Tolnai Népújság, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-05 / 30. szám
2 2013. FEBRUÁR 5., KEDD KÖRKÉP „Megbíztam W. Gyulában” egyházmegye A volt püspök azt mondta, nem töprengett anyagi dolgokon Mayer Mihály volt megyés püspököt tanúként hallgatta meg tegnap a bíróság. Mögötte W. Gyula, az egyházmegye egykori vagyonkezelője ül Rohad a rendszer?- ha nagyon alacsonyak a vízdíjak, nem jut pénz fejlesztésre, és előbb-utóbb ránk rohad a rendszer. - így érvelt egy Tolna megyei polgármester a korábban az önkormányzatok zöménél alkalmazott, a tarifaemelés miatti népszerűségvesztéstől rettegő, demagóg víz- díj-politika ellen. Nyíltan, egyenesen, logikusan. ez már vagy három éve történt, de az utóbbi időben is sok helyen látták be, hogy a vízművekben sincs ingyen ebéd: a fejlesztésekhez pénz kell, amit végső soron csak a lakosságtól lehet beszedni. NEMRÉG HASONLÓ érvelést hallottam egy másik településen, ahol a polgármester és a helyettese is a fenti gondolatmenet alapján védte a legalább inflációkövető vízdíjemelést. a furcsa az, hogy ezek a vélemények nem valami szőrös mancsú hazaáruló, karvalytőkebérenc, offshorlo- vag-szekértoló titkos társaság tagjaitól származnak, hanem kormánypárti színekben, legitim módon, többször egymás után megválasztott helyi vezetőktől. Ami jelen esetben azért lényeges, mert tegnapi hírek is megerősítették: a kormánypárt komolyan gondolja, hogy az áram-, meg a gázár csökkentése mellett a vízdíjak megvágására is itt van már az idő. Azzal együtt, hogy egy önkormányzati tulajdonú vízmű esetében az - ezek szerint - indokolatlanul magas vízdíjakat talán még egy kormányszóvivő sem bírná pirulás nélkül a gátlástalan zsebtúltömő külföldi zsírtőkésekre kenni. túl sok kétségem azért nincs: meglesz az a rezsicsökkentés a vízdíjaknál is, mert a magyar nép áztat megérdemli. És hát mi bajunk lehet? Legfeljebb- mint a polgármester fogalmazott - ránk rohad a rendszer. Mármint az ivóvízé, ugyebár. Mayer Mihály volt pécsi püspököt tanúként hallgatta ki tegnap a bíróság W. Gyula, az egyházmegye volt vagyonkezelője ügyében folyó büntetőperben. Mayer Mihály azt mondta, megbízott W. Gyulában, egyébiránt pedig a pénzügyekkel nem foglalkozott. Máté Balázs- Gazdasági ügyekről csak any- nyit tudtam, amennyit közöltek velem, én nem foglalkoztam ilyen dolgokkal - mondta tegnap a bíróságon a volt pécsi püspök, Mayer Mihály, akit tanúként hallgattak meg a W. Gyula ellen jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, adócsalás, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és a számvitel rendjének megsértése miatt indult perben. - A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat átruháztam W. Gyulára, akiben megbíztam. Rendszeresen együtt kosztoltunk, ilyenkor sok minden szóba került, az egyházmegye pénzügyei, a Fény Kft.-vel kapcsolatos ügyek is. Ezeknek a beszélgetéseknek az alapján nekem úgy tűnt, minden rendben van - tette hozzá. Mayer Mihály azt mondta, nem tudott a vádiratban felsorolt visszaélésekről, nem is volt részletes betekintése az egyházmegye, annak alapítványa és cégének pénzügyeibe. Az ügyész és a bíró is több alkalommal konkrét kérdéseAZ ÜGYÉSZSÉG szerint W. Gyula a felelős többek között azért is, hogy a pécsi püspökség kft.