Tolnai Népújság, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-22 / 45. szám

2 KORKÉP 2013. FEBRUÁR 22., PÉNTEK JEGYZET Adósok börtöne: Magyarország- legfeljebb megyünk az adósok börtönébe - tréfál­kozott apám a nyolcvanas években, mikor arról esett szó, hogy a családi kasszában nincs elég pénz a csekkek befizetésére. Ma már viszont aligha viccelne ezzel: nem azért, mert vigyorogva ki tud­ná fizetni a fizetnivalókat, ha­nem azért, mert míg a nyolc­vanas években (is) elképzelhe­tetlen lett volna, hogy valakit lecsukjanak azért, mert nem fizetett be valamit határidőre, ma már nem az. ma már van olyan, hogy adó­sok börtöne. Ha azt vesszük, hogy havonta egy városnyi embert ítélnek elzárásra nemfizetés miatt, akár mondhatjuk azt is, hogy egész Magyarország egy nagy adósok börtöne. Hibást keresni viszont nem olyan egyszerű: a rendőr teszi a dolgát, büntet, ha szabályta­lan valaki, a bíró ugyancsak, megnézi a paragrafust, ha valaki nem fizeti be a bírsá­got, elzárás és kész, ennyi. hibásak lehetnénk mi ma­gunk is, hiszen mi lépjük túl a sebességhatárokat, nem kapcsoljuk be az övét, állunk meg a tilosban sa--:~ többi, de azért az mégis több a soknál, hogyha nem lapul a zsebünkben néhány felesleges tízezres, akkor ezért a rácsok mögött vág­juk majd a centit! Kell, hogy különbség legyen mondjuk tolvajlás és záróvonal-át­lépés között, különben megette a fene. Alighanem maga a rendszer a rossz, a hibás: a polgárok terrorizá­lásával, megfélemlítésével csak egy bizonyos határig lehet eredményeket felmu­tatni, aztán fuccs, egyszer csak beint mindenki. Egy fél országot nem lehet bör­tönbe zárni, pláne nem jó­részt semmiségekért. meg aztán: ha mindenkit lecsuknak, ki marad, aki be­fizet akár egy forintot is? Nem fizettek, ezért ülnek elzárás Megsokszorozódott a szabálysértési ügyek száma a bíróságokon Tavaly havonta átlagosan több mint huszonkétezer esetben változtatták át a pénzbírságot elzárásra a bí­róságok. Máté Balázs Elképesztő mértékben nőtt ta­valy az olyan bírósági döntések száma, amelyekkel letöltendő büntetéssé változtatták, át a ki nem fizetett pénzbírságot: míg 2011-ben országszerte átlago­san havonta három-négyezer ilyen eset volt, tavaly ez a mu­tató már megközelítette a hu­szonháromezret. Pénzbírságot számos ok miatt szabhatnak ki, többek között közlekedési szabálysértés, vagy például lo­pás miatt. Az emelkedés hát­terében a tavaly módosított szabálysértési törvény áll, ami jelentős mértékben kibővítet­■ Nem fizetés esetén a bíróságok nem sokat mérlegelhetnek, hanem elzárásra változtatják a pénzbüntetést te a helyszíni bírságok körét. Mindez azzal járt, hogy több embert büntettek meg, akik kö­zül viszont sokan ném fizetnek határidőre.- Valóban nagyon jelentős mértékben emelkedett a szabály­sértési ügyek száma - mondta érdeklődésünkre Hajdú István, a Pécsi Járásbíróság elnöke. - Ez a bíróságok számára is megterhe­lő. Esetünkben például az erre kijelölt bírósági titkárok mellett büntetőbírákat is kénytelenek voltunk bevonni az ilyen ügyek tárgyalásába - tette hozzá. A pénzbírság kiszabását kö­vetően harminc nap áll ren­delkezésre a fizetésre. Ezután további három munkanapjuk van az érintetteknek arra, hogy közérdekű munkavégzésre je­lentkezzenek, ha nem tudnak vagy nem akarnak fizetni. Ha viszont ezt sem teszik, ügyük bíróságra kerül, a bíróságok