Tolnai Népújság, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-07 / 32. szám

2013. FEBRUÁR 7., CSÜTÖRTÖK MEGYEI TÜKÖR 3 Hanoi Erzsébet Ne a buszmegállóban üzleteljen! mentőöv A zálogfiókok ellenőrzött, biztonságos megoldást jelentenek A gyors pénzhez jutás érde­kében ki zálogosítja érték­tárgyait, ki az interneten árusítja megunt ingóságait. De megoldást jelenthet egy jobban eleresztett ismerős által nyújtott kölcsön is. PROMÓCIÓ A zálogosítással óhatatlanul együtt jár a szegénység szé­gyenérzete, miközben a felsőbb rétegek tagjai közül is egyre többen választják ezt a lehe­tőséget pénzügyi nehézségeik gyors áthidalására. Kármán Ferenc, a Szekszárdon is évek óta jelen lévő BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Zrt. zálogigazgatója szerint 2009-től 2011-ig érezhető volt egyfajta „zálogpiaci bumm”. A BÁV esetében a forgalom jelentős része a nemesfémek elzálogosításából származik, a fennmaradó kis részen pedig a műtárgyak, ékkövek, búto­rok, kiváló minőségű bőr- és szőrmeáruk, szőnyegek és műszaki cikkek osztoznak - ismertette az igazgató. Az el­múlt évben tapasztalható volt, hogy csökkent a lakosság által zálogfiókba behozott nemes­fém tartalmú tételek száma. Ez részint a kevésbé legális BAV. A zálogfiókban zálogosíthatok nemesfém ékszerek, tárgyak és porcelánok, valamint ékszerértékesítéssel is foglalkoznak. Elérhetőség: 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 23. Telefon: 74/418-287. Honlap: www.bavzalog.hu eladásoknak is betudható. So­kan ugyanis arany-ezüst tár­gyaik eladásával igyekeztek átvészelni a nehéz időket. Kármán Ferenc azt is hozzá­tette, megsokasodtak a kapu­aljakban, buszmegállókban nyélbe ütött adásvételek és ez sem könnyítette a zálogfiókok működését. Az ilyen üzletek vesztesei többnyire a pénzszű­kébe került, utolsó szalmaszál­ba kapaszkodó eladók, hiszen ékszereik jobbára nem a valós értékükön cserélnek gazdát. Az ellenőrzött és szabályozott körülmények között működő zálogházak esetében viszont a fogyasztóvédelmi szempon­tokat is szem előtt tartják, így az biztonságos módja a gyors pénzhez jutásnak. Ugyanakkor biztató jelként említette az igazgató, hogy a legtöbben még a legnehezebb körülmények ellenére is elő­teremtik a záloghitel össze­gét és kiváltják a tárgyaikat. A családi ékszerekhez ugyan­is ragaszkodnak az emberek és csak a legvégső esetben mondanak le róla. Emberi szövet nem hirdethető interneten NÉP92ERŰ pénzforrást jelen té­riek az internetes adok-veszek oldalak is. Ezt mi sem-bizonytt­ja jobban, mint hogy Magyar- ország egyik legnagyobb online piacterének több mint 1 millió 400 ezer felhasználója van. Igény és kereslet pedig bármi iránt lehet. A meghirdetett, majd értékesített termékek kö­zött felbukkant már jégkorsza­ki iszaptóba fulladt barlangi medve koponyája, sétapálca kézzel faragott fa sasfejjel és kihúzható tőrrel, rendőrségi körözés 1850-ből, köldökszösz, falra szerelhető pénzbedobós vonalas telefon, nyerőautomata otthoni használatra és titokza­tos angol ládák is. A jogszerű árusítás mégsem korlátlan. Em­beri szerv és szövet például nem bocsátható áruba az inter­netes piactéren. Magánszemélyek közt sem árt írásos megállapodást kötni BŐKEZŰ NAGYMAMÁVAL