Tolnai Népújság, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-04 / 29. szám
6 GAZDASAG 2013. FEBRUÁR 4., HÉTFŐ HÍRSÁV Munkatársunk lett az év turisztikai újságírója idén a Világ- gazdaság munkatársa, Vég Márton kapta a Magyar Turizmus Zrt. által 2006-ban alapított az Az év turisztikai újságírója díjat. „A Világgazdaság, az Axel Springer megyei napilapjai és a Vasárnap Reggel - Vég Márton cikkein keresztül - 2012-ben rekord mennyiségű írással és megjelenéssel járultak hozzá a turizmus eseményeinek és aktualitásainak gazdasági oldalról való bemutatásához” - közölte a turisztikai marketingcég. ■ VG Tovább csökkenhet a rezsikiadás A Jövő év nyarára az áram és a gáz árának legalább 30 százalékkal kell csökkennie - jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár az algyői lakossági fórumon. A kormány jelenleg azon dolgozik, hogy 2013. június 1-jével a víz- és csatornadíj, továbbá a szemétszállítás költsége minimum 10 százalékkal mérséklődjön - mondta. A magyar társadalom nem terhelhető tovább - szögezte le. ■ VG Több mint ötezer lakás kelt el januárban januárban 5405 lakás kelt el az országban, ez fele sincs a tavaly januárinak, viszont a valós bázisnak tekinthető 2011 januári adásvételnél több - közölte a Duna House ingatlan franchise hálózat. A lakáspiacon minden évben január a leggyengébb, majd az eladott lakások száma fokozatosan emelkedik, és többnyire az év utolsó 2-3 hónapja a legjobb. A tavaly januári 12970 adásvétel azért kiugró, mivel a törleszteni nem tudó devizahiteles tulajdonosok közül sokan akartak szabadulni a lakásuktól. A 2011-es januári 5183 lakás tehát a reális bázis. Ehhez képest az idei januári adásvétel 4,2 százalékkal több. Az év hátralévő hónapjaira nem adott előrejelzést a Duna House. ■ MTI Több traktort hozna Fehéroroszország MiNSZK azt tervezi, hogy az idén növeli Magyarországra irányuló exportját - tudósított a budapesti Agromash- expo kapcsán a fehérorosz hírügynökség, a BelTA. Tavalyelőtt 972 fehérorosz traktor kelt el hazánkban 16,6 millió dollár értékben, az elmúlt évben pedig 11 hónap alatt 826, összesen 15,2 millió dollárért. A KSH adatai szerint tavaly január és november között 54,03 millió euróért elsősorban ásványi termékeket, járműveket és vegyipari termékeket importáltunk, míg a 110,77 millió eurós magyar exportot a vegyipari cikkek, gépek és villamossági berendezések vezették. ■ VG Sokba kerülhet a Déli Áramlat vészharang A déli gázfolyosó teljes költségei meghaladhatják az 50 milliárd eurót Egy friss számítás szerint 50 milliárd eurónál is többe kerülhet a Déli Áramlat gázvezeték lefektetése, igaz, ebbe a kalkulációba belevették annak a csőnek a költségeit is, amely révén eljut két távoli orosz gázmező gáza a Déli Áramlat fekete-tengeri kiindulópontjáig. Ezt figyelembe véve az új szállítási útvonal fajlagosan sokkal drágább lesz, mint az Északi Áramlat. B. Horváth Lilla A Gazprom 12,5 milliárd eurót szán arra, hogy a déli folyosó projektje keretében elvezesse gázt a Fekete-tengertől induló Déli Áramlat gázvezetékig. Ez a 12,5 milliárd eurós útvonal a Bovanyenkovo-Uhta-Pocsin- ki vezeték lenne, és a hatalmas Jamal projekthez tartozna. Ám e cső a hivatalosan közzétett adatok szerint legalább 18,5 milliárd euróból fektethető le - mutat rá az amerikai East European Gas Analysis (ÉEGA) alapítója, Mihail Korcsemkin. Ráadásul a Gazprom ezt sohasem a Déli Áramlathoz szükséges vezetékként említi - tehát a költségeit sem közli annak kapcsán, hanem úgy, mint amire az egyesített oroszországi gázrendszer fejlesztéséhez szükség van. „így a Déli Áramlathoz szükséges összes kiadás mintegy kétharmadát az oroszországi felhasználókra terhelné, és erre alapozva még könnyebben is lobbizhat a magasabb belföldi gázárakért” - állítja az amerikai színekben megjelenő, orosz szakember. Mihail Korcsemkin szerint a Déli Áramlat