-je több év alatt százhetvenhat millióval több bérleti díjat számlázott a szentlőrinci gondozóotthonnak helyet adó épület használatáért az egyházmegyének a szerződésben rögzítettnél. Nem fizette ellenben a kft. a püspökségnek a bérleti díjat az után a pécsi pince után, ahol a püspökség pincészete működött. A tegnapi tárgyaláson az egyházmegye alapítványának egykori kuratóriumi tagját, a Fény két intézett a volt püspökhöz, például azzal kapcsolatban, hogy miért fizetett többet az egyházmegye egy bérleményért a szerződésben rögzítettnél a W. Gyula által vezetett Fény Kft.-nek, vagy hogy ki férhetett hozzá az egyházmegye alapítványának számlájához, a válasz azonban rendre „nem tudom”, vagy „nem emlékszem” volt. Kft. másik volt ügyvezetőjét is meghallgatták. 0 többek között azt mondta, hogy a püspökség nem adott számlát a pincebérletről, ezért a kft. nem is fizethetett. Azzal kapcsolatban pedig, hogy a másik épület bérléséért miért számlázott a szerződéses összegnél többet a kft. a püspökségnek, kijelentette: „Fatal error”, vagyis végzetes hiba történt. ennél bővebb magyarázatként felvetette, szerinte elképzelhető, hogy a rezsiköltség - amit szintén a püspökség áll - is benne foglaltatott a kifogásolt számlákban.- Bérmálásokkal, protokoll dolgokkal foglalkoztam, nem töprengtem anyagi dolgokon, a beosztottak intézték a pénzügyeket, nekem időm sem lett volna arra, hogy pénzügyi szabályokkal foglalkozzam - tette hozzá Mayer Mihály. A vádirat szerint összességében több százmillió forint kárt okozott a bűnösségét tagadó W. Gyula, az egyházmegye 2010- ben menesztett volt vagyonkezelője, részben az államnak, részben munkáltatójának. A vádiratban foglaltak szerint W. Gyula a felelős többek között azért, hogy munkáltatói kölcsön címén 89 millió forintot fizetett ki az egyházmegye olyan személyeknek is, akik nem álltak az alkalmazásában. A vádirat szerint az egykori vagyonkezelő rendelkezett arról, hogy a pécsi egyházmegye alkalmazottai közül éveken át olyanok is adómentesen jutottak jövedelemhez, akik arra nem lettek volna jogosultak. Többek között olyan kistelepülés „lelkipásztora” is kapott bérpótlékot, ahol nem volt katolikus hitélet, de még templom sem. ítélethirdetés később várható. Hatan kaptak elismerést a megyéből a 20. évfordulón szekszárd-budapest Hatan részesültek elismerésben Tolna megyéből az Országos Balesetmegelőzési Bizottság megalakulásának 20. évfordulója alkalmából azok közül, akik kiemelkedő tevékenységükkel elősegítették a balesetmegelőzést. Az Országos Rendőr-főkapitányság székházában rendezett ünnepségen Endrődi István, a Nemzeti közlekedési hatóság nyugalmazott megyei igazgatója, Koncz István, a Magyar Autóklub regionális elnöke, Rimái Rudolf, a Magyar Közút Nzrt. megyei igazgatója, Magyar Lajos, a TIR SULI Autóiskola Kft. iskolavezetője, a Tolna Megyei Balesetmegelőzési Bizottság (TMBB tagjai), dr. Szecsei Zsolt, alezredes a bizottság ügyvezető elnöke valamint Bótáné Kiss Gabriella alezredes, a TMBB titkára vett át oklevelet és emlékplakettet. ■ 1.1. Tolna megyébe ért a baranyai éhségmenet tolna megye Megfelelő számú álláshely, tisztességes bérek. A Munkát, kenyeret! tiltakozó akció résztvevői ennek szükségességére hívják fel a kormány figyelmét az „Éhségmenet” elnevezésű kezdeményezésükkel. A Baranya megyei Sellyéről indult demonstráló