ritkán köt az ember kölcsönszerződést, más esetekben viszouUiem-árt az elővigyázatosság. A magán- személyek közti kölcsönzésnél ugyan nincs kötelező alakszerű­séghez kötve a megállapodás, különösen nagy összeg esetében mégis tanácsos írásban is meg­állapodni. Dr. Gáli Ferenc ügy­véd elmondta, hogy a hitelező és az adós nevét, a kölcsön össze­gét, a visszafizetés határidejét, az esetleges részletfizetés mérté­két, esedékességét, az ideges, pénz használata után járó ügy­leti kamat és a fizetési elmara­dás után járó késedelmi kamat mértékét érdemes írásba foglal­ni. Bár utóbbi kettő nem feltét­len része a kölcsönnekDr. Gáli Ferenc arra is kitért, ha ügyleti és késedelmi kamatról is dönte­nek a felek, annak tisztességes mértékűnek kell lennie. A Pénz­ügyi Szervezetek Állami Felügye­letének honlapja szerint a ma­gánszemélyek szerződéseiben kikötött kamatláb a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét meghaladó ré­szében semmis, azaz érvényte­len. Például 7 százalékos alap­kamat mellett legfeljebb 31 szá­zalékos lehet a meghatározott kamatláb. Az idei székely bál is remekül sikerült bonyhád Fergeteges hangu­lat, több mint 500 vendég, kiváló muzsika - így jel­lemezhető a hétvégén zajlott székely bál. A Vörösmarty Mihály Művelődési Központ hagyományos rendezvénye minden évben nagy népsze­rűségnek örvend. A programot Csibi Krisztina, a Bukovinai Székelyek Or­szágos Szövetségének elnöke nyitotta meg, majd a Petőfi Sándor Evangélikus Gimná­zium Zelke néptánccsoportja lépett fel. A hajnalig tartó mulatozáson a Reflex és a Delfin zenekar húzta a talp- alávalót. ■ V. B. A hónap végéig látható a tárlat a könyvtárban BONYHÁD Babák népvise­letben - e címmel nyílt kiállítása Dicső Sándorné- nak a Solymár Imre Városi Könyvtárban. Az alkotó saját készítésű tárgyait, és gyűj­teményét mutatta be közel másfél órás előadásában. A szemet gyönyörködtető babákból, ruhákból, fényké­pekből álló tárlatot február végéig tekinthetik meg az érdeklődők. A bibliotéka in­gyenes tárlatvezetést biztosít csoportoknak. ■ V. B. Ízelítő az alkotásokból Világot láttak, szerencsét próbáltak, de végül hazajöttek saját vállalkozás Apáról fiúra száll a szakma szeretete a Rohr családban, maguk készítették a feldolgozót, füstölőt A nagydorogi Rohn család tör­ténete bizonyíték arra, ha az ember nagyon akarja itthon is megvalósíthatja az álmait. A két fiatalember előbb elment világot látni, majd hazajöttek és bele­vágtak a saját mezőgazdasági vállalkozásukba. Rohn Károly és László testvérek, de nemcsak ennyi a közös bennük, mind a ketten hentesek, családi feldol­gozót működtetnek, egymásra támasz­kodva építik a jö­vőjüket. Bár még fiatalok, Károly 29, László 26 éves, a világot bejárva úgy döntöttek, atyai segítséggel itthon próbál­nak meg boldogulni. Apáról fiúra szállt a hentes mesterség a Rohn családban, Nagydorogon. A falu határában lévő kényszervágóhidat még a nagyapa irányította, egészen addig amíg meg nem szűnt. Az apának, a most 53 éves Rohn Károlynak is hentes a szakmája, de ő közel harminc éve birkákat tart, velük foglalkozik. Amikor a két fiú felnőtt és eljött a pályavá­lasztás ideje nem is volt kérdés, hogy merre mennek tovább.