nélkül nem is lenne szükség a csövet ellátó Bovanyenkovo-Uhta-Pocsin- ki vezetékre, ekkor ugyanis a Moszkvától nagyjából 500 kilométernyire lévő várost el lehetne látni gázzal a meglévő nyugat-szibériai hálózaton, illetve egy kis leágazással, amelyet Bovanyenkovo és Jamburg között létesítenének. A bő 50 milliárd euróra kalkulált költségből mintegy 40 milliárd jutna a Gazpromra, a többit az orosz gázóriás partnerei fizetnék. Mihail Korcsemkin azt is a beruházás gyengéjeként említi, hogy a Gazprom részvényeseinek a bevételét még a gáz szállítási költségei is csökkentik. Állítja továbbá, hogy a 2005 után Oroszország által épített gázvezetékekhez hasonlóan a déli folyosó fajlagos beruházási költsége 2-2,5-szer nagyobb azokénál, amelyek az Európai Unióban épültek. Nem fogadja el azt az érvelést, hogy az oroszországi beruházások kedvezőtlenebb klimatikus, földrajzi és domborzati körülmények közepette valósultak meg, mint az uniósok. (A Déli Áramlat magyar- országi szakasza, amelyet majd az orosz állami gázcég által Európában eladott földgázára az idén átlagosan 14 százalékkal csökken, miközben a Gazprom 8 százalékkal növeli a szállítandó energiahordozó mennyiségét. Ezer köbméterért a tavalyi 386,7 dollár helyett 360 dollárt kell majd fizetni a Gazprom európai partnereinek a gázért - idézi a Kremlhez Izvesztyiját az MTI. Az orosz lap megjegyezte, hogy társaaz MVM és a Gazprom vegyes vállalata fog lefektetni, az MVM korábbi közlése alapján 610 millió euróba kerül, és 230 kilométer hosszú lesz, vagyis kilométerenként 2,65 millió euróból épül meg.). Egy másik orosz elemző, a Rusenergyben publikáló Mihail Krutihin néhány nappal ezelőtt a Déli Áramlat nehéz helyzetét sejtető körülményekre mutatott rá. A Bulgária és Szerbia között 48 millió euróból és uniós támogatással építendő, évi kétmilliárd köbméter kapacitású, 150 kilométer hosz- szú interkonnektor kapcsán azt írta, hogy ezzel Bulgária jó ság sohasem közli árait, ezekre csak az úgynevezett gázháborúk idején derül fény. A lap a Gazpromhoz közeli, név nélkül nyilatkozó forrása szerint 2012 első felében a cég átlagosan 413,1 dollárért adta el ezer köbméterenként a földgázt Európában. Öt országnál az ár az ötszáz dollárt is meghaladta, például Lengyelországnak 525,5 dollárba került ezer köbméter orosz földgáz. lehetőséget kap arra is, hogy európai forrásokból jusson gázhoz. A Déli Áramlatban is érdekelt ország ország gyakorlatilag egyébként is minden lehetséges gázprojektet biztosít a támogatásáról és részvételi szándékáról. (Hozzátesszük, így van ezzel térségünk szinte minden országa.) Az sem jó hír a Déli Áramlatnak, hogy még az idén elkészül 24 millió euróból az a román-bolgár interkonnektor, amely szintén új gázforráshoz juttathatja az érintett országokat, a 200 millió eurós, Görögországgal kapcsolatot biztosító vezeték pedig 2015-ben lép üzembe. Mindeközben a Déli Áramlatban szintén érdekelt Olaszország egy-egy cseppfolyós- gáz-fogadó és visszagázosító terminált építene a római vezetés Brindisibe és Sárosba, amelyek segítségével Európa gázellátását nagyban segítené. Az Északi Áramlat gázvezeték sem úszta meg kritika nélkül. Mihail Korcsenkin szerint a vártnál is többe kerül a Gazpromnak az, hogy az Ukrajnán keresztüli gázexportját az Északi Áramlat gázvezetékre tereli. 