csoport bonyhádi pihenője után folytatta útját, a völgységi városban is többen csatlakoztak a tiltakozókhoz. - Jelenleg harmincán vagyunk - de akárcsak a korábbi napokon - Tolna megyében is bekapcsolódnak a menetbe szimpatizánsok egy-egy szakasz erejéig - adott helyzetjelentést lapunknak hétfőn reggel Madár István. A kezdeményezésben résztvevőkkel szolidaritást vállaló pécsi férfi azt is elmondta, hogy Bonyhád után Szekszárdra mennek, onnan Paksra, Duna- fóldvárra, terveik szerint február 11-én délután érkeznek meg Budapestre, a Kossuth-térre, ahol találkoznak a többi, az ország távolabbi pontjairól érkező csoportokkal. ■ V. B. Többet utaltak a kelleténél? „Fatal error!” Tovább éleződik a vita az állami földek bérleti használata körül birtok Megkezdődtek az ellenőrzések, de a kétkedők szerint a nagygazdaságok így is tovább terjeszkedhetnek dél-dunántúl Bár akár már a közeli hetekben a parlament elé kerülhet a földforgalmi törvény tervezete, továbbra sincs nyugvópont, különösen a földhaszonbérlet ügyében. A kérdés megmozgatta a régió gazdáit is, különösen azt követően, hogy Ángyán József, fideszes parlamenti képviselő több fórumot is tartott a témában. A volt agrárállamtitkár nézőpontja szerint a jelenlegi földbérleti gyakorlat egyáltalán nem szolgálja a valóságos termelőmunkát végző gazdák helyzetbe hozását. A birtokok elosztásában sem az egyre több gazdálkodó által támogatott szakmai, sem pedig a termelők fennmaradásához szükséges földhasználati biztonsági szempontok nem érvényesülhetnek. Mivel utóbbi hiányában gyakorlatilag bármikor elvehetők és újra feloszthatok az állami földek, Ángyán József szerint semmi nem gátolja az általa vizionált hét földbirtokcentrum kialakulását az országban. Egy év távlatában Baranyában és Tolnában is történtek olyan állami földbérleti váltások, amelyek szakmai háttere nem volt teljesen tisztázott. A gazdálkodói és politikai aggályokra is reagálva az elmúlt napokban megkezdte a tavaly megkötött haszonbérleti szerződések felülvizsgálatát az állami A szakmai szervezetek a kisebb gazdákon alapuló rendszert támogatnák földek felett rendelkező Nemzeti Földalapkezelő Szervezet. A szervezet szakmai álláspontja szerint minden földbérletet ellenőrizni kell, s amennyiben a szerződésben foglaltakat a bérlők nem teljesítik, úgy a megállapodást felbontják, és a területeket ismét meghirdetik. Az NFA elsősorban azokat a megállapodásokat nézi át, amelyek esetében a nyertes gazdálkodók nem rendelkeztek haszonállatokkal, de vállalták, hogy egy éven belül a birtoknagyságnak megfelelő állományt fognak tartani. Akik a helyszíni ellenőrzés során nem tudják felmutatni az elvárt számú haszonállatot, azoktól visszaveszik a birtokot. ■ Kaszás E. Garanciát kérnének a kormányzati álláspont szerint a haszonbérleti szerződések pályáztatása és visszaellenőrzése az állami földek jog- és célszerű használatba adását eredményezi. A kétkedő gazdákat tömörítő szakmai szervezetek ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a törvénytervezetben jelenleg nincs garancia arra, hogy a terjeszkedő gazdasági társaságok a legális 1200 hektárnál ne szerezhessenek nagyobb állami földbérletet. A nagybirtokokkal szemben a gazdák a kisebb gazdaságok szövetkezésén alapuló termelési rendszert támogatnák. * 4 t 4 4
