Tolnai Népújság, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-25 / 47. szám
4 SZEKSZÁRDI JÁRÁS 2013. FEBRUÁR 25., HÉTFŐ HIRSAV Több városban is lesz véradás tolna megye A héten is várja a véradókat a Vöröskereszt Tolna megyei szervezete. Hétfőn a szekszárdi véradóállomáson 8 és 17 óra között, kedden a Babits általános iskolában 15 és 17, valamint a dombóvári véradóban 8 és 14 óra között lehet jelentkezni. Szerdán a paksi Atomerőmű orvosi rendelőjében 7 és 14, csütörtökön a paksi Energetikai Szakközépiskolában 9 és 14, valamint a dombóvári véradóban 8 és 14, pénteken pedig a szekszárdi véradóállomáson 8 és 14 óra között lehet vért adni. Egy donorhárom ember életét is megmentheti. ■ M. Á. Kedvezményes élelmiszervásár szekszárd Kedvezményes füstöltáru vásárt tart a Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetsége és a Tolna Megyei Vöröskereszt Nyugdíjas Alapszervezete ma reggeltől. A Hunyadi u. 4. szám alatti irodaházban tartott vásáron száraz- tésztát, étolajat, ételízesítőt és őrölt paprikát is vásárolhatnak a tagok. Az árusítás alatt a tagdíjak rendezésére is lesz lehetőség. ■ V. M. Tagóvodaként működik a gerjeni intézmény gerjen Ettől az évtől a „Fad- di Kismanók Óvoda” tagóvodája lett a gerjeni. Az intézmény tehát már nem az iskolához tartozik többé. A fenntartója a faddi önkormányzat lett. A gerjeni oviba negyvenegy gyermek jár, a létszám várhatóan negyvenhárom főre bővül a közeljövőben. ■ V. M. HIRDETÉS MUNKAVEDELEM, TŰZVÉDELEM, ÜZEMORVOSLÁS, KÖRNYEZETVÉDELEM +36 30-247 92 22 www.ergonom.hu Az első lakatot 2001. augusztus 31-én helyzete el a vármegyeháza kerítésén György Andrea és Zoltán. Azóta több mint 200 hirdeti az örök szerelmet Lelakatolják a szerelmet hagyomány Megőrzik, és méltóképpen visszahelyezik a zárakat A történelmi városközpont átépítése során egy - bár még nem történelmi - hagyomány került veszélybe. Lebontották a „szerelemlakatokat” tartó kerítést. Aggodalomra azonban nincs ok. Venter Marianna Augusztusban lesz 12 éve, hogy egy ifjú pár hagyományteremtő szándékkal egy „szerelemlakatot” helyezett el a Vármegyeháza kerítésén. Azóta több mint 200 zár hirdeti az örök szerelmet. Többen hiszik, hogy esküvőhöz kötődő szokásról van szó T főként, mert a templom közelében van a „lakatolóhely” -, ám ez nem így van. Nem az új házasok kattintják a kerítésre a hűség lakatját, hanem a szerelmespárok. Összetartozásukat jelképezendő nevüket is belegra- víroztatják, a kulcsot pedig eldobják. A szekszárdi történelmi város- központ rekonstrukciója azonban elérte a Vármegyeháza kerítését, és az azon függő lakatokat is. Szerkesztőségünket többen keresték a párok közül, akik már elhelyezték, illetve ezután szeretnék elhelyezni lakatjukat. Szeretik a fiatalok a szekszárdi lakatfalat A pécsi lakatfallal persze nem versenyezhet a szekszárdi, a baranyai megyeszékhely előnye behozhatatlan. Ott a lakaterdőtől már nem is látszik az azokat tartó vasrács. Ám azok a - főként szekszárdi, de a megye más részeiről, sőt, megyén kívülről érkező - párok, akik ide helyezték el szerelmi zálogukat, elégedettek vele. A szekszárdiaknak tetszik a dolog, persze akadnak fanyalgók is, ám igen kis számban. A fiatalok pedig nem törődnek az esetleges negatív szemlélőkkel, szorgalmasan „lakatolnak".- A vármegyeháza kerítésének lebontásakor a lakatokat leszedtük, és gondosan megőrizzük őket - válaszolt megkeresésünkre Kerekes László, a Szekszárdi Városfejlesztési Kft. ügyvezetője. - Amint kész lesz az új kerítés, ez várhatóan a nyár elején lesz, a lakatok is visszakerülnek. Valószínűleg egy külön erre a célra készített lemezre, vagy láncra lesznek rögzítve, hiszen - mivel mi nem tudjuk kinyitni - az új kerítésre másképpen nem kerülhetnek fel. Valószínű, augusztus 31-én, az első lakat elhelyezésének tizenkettedik évfordulóján, nem lesz akadálya annak, hogy aki akarja, gyarapítsa a szerelmi zálogok számát. Kilatastalannak tartja a helyzetet óvoda Ha nem lesz változás, nyárra fizetésképtelenné válhat az önkormányzat kistormás Kilátástalannak tartja Kistormás anyagi helyzetét a falu polgármestere. Csapó László elmondta: a költség- vetés első fordulós tárgyalása után 12 milliós hiányt mutat a büdzsétervezet. Szerinte ennek az az oka, hogy - a községben iskola nem lévén - az állam az eddigi feladatok kb. 10 százalékát vette át az önkormányzattól, ám a falu mintegy 40 százalékkal kevesebb bevételhez jut az új finanszírozás révén. A pénzszűke ellenére több milliós fejlesztés is szerepel a büdzsében. Ám ez nem ró plusz terhet a községre, mivel a kazánprogram, illetve a szociális földprogram 6 milliós, illetve 1,2 milliós költségét teljes egészében pályázati források fedezik. Az óvoda fenntartásához viszont idén a korábbi éveknél mintegy kétszer több saját forrást, 3,7 millió