Tolnai Népújság, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-02-17 / 7. szám
2013. FEBRUÁR 17., VASÁRNAP INTERJÚ 7 kultúrvágy Egyre kevesebb tehetségkutatót néz, inkább Operába jár. A lelkét simogatja Dosztojevszkij egy-egy mondata. New Yorkban biztatták: fog ez menni. Szerinte a színésznek ki kell nyitnia az elméjét, a lelkét és a szívét. „Munkánk alapja, hogy a színész tudja, mit játszik.” NEM AKART SZÍNÉSZ LENNI Mentateát iszunk cukor nélkül. Elmeséli, hogy Marokkóban nagyon édesen isszák. Jót tesz a gyomornak, de ő azért issza, mert szereti. Szinte mindennel így van. Azért teszi, mert szereti. Szerencsés ember. Oroszlán Szonjával beszélgettünk. Ács György- Elnézve az életrajzát közgazdásznak kellene lennie, vagy valami hasonlónak. Miért választott mást?- Zenész családba születtem. Apukám is, nagybátyám is zenészek. Talán ezért gondoltam úgy, nem megyek se zenésznek, se színésznek, se művésznek.- Engedték, hogy maga válasz- szón?- Egy ideig. Édesapám nyilván tudta, hogy ez milyen nehéz pálya. Sok szerencse kell hozzá és akkor be tud indulni a karrier, vagy nem és az keserves. Ezért ők örültek, hogy mást választottam. Próbálja ki magát a gyerek „reál-vonalon”. De hát reménytelen vagyok.- Akkor jött a zenekar.- Igen, mert azért mégsem esik olyan messze az alma a fájától. Úgy tűnt, ez menni fog. Egy barátommal alakítottuk zenekart, én énekeltem. ■v, Reggel kimenni hóesésben, hét-nyolc körül, mikor éledezik a természet, ahogy porzik a hó, látni az őzek ugrálását...- Úgy tudom, csalódott, hogy nem vették fel a Zeneakadémia dzsessz tanszakára.- Igen, mert nem akartam színész lenni. Mindenképpen zenész akartam lenni. A zenekarozás nekem nagyon-nagyon tetszett. Gondoltam, akkor megtanulom rendesen. A közgáz nekem nem annyira jött be, maradjunk inkább annál, ami jobban megy. De nem vettek föl, pedig nagyon készültem, szerettem volna.- A színművészeti felvételijére viszont nem igazán készült.- Valószínűleg így kell csinálni. Ahová nagyon szeretne bekerülni az ember és nagyon készül, oda nem veszik föl.- Volt sikerélménye a főiskolán? Hittek önben a tanárok?- Nagyon érdekes, hogy elsőre fölvettek. Talán pont azért, mert olyan lazán vettem a felvételit. Jól énekeltem, jól táncoltam. Majd megtanítjuk verset mondani - gondolták. Én nagyon élveztem. Milyen jó kis szakma - gondoltam -, hogy az ember eljátszogat mindenféle szerepeket. Sokat kell olvasni, én meg szeretem a könyveket. Nem tudtam, hogy mi vár itt rám. Az ember mesz- sziről látja, hogy a színészek szöveget mondanak, meg sokat tanulnak. De fogalmam sem volt, mi az, hogy eljátszani valamit. Ismeretlen volt az egész. Annak ellenére, hogy gyerekkoromban sokszor ültem apuval próbákon, meg színészek jártak fel hozzánk plusz korrepetícióra.- Ezek szerint nem volt iskolai ünnepségek versmondója?- Egyszer egy Gogol jelenetben szerepeltem az általános iskolában. Azért próbálkoztak velem. Főiskolai osztálytársaim azért már harmadszor, negyedszer próbálkoztak a felvételivel, jártak mindenféle előkészítőre. Nálam többet tudtak arról, mi vár rájuk, előnyben voltak.- Volt barátja a Színművészetin?- Eleinte? Nem mondhatnám. Nagyon nagy volt a verseny. Nem az összefogás volt a jellemző. Pedig Szirtes Tamás osztályába jártam és ő mindig a csoport- munkában hitt, abban, hogy a tömegnek ereje van. Nagyon nehéz ezt elmagyarázni huszonöt embernek, aki kiváló színész akarlenni - egyedül.- Most kik a barátai?- Van egy húszéves baráti társaságom: az egyik unoka- testvérem baráti köre. A szakmában szerintem egy kezemen meg tudom számolni, hogy kikkel barátkozom. Persze sok kollégával jóban vagyok, de igazi barátból nincs olyan sok. Bállá Eszter, Dobó Kata és a fiúk közül is van egy-kettő.