- Én is és az öcsém is ugya­nabba a pesti szakiskolában szereztem meg a hentes vizs­gát, mint ahol az apánk tanult - mondta Károly. Amikor vé­geztem, visszajöttem a faluba, elhelyezkedtem, majd apám biztatására úgy döntöttem el­megyek világot látni, én Dáni­ába, Laci Írországba ment. Tele élményekkel jöttünk vissza. Dániában a világ egyik legmoder­nebb vágóhídján dolgozott Károly, ahol évente tízmil­lió sertést vágnak le. A vágóhidak - négy van belőle az országban - a terme­lők, vagyis a parasztok tulaj­donában vannak. Több eme­letes épületet kell elképzelni, melynek az alsó részén folyik az állatok vágása, a közepén a feldolgozása, csontozása és a felső emeleteken pedig a hűtő­kamrák vannak. Kamionnal megérkeznek a disznók az alagsorba, különböző fakkok- ba kerülnek az állatok, melye­ket egy számítógépes rendszer szortíroz, egyetlen ember kell csak hozzá. A gép minőség ■ Hiába igyekez­tek felkészülni, keserves volt az első évük A különböző hivatalok rendszeresen ellenőrzik a feldolgozót szerint válogat, és rögzíti is, melyik tenyésztőtől való a ser­tés, hiszen ez alapján kapja majd érte a felvásárlási árat a termelő, mesélte a látottakat Károly.- Az állatokat ezt követően liften leviszik az alagsorba, ahol egy teremben elkábítják őket, majd a következő szinten, szintén számítógépes irányí­tással, leszúrják a disznókat. Ember eddig még a közelükbe sem ment, sőt a disznó bon­tását, darabolását is lézerrel végzik. A szakmunkás először Mindent saját kezűleg készítettek négy évvel ezelőtt saját tőké­ből álltak neki a feldolgozó el­készítéséhez. Az épületet saját maguk alakították át, elkészí­tették az érlelőt, a füstölőt. Ki­dolgoztak egy sajátos ízt, a család a sváb hagyományokra épített. Saját sertéseiket dolgoz­zák fel, kezdetben egy piacon árusítottak, mára Tamási, Gyönk, Paks és Nagydorog a helyszín. A vevők megszerették őket, Győrből, a fővárosból, Pécsről, sőt még Debrecenből is van állandó megrendelésük. Minden nap dolgoznak, reggel 6-tól kora estig, de a magán­életre is jut idő. a csontozásnál kap feladatot. Az így feldarabolt minőségi húst szállítják a világ minden tájára. Mindenesetre elgondol­kodtató, hogy Dániában, ahol sokkal gyengébb minőségűek a mezőgazdasági szántóföldek mint nálunk, mégis világszer­te elismert agráriumot tudnak felmutatni. Hazajöttem és úgy döntöttem én is kialakítom a magam gazdaságát. Közben László, a fiatalabbik testvér is megjött Írországból, és négy évvel ezelőtt - mező- gazdasági vállalkozóként - el­indították a saját feldolgozóju­kat. Az édesapa minden nehéz­ségre megpróbálta felkészíteni a fiait, amikor elindították a vállalkozásukat, de arra ő sem gondolt, lesznek váratlan aka­dályok is. Tamásiban a piacon árulták a füstölt kolbászt, sza­lámit, igazi paraszt sonkát, sza­lonnát, véres- és húsos hurkát, amikor az autójuk mind a négy kerekét kiszúrták. Ez nem egyszer fordult elő, a konku­rencia így próbálta lebeszélni őket az árusításról. Persze volt, amikor saját maguk hibáz­tak. Nem megfelelő minőségű őrölt paprikát használtak fel a töltelékekhez és megkese­redtek a készítményeik. A ne­hézségek azonban csak meg­erősítették őket abban, hogy ezt az utat kell végig járni. ■ Mautner I.

Next

/
Thumbnails
Contents