2012 első felében 20 százalékos árnövekedést okozott a két útvonalon való párhuzamos szállítás, miközben az ukrajnai tranzit az év egészében 15 százalékkal esett. Azzal, hogy 2012 végén átadták az Északi Áramlat gázvezeték második szakaszát is, a teljes létesítmény éves kapacitása elérte az 55 milliárd köbmétert, de a szakember szerint e kapacitásnak csak a harmadát használták ki. Ráadásul a szállítás átterelésével egyéb kiadások is jelentkeznek. Sok európai szállítási szerződés ugyanis ship-or-pay, azaz szállíts vagy fizess alapú, ami büntetés kifizetésére kötelezi a Gazpromot, ha vállaltnál kisebb mennyiséget továbbít adott vezetéken. A Déli Áramlat előkészítése azonban halad, nemrég döntöttek a horvátországi leágazásról is. Az ezt megépítő Gazprom-Plinacro vegyes vállalat az év második felében jön létre, hogy 2013-2016 között megvalósítsa a beruházást. Az orosz-horvát energetikai együttműködés kibontakoztatásaként sor kerülhet gázüzemű erőművek horvátországi építéséről, valamint a közúti és a vízi járművek gázüzeműre való átállításáról. A Gazprom esetleg beszáll a horvát érdekeltségű geológiai feltárásokba és a termelésbe is. Árengedmény az európai megrendelőknek Gázvezetékek* beruházási költsége (millió euró/kilométer) Déli folyosó Déli Áramlat, Oroszország Grjazovec-Vyborg-1 Északi Áramlat, Oroszország Grjazovec-Vyborg-2 Északi Áramlat, Oroszország mmt >: 13,5 OPAL Északi Áramlat, Németország ________2,1 NE L Északi Áramlat, Németország _______2,3 Ga zelle Északi Áramlat, Csehország 2,4 Minden vezeték átmérője 1420 milliméter. VG-GRAFIKA FORRÁS: NATURALGASFOREUROPE.COM , A Samsung a legnagyobb félvezető-felhasználó TREND A PC-gyártók részesedése csökkent, míg az okostelefon-szegmensben erős cégeké nőtt Mindössze egy évig volt a világ legnagyobb „félvezető-fogyasztója” az Apple, az amerikai céget ugyanis 2012-ben megelőzte a nagy konkurens Samsung. A Gartner közelmúltban kiadott elemzése szerint a dél-koreai vállalat tavaly összesen 23,9 milliárd dollár értékben használt fel félvezetőket, ami azt jelenti, hogy a teljes globális termelés 8 százalékát kötötte le, miközben az Apple részesedése 7,2 százalékra rúgott. Egy esztendővel korábban még az amerikai cég állt a Gartner listájának élén 6,1 százalékos részesedéssel, ami jól mutatja a vevői oldalra növekvő koncentrációját is. A piackutató Top 10-es listájának összetételében egyébként komoly változást nem hozott 2012, a sorrend azonban érezhetően átalakult: a legtöbbet javító vállalat a nyolcadikról az ötödik helyre előrelépő Sony volt, míg a legnagyobbat a rangsorban a finn Nokia bukta, amely az ötödikről a tizedik helyre csúszott vissza, miután az egy évvel korábbinál 3,6 milliárd dollárral kevesebbet költött félvezetőkre. A Gartner elemzése egyébként rendkívül jól rámutat az IT-ágazat legfontosabb trendjeire is. A tíz legnagyobb fogyasztó közül ugyanis érdemben csak az okostelefon- és táblagépszegmensben jól szereplő vállalatok tudták növelni félvezető-felhaSzná- lásukat, miközben a személyi számítógép (PC) gyártóknál - jórészt a piac szűkülése miatt - többségében visszaesést tapasztaltak. A nagy PC-cégek közül kizárólag a Lenovo tudott növekedést felmutatni, ugyanis a kínai cég jelentősen bővítette piaci részesedését is 2012-ben. A HP és a Dell 13, míg a Toshiba 17 százalékos visszaesésről adott számot, s sokat mondó adat, hogy a tavalyi adatok alapján még a világ legnagyobb személyi számítógép-gyártójának számító HP részesedése a két évvel ezelőtti 6 százalékról 4,7-re esett. A jelentés szerint egyébként tavaly - hosszú évek óta először - szűkült a globális félvezetőpiac: a 297,6 milliárdos forgalom 3 százalékos csökkenést jelent 2011-hez képest. A piackutatók szerint ugyanakkor 2013 újabb fordulatot hozhat a szektorban, s az idén jelentősen, akár 8 százalékkal is bővülhet a piac. Len Jelinek, az IHS ágazattal foglalkozó vezető elemzője a cég egy korábbi elemzésében jelezte: bár a gazdasági növekedés kritikus tényező a félvezetőiparban, hiszen a szegmens teljesítménye erősen függ a fogyasztók költési hajlandóságától, az okostelefonok és táblagépek terjedése lökést adhat az értékesítésnek. ■ J. Z. Félvezető-felhasználók (milliárd dollár) 2011 2012 Samsung 18,6 23,9 Apple 18,8 21,4 HP 16,0 14,0 Dell 9,9 8,6 Sony 7,7 7,9 Lenovo 7,8 7,8 Toshiba 7,8 6,5 LG Electronics 6,5 6,0 Cisco 5,4 5,4 Nokia 8,6 5,0 FORRÁS: GARTNER A * t $ A I t I