- Járt New Yorkban és Bostonban különböző ének és színészi kurzusokon. Úgy tűnik, ezektől többet kapott, mint itthoni iskoláitól.- Annyiban igen, hogy ott ki mertem állni, nem volt veszteni valóm. Bátrabb voltam. Nem történik semmi, ha elbénázom, mert hazajövök és soha többé nem látnak. Ott akkora a verseny, hogy azt gondolom, elég hamar kiderül, kiben látnak fantáziát. És meg is mondják.- Önnek mit mondtak?- Azt mondták, hogy menni fog. Úgyhogy, mikor hazajöttem, elkezdtem keményen dolgozni. Azt nem mondanám, hogy hasznosabb volt a kinti iskola, mint a hazai, mert nekem itthon is nagyon jó tanáraim voltak, csak eleinte nem tudtam mit kezdeni vele. Nekem kellett, hogy kicsit feloldódjak. Amerikában értettem meg, mi ennek a szakmának a lényege.- Mi lenne az?- Hogy ez egy játék. Itt ki kell nyitni az elmét, meg a lelkét és a szívét az embernek. A képzelőerőnek nagyon erősnek kell lennie. El kell tudni játszani helyzetekkel, gondolatokkal. Nekünk mégiscsak leírt szituációkat kell eljátszani. Ez nekem nagyon tetszik. Rajtam múlik, hogy a szöveg jól legyen értelmezve. Kor- niss Mihály volt a drámaelemző tanárunk. Nagyon szerettem az óráit. Munkánk alapja, hogy a színész tudja, mit játszik.- Kell még bizonygatnia, hogy valójában nem szőke nő? Vagy már unja ezt témát?- Kicsit valóban unom. Jó pár éve nem téma szerintem. Ez elmúlt. A szakma skatulyáz be, nem a nézők. A színészek gyakran maradnak abban a szerepkörben, amiben indultak. En mindig is szerettem változtatni. Négy évig voltam a Vígszínházban, aztán a Centrálban, a Ma- dáchban, aztán filmeztem, most megint a Madáchban játszom. Szeretem a változatosságot.- Ehhez képest Dosztojevszkij a kedvenc írója.- Ezt senki nem érti.- Általában bölcsészek kedvence Dosztojevszkij.- Azért mert azt hiszik, hogy nagy, depressziós író, pedig nem.- Egyáltalán mit jelent a kedvenc író fogalma? Egyszer elolvasom ■ mondjuk a Karamazov testvéreket vagy a Bűn és bűnhődést és elhelyezem az írót valami rangsorban, vagy vissza-visszatérek a könyveihez?- Pont ez a két legnépszerűbb műve, de olyan sok vicces novellája is van. Például az egyik arról szól, hogy két szerető ösz- szetalálkozik a házastársi ágy alatt és hogy ne derüljön ki, hogy ott vannak, egyikük zsebre teszi az ott elbújó kutyát és hazaviszi. De sajnos a kutya megfullad, mire hazaér és a felesége veszi ki a döglött kutyát a zsebéből, miközben kamuzik, hogy hol is volt. És kezdődik a magyarázkodás... Vagy egy másik, amiben egy férfit bekap a krokodil az állatkereskedésben és a barátai úgy gondolják, kicsit még maradjon benne, gondolkodjon el az életéről. Ezeket nem ismerik az emberek.- Rendben, de nem ezek miatt lett ő a kedvenc írója.- Azért, mert, például Tolsztoj filmesen ír, képeket ír le, meg helyszíneket, mondjuk egy lóversenyt vagy kaszálást a mezőn úgy, hogy érzem a fű illatát. Dosztojevszkij meg oldalakon át olyan részletességgel ír le gondolatmeneteket, hogy az elvarázsol. Ez érdekel engem. Hogy például a Félkegyelműben miért jut el az ember addig, hogy megöljön egy nőt.- A pszichológia?- Igen, és ő nagyon érzelmes író, rám nagyon hat. Szeretem Oroszlán Szonja BUDAPESTEN SZÜLETETT, 1977. május 19-én. a mwKVJ'í János Közgazdasági- és Külkereskedelmi Szakközép- iskolában, német-magyar kéttan- nyelvű osztályban érettségizett. 1995 nyarán részt vett egy intenzív nyári kurzuson a bostoni Berk- lee College of Music ének szakán. a színház- és Filmművészeti Egyetem operett, musical színész szakán végzett. egy New York-i színiakadémián 1998-ban intenzív nyári kurzuson vett részt, majd