séges fórumot megjárt már a patikanyitás érdekében, eddig sikertelenül. Nemrégiben Hor­váth Istvánhoz, a térség ország- gyűlési képviselőjéhez fordult. A honatya megígérte: minden tőle telhetőt megtesz a mözsi- ek érdekében, hogy sikerüljön megoldást találni. ■ K. S. Fel kell sorakoztatni az erőforrásokat szekszárd Régiós S3 terve­zési szakmai fórumnak adott otthont csütörtökön a szek­szárdi városháza. A Nemzet- gazdasági Minisztérium felké­résére a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Regionális Inno­vációs Ügynökségek közremű­ködésével készül Magyaror­szág és a magyar régiók intel­ligens szakosodási stratégiája a 2014-2020 közötti időszak­ra. Az intelligens specializá- ció keretében azonosítani kell minden ország és régió egye­di jellemzőit és értékeit, egy­ben rá kell mutatni az egyes régiók versenyelőnyeire, és fel kell sorakoztatni a térségi sze­replőket és erőforrásokat a ki­alakítani szándékozott, a ki­válóságra épülő jövőkép mö­gé. A Szekszárdon megtartott szakmai műhely vitán a regio­nális szinten érintettek - töb­bek között kutató intézetek, ipari parkok, klaszterek, plat­formok, kamarák, vállalatok, szakmai szervezetek - vettek részt. ■ V. M. Ancika korábban meleg étellel, jó szóval segített, most megosztja élettapasztalatát. Megmutatja a nőknek, hogy felelősek a saját sorsukért Nem kérdez, csak segít ancika Megtanítja a nőket takarékoskodni, beosztani a kosztpénzt Tapasztalataikon alapuló ta­nácsot, segítséget is adnak, nemcsak ételt, adományt a paksi Segítők házában. A kezdeményező, Molnár Imréné szerint legtöbb he­lyen erre legalább akkora szükség van. Vida Tünde Tavaszi töltött csülök, dödölle, fahéjas sült alma került teg­nap az asztalra a Segítők há­zában. Az ételek mellé jó szót, sőt mi több jó tanácsot is kap­tak, akik elfogadták Molnár Imréné meghívását. Az invi­tálás most elsősorban nem is ebédre szólt, hanem a főzés­re, az előkészületekre. Anci­ka 12 éve tette fel életét a sze­gények sorsának megkönnyí­tésére. Eleinte csak gyűjtött és továbbadta az adományo­kat, meg ünnepek idején fő­zött sok tucat rászorulónak. Ma is szervez karitatív akci­ókat, gyűjtést és adományo­zást, de már szervezettebb ke­retek között. Néhány társával 2011 októberében megnyitotta a Segítők házát, ahol várják az adományokat, amihez ugyan­itt hozzájuthatnak azok, akik szükséget szenvednek. Itt in­dított hathete egy - mondjuk úgy - tanfolyamot. Háztartás­vezetést tanítanak. Nincs se Ancikának, se annak a másik két-három asszonynak, aki eb­ben társa, semmiféle végzett­sége, diplomája ehhez, „csak” az a néhány évtizednyi tapasz­talat, amire háziasszonyként, anyaként, nagymamaként tet­tek szert.- Azt láttam, hogy a hoz­zánk forduló emberek leg­többje nem becsüli az a keve­set sem, amije van - mondta. Hozzátette, gyakorta tapasz­talja, hogy az asszonyok azt sem tudják, milyen az igazi anyakép, fogalmuk sincs, mi­ért fontos a tűzhely melege, az asztalra rakott étel. Sokan nem tanulták meg ezt és így persze az sincs, amit a gyere­keiknek továbbadjanak. Ép­pen ezért különlegesek ezek az előadások, mert bizony An­cika azzal kezdi, hogy „meg­mosod a kezed, rendbe szeded a hajad, kötényt kötsz és oda- állsz a tűzhely mellé”. És az­tán mondja, élményei, megélt évei alapján a tanácsait. Per­sze nemcsak arról, hogy