pedig elzárásra változtatják a pénzbüntetést. Ennek napi té­tele változó, általában ötezer forint körüli összeg. Még ekkor is dönthetnek a fizetés mellett a megbírságoltak, sőt később is: a zárka ajtaja azonnal nyílik, ha befizetik a büntetést. Még az elzárás alatt is van lehetőség a fizetésre. Ha a számlát kiegyenlítik, a zárka ajtaja kitárul Nem most kezdődött Akik ledolgozzák Ütemezik a behívást nem nőtt kiugróan az utóbbi években azok száma Tolna me­gyében, akik a pénzbírságukat nem fizetik ki, hanem inkább leülik. A témát jól ismerő szak­értő szerint a folyamat nem az utóbbi időben, hanem már évek­kel ezelőtt megkezdődött. Tíz évvel ezelőtt, ha máskor nem, hát a börtönbe vonulás napjára összeadták a bírság összegét a rokonok, ismerősök. Sok család ma már erre akkor sem lenne képes, ha nagyon akarnák. Az is ismert jelenség, hogy a haj­léktalan megélhetési bűnözők, ha nagyon hideg a tél, szándé­kosan lebuknak valamilyen ki­sebb bűncselekmény miatt, hogy a leghidegebb heteket a börtönben tölthessék, ahol enni is adnak. (I. I.) ORSZÁGSZERTE EGYRE többen határoznak úgy, hogy a bírság megfizetése helyett inkább kö­zérdekű munkát végeznek - jellemzően nem azért, mert nem akarnak, hanem azért, mert nem tudnak fizetni. Bara­nyában tudomásunk szerint tavaly április óta több mint ez­ren jelentkeztek ezzel a szán­dékkal a kormányhivatalban. Egy hatórás munkanap teljesí­tésével ötezer forint tudható le. Az ezt vállaló önkormányza­toknál, közhasznú alapítvá­nyoknál, közintézményeknél egyaránt teljesíthető a munka­végzés. Természetesen ezért semmilyen fizetség nem jár, s az érintettek csak szabadide­jük vagy szabadságuk terhére tudják teljesíteni. A SZABADSÁGVESZTÉSRE ítél­tek a legenyhébb végrehajtási fokozatnak megfelelő fogház­ban töltik büntetésüket, a la­kóhelyükhöz legközelebb eső büntetés-végrehajtási intézet­ben, vagyis Baranyában Pé­csett, Tolnában Szekszárdon. Az ilyen részlegekben az el­ítéltek döntő többsége kisebb súlyú bűncselekményeket kö­vetett el, azaz nem fordulhat elő, hogy például gyilkosok­kal zárják össze azt, aki nem fizetett be egy 150 ezres csek­ket. A büntetés-végrehajtási intézetek számára persze fej­törést okozhat az egyre több elítélt elhelyezése, ezért üte­mezve, a felszabaduló helye­ket figyelembe véve küldik ki a behívókat. A járási hivatal továbbítja a jelzést a mulasztásról Ha az 5 évnél idősebb óvodás gyermek egy nevelési évben igazolatlanul 10 napnál többet mulaszt, illetve ha a tanköteles tanuló igazolatlan óráinak szá­ma eléri a tizet, az intézmény értesíti a járási hivatalt, a gyám­hatóságot, és a gyermekjóléti szolgálatot. Ötven igazolatlan óra felett a gyermekjóléti szol­gálat vizsgálatot indít az okok feltárása érdekében. Intézked­hetnek az iskoláztatási támo­gatás szüneteltetéséről és a védelembe vételről. Mivel több közneveléssel összefüggő fel­adatkör is átkerült a járásokhoz, ezek a hivatalok intézkednek a tanulók igazolatlan mulasztá­sa ügyében. De ők rendelik el a tankötelezettség teljesítését, illetve a szakértői vizsgálato­kon való megjelenést is. Ha a tanköteles diák külföldön foly­tatja a tanulmányait, azt be kell jelenteni a lakóhelye, vagy tar­tózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál. ■ M. Á. Tizenöt képzett borásszal bővül a kör györköny A Györkönyi Pince­hegyért Egyesület szakmát is adó