forintot kell hozzátennie a falunak. De az óvoda nélkül is bő nyolcmillió forint hiányzik. Csapó László egyelőre azt sem látja, miként tudják majd elfogadni a költségvetést az új, az önkormányzati hitel- felvételt korlátozó előírásoknak megfelelően. Úgy véli, ha nem lesz változás, júniustól fizetés- képtelenné válhatnak kis ön- kormányzatok, köztük Kistormás is. ■ S. K. Tartalékolnak a saját erő biztosítására sióagárd Többmillió forint tartalékot különített el erre az évre a sióagárdi önkormányzat, a pályázati támogatással tervezett fejlesztések önerejének biztosítására. Háry János polgármester elmondta: még tavaly pályáztak a helyi piac kialakítására. A kérelmüket még nem bírálták el, a 2,4 millió forintos önerő viszont bekerült a falu idei költségvetésébe. Hasonló a helyzet a községháza felújításának második ütemével: a külső felújítás 2,2 milliós önerejét is betervezték. Ha lesz pályázat középületek fűtéskorszerűsítésére, akkor a lehetőséggel élni fognak a községháza esetében. Erre is tettek félre másfélmillió forint önerőt. Az óvoda nyílászáró cseréjére, hőszigetelésére, fűtéskorszerűsítésére szintén pályáznak, ha lesz rá mód. Az 1,3 milliós önerőt ez esetben is biztosítják. A tartalékon kívül a művelődési ház födémszerkezetének javítására 1,5 millió forintot szánnak. ■ K. S. Sítáborban az erdélyi testvérekkel kölesd Testvértelepülési programon vesznek részt a napokban kölesdi családok Erdélyben. Dr. Baranyai Eszter jegyző elmondta: Kölesd erdélyi partnertelepülése, Siménfalva meghívására pénteken utazott el a 60 fős kölesdi csapat, felnőttek, gyerekek vegyesen. Azok, akik aktívan részt vállalnak a testvér- kapcsolat ápolásában, így a si- ménfalvaiak kölesdi látogatásai alkalmával saját otthonukban szállásolják el a vendégeket. Az erdélyi téli program már hagyományosnak számít: a si- ménfalvai testvérek ilyenkor Hargitafürdőre, sítáborozásra hívják a kölesdieket. A viszont- látogatásra nyáron, vagy őszszel várható. Dr. Baranyai Eszter elmondta, még nem dőlt el, idén mikor jönnek a siménfal- vai családok. Az viszont biztos, hogy a nyáron tíz erdélyi gyerek érkezik, akik tíz kölesdi diákkal együtt balatoni táborozáson vesznek részt. ■ S. Zs. Levelet írt a miniszternek családsegítő Törvénymódosítást kér a polgármester szedres Levelet írt az Emberi Erőforrások Miniszterének Kovács János, Szedres polgármestere. A faluvezető azt kérte Balog Zoltán minisztertől, hogy kezdeményezze a szociális és a gyámügyi törvény módosítását. Az előzmények: a családsegítő és a gyermekjóléti szolgáltatást Szedresen és környékbeli településeken (Tengelic, Kölesd, Kistormás, Medina) társulásban látják el. Összesen 3 családgondozót alkalmaznak, 1-1 munkatárs dolgozik Szedresen és Tengelicen, illetve egy látja el Kölesdet, Kistormást és Medinát. Mindegyik családgondozó családsegítői és gyermekjóléti feladatokat is végez. A megyei kormányhivatal gyámhivatala egy tavalyi ellenőrzés során - a jogszabályok alapján - többek között megállapította, hogy a családsegítés és a gyermekjóléti ellátást nem végezheti ugyanaz a munkatárs, a két feladatkört szét kell választani. Ezzel azonban - más, anyagi ráfordítást is igénylő változtatások mellett - a munkatársak létszámát is duplázni kellene, amit az érintett önkormányzatok, egyébként is szűkös anyagi helyzetükben, nem tudnak finanszírozni. Ám a két feladat különválasztása megítélésük szerint szakmailag sem indokolt. Mint Kovács János a levélben fogalmazott: a való életben nagyon nehéz elkülöníteni a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, mivel többnyire olyan családokkal foglalkoznak, ahol gyermek is van. Az önkormányzatok véleménye szerint a hosszú évek alatt kialakult, helyi ismereteken alapuló, kölcsönös bizalomra épülő feladatellátás jelen formájában jól működik. Kovács János ezért kezdeményezte a törvénymódosítást a miniszternél. Levelét elküldte Tóth Ferenc kormánymegbízottnak is. Őt nem sikerült elérnünk, de Kovács János elmondta, hogy a kormánymegbízott támogatásáról biztosította a kezdeményezést. ■ Zs. S. Ihletért mentek a múzeumba éltető A fővárosban tanulmányozták a hímzéseket sióagárd, Budapest A fővárosban tanulmányozták a sióagárdi hímzéseket a Sióagárdi Hímzőszakkör tagjai a múlt héten. Azért ott, mert a budapesti Néprajzi Múzeumban az agárdi hímzésekből - még az 1950-es évek előtti időkből - is értékes gyűjtemény található. A szakkör vezetője, Vargáné Kovács Veronika elmondta: hét tagú küldöttségüknek Katona Edit főmuze- ológus mutatta be a különféle hímzett agárdi ruhadarabokat, textíliákat. A szakkör tagjai az eredeti hímzésekből mondhatni ihletet merítettek további munkájukhoz, amelynek célja az autentikus agárdi hímzéskultúra továbbéltetése. ■ S. K. Gyönyörű hímzéseket láttak a Néprajzi Múzeumban 4 A