ho­gyan kell a dödöllét összeál­lítani, hogy az ne legyen ke­mény, hanem arról is, hogyan kell a kosztpénzt beosztani. Sőt elsősorban erről. Kezd­ve azzal, hogy elmondja a lá­nyoknak, asszonyoknak, hogy saját sorsukért felelősek, gon­dolataikkal, cselekedeteikkel befolyásolni tudják életüket. Aztán szót ejt arról is, hogy legyen igényük arra, hogy ta­nuljanak, arra, hogy jól „mű­ködjön” az otthonuk, legyen egy kis kertjük, veteményük, saját gyümölcsük, tyúkjuk. Azok, akik részt vesznek a tanfolyamon, megtudhatják, hogyan kell egy spájzot beren­Tanácsot is adnak az anyagi segítség mellé Pakson A Családsegítő és Gyer­mekjóléti Szolgálatnál van adós­ságkezelési tanácsadás, tájékoz­tatott Badics Istvánná, a polgár- mesteri hivatal szociális osztá­lyának vezetője. Ennek működé­séről és az adósságátvállalásról törvény rendelkezik, dePaksnak nem kötelező feladata. Ennek ellenére létezése óta van ilyen szolgáltatás a településen. 2011- ben 70, tavaly valamennyivel ke­vesebb család vett részt a prog­ramban. Anyagi segítséget kap­nak a családok a felhalmozott köztartozások rendezésére, ám ennek feltétele az, hogy egy éven át részt vegyenek olyan tanács­adáson, ahol a takarékoskodást- tanulhatják meg. dezni, előkészülni télre. Min­den alkalommal főznek vala­milyen ételt, elsősorban olyat, amit olcsó alapanyagból, vagy éppen maradékból el lehet ké­szíteni. Ancika azt mondja, el­fogadják tanácsaikat, vannak eredmények. Ezek annak kö­szönhetőek, hogy ők minden­kit egyenlőnek tekintenek és nem keresik az okokat, nem kérdezik, ki miért jutott a sor­sára. Azt is tudják, hogy csodá­ra nem képesek. - Valamit cseppentünk - fogalmaz Mol­nár Imréné. - Ha ezt nem csi­nálnánk, azt sem értékelnék, amit adunk - teszi hozzá. Te­le van tervekkel, szőnyeget fognak szőni, befőzni, készül­nek a húsvétra, amikor majd egésznap sütnek, tojást díszí­tenek, megtanítják az asszo­nyokat, hogyan kell várni az ünnepet. Csak legyenek min­dig támogatók, akik segíte­nek előteremteni a feltételek, hangsúlyozza. I Ön tudna jobban spórolni? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: TE0L.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. HÍRSÁV Kétszázezer forintos présgépet loptak el szekszárd Présgépet lop­tak el ismeretlen tettesek egy üzemcsarnokból a na­pokban. A Szekszárdi Rend­őrkapitányság betöréses lo­pás miatt indított eljárást. A bűncselekménnyel okozott kár 200 ezer forint. ■ 1.1. Tilos az avart égetni a kiskertben is tolna megye Tilos az avar és a kerti hulladék égetése. Aki nem tartja be, azt megbírsá­golják. A tiltás alól egyedül az önkormányzat helyi rendelete adhatna felmentést, melyben szabályozzák az égetés felté­teleit, körülményeit. ■ M. I. Jelmezbe öltöztek az asszonybálon szakály Remek hangulatú asszonybált tartottak a tele­pülésen, melyen közel százan vettek részt idén is. A művelő­dési házban rendezett progra­mon a jelen lévők jelmezekbe öltöztek, és kisebb műsorokat adtak elő. A már több éves ha­gyományokra visszatekintő rendezvényt jövőre is szeret­nék életre hívni. ■ M. Á. Már az ajtón kopogtat az allergiaszezon tolna megye A levegőben már megtalálhatóak a mo­gyoró, az éger, a ciprus- és a tiszafélék virágporai is. Kö­zülük eddig a mogyoró és az éger ért el olyan szintet, ami már allergiás tüneteket is okozhat az