borászképzése hamarosan véget ér. Szombaton modulzáró vizsgát tettek a hallgatók labor­gyakorlatból. Április elejére 15 képzett borásszal bővül a Tolna megyeiek köre. Braun Zoltán elnök, Györköny polgármeste­re elmondta, az egyesület által szervezett képzés ingyenes volt a Duna Összeköt Egyesület tá­mogatásának köszönhetően. Az eredményt máris ki lehet pró­bálni, mivel szombaton egy új program indul a pincehegyen: Györkönyi Borászok Kóstolta- tója. - Havonta fogunk tartani tematikus borkóstolókat egy-egy györkönyi présházban. Február 23-án 8 borász kedvenc új borait lehet megkóstolni - fűzte hozzá Braun Zoltán. Ezen a napon lesz a Magyarországi Pincefalvak Vidékfejlesztési Szövetségének következő ülése is, melyen töb­bek között döntenek a „Kalan­dozások a magyarországi pince­falvakban” országos program beindításáról is. ■ V. T. Indul az élet a feltárt pécsi Középkori Egyetem falai között látványosság Már idén áprilisban megnyitják a kapuit, de teljes egészében csak 2014-től lesz látogatható Pécs Bemutatták tegnap a sajtó munkatársainak az 1367-ben alapított pécsi egyetem feltárt, rekonstruált maradványait. Áp­rilistól előzetes bejelentkezés után a nagyközönség is meg­tekintheti. Máris kijelenthető, hogy egy újabb vonzó pécsi tu­risztikai látnivaló született.- A teljes beruházás 75 mil­lió forintért valósul meg, s nem akármilyen méretekről van szó: 6453 négyzetméter a Kö­zépkori Egyetem alapterülete - tudtuk meg Nagy Csabától, Pécs kultúráért felelős alpol­gármesterétől. Elsőként egy hatalmas, 30x10 méteres gótikus épü­letbe lép be az ember, annak is a négyzet alakú nagyter­mébe. Aztán a Magna Aula következik, ahol Zrínyi Mik­lós 1664-ben rárobbantotta a törökökre a várfalat, ennek az emlékezetes eseménynek a nyomait is mindenki láthatja, mert ebben a formában örökí­tette meg a régészeti feltárás. Az Aranyos Mária-kápolna újabb önálló egység volt, a maga 2100 négyzetméterével. A Középkori Egyetem térbe­li beosztását érdemes külön megemlíteni, mert ugyanilyen egyetem épült akkoriban Prá­gában, Krakkóban, Bécsben is, de közülük már csak a pé­csi az, ami eredeti formájában' megtekinthető. Európa legjobb oktatói érkeztek egykor a pécsi egyetemre S hogy milyen volt itt diák­nak lenni? Nos, a tanítás nem volt épülethez kötve, ligetben, templomban és szabadban is tartottak órákat. Pécsre akko­riban a legjobb európai okta­tók érkeztek olasz és német földről, s tízszer annyi pén­zért, mint amit pél­dául Bolognában kaptak. A tanári fizetés 600 aranyforint volt, és egy ház is járt hozzá, valamint egy falu éves tizedbefizetése, ami újabb 70 aranyforintot jelentett. Telt rá, mert a XIV. századi Magyarországon Esz­tergom után a pécsi püspökség könyvelte el a legtöbb tizedbe­vételt. Hét szabad művészeti alapkar mellett jogi és orvosi kar működött, mégis csonka volt az egyetem, mert mire pá­pai engedéllyel a teológiai kar elindulhatott volna, addigra megszűnt a tanítás: alig fél évszázad alatt a felfutó bécsi és a beinduló óbu­dai képzés elszív­ta a hallgatókat. Fennmaradtak levelek vásott diákokról is: volt, aki a pápától kért felmentést, mert vereke­désben megölt valakit. Itt ta­nult Csóti György, a zágrábi, és Szőlősi György, a pécsi egyház­megye klerikusa is. ■ Mészáros B. Endre ■ Másutt nem maradt fenn hasonló épület ilyen állapotban A I t * A

Next

/
Thumbnails
Contents