arra érzékenyek­nél. Ha enyhe marad az idő, és nem esik csapadék, a tü­netek erősödhetnek. ■ M. Á. Számolni kell a tünetekkel Nincs pénz, mégis kivárnak a hozzájárulás beszedésével vízitársulat Kérdés, miképpen lehet lebonyolítani egy olyan szervezet közgyűlését, amelynek húszezer tagja van Többe kerülhet a leves, mint a hús Tolna megye Bár jelenleg csak a gazdák plusz befizetése révén tudja működtetni a belvízszivaty- tyúkat a Duna-Sió menti Vízitár­sulat, mégsem kezdték el a tavaly ősszel megszavazott (hektáron­ként 200-800 forintos) önkén­tes tagi hozzájárulások beszedé­sét. Tóth István, a Duna-Sió men­ti Vízitársulat elnöke elmondta: ennek oka, hogy a vízitársula­ti törvény tavaly év végi módo­sítása nyomán a díjmegállapítás­ról immár nem a küldöttgyűlés, hanem a közgyűlés dönt. (Más kérdés, hogy például a Duna-Sió menti Vízitársulatnak mintegy húszezer tagja van, egy ilyen létszámú közgyűlés összehívá­sa is nyilvánvalóan lehetetlen.) Képünk illusztráció A Vízitársulatok Országos Szö­vetsége mindenesetre a minisz­tériumhoz fordult állásfoglalá­sért, eldöntendő, hogy jogosan lehet-e kivetni a még a küldött- gyűlés által elfogadott hozzájá­rulást. Amíg válasz nem érke­zik, a Duna-Sió menti társulat felfüggesztette a díj beszedését. A gazdák befizetéseire vi­szont nagy szükség lenne. 2010-ben az új parlament el­törölte a kötelező tagi hozzájá­rulást, de az állam azt követő­en egyre kevesebb forrást biz­tosított a vízitársulatoknak a feladatuk ellátására - árvizek, belvizek elleni védekezésre, az általuk kezelt csatornák vizei elfolyásának biztosítására. Az utóbbi időben olyan hango­kat is hallani, melyek szerint a társulatok feladatát állami szer­vezet venné át. Jelzésértékűnek tűnhetett, hogy korábban a Vi­dékfejlesztési Minisztérium köz­leményében „luxusterepjárókon furikázgató”, „egzotikus orszá­gokban konferenciázgató” vízi­társulati vezetőkről, ám gazzal benőtt vízelvezető árkokról írt. A tolnai megyei társulati veze­tők szerint az országban voltak olyan szervezetek, amelyek más, pl. autópálya-építéssel kapcsola­tos munkákból jelentős profitot szereztek, miközben a csatorná­ikat elhanyagolták. Ám a közle­ményben foglaltakat súlyos álta­lánosításnak tartják. ■ S. K. AZ ÉRINTETT gazdák egy része úgy véli: befizetett pénzük fejé­ben nem kapnak megfelelő szolgáltatást. Ezért nagy volt az ellenállás az önkéntes befi­zetéssel kapcsolatban is. Ta­valy májusban a Duna-Sió menti Vízitársulat küldöttgyű­lése nem is szavazta meg a dí­jat, azt csak az ősszel megis­mételtgyűlésen sikerült elfo­gadtatni. a Paks környéki földtulajdo­nosok már évekkel korábban tervezték a kiválást a Du- na-Sió menti társulatból. Ezt tavaly már elő is készítették, de a vízitársulatok tisztázat­lan jövője miatt ők is kivár­tak. Tóth István mindenesetre úgy gondolja, hogy ennyire sok érin­tettel új társulatot alapítani le­hetetlen, ezért amíg lehet, cél­szerű egyben tartani a szerveze­tet. Azt viszont személy szerint ésszerűnek tartaná, ha csak a nagyobb, mondjuk 30 hektáros területtel rendelkező földtulaj­donosok lennének társulati ta­gok. Ugyanis például egy 1 hek­táros gazda esetében többe ke­rül a hozzájárulás befizetésével kapcsolatos levelezés, mint a földműves által befizetett né­hány száz forintos díj. k f

Next

/
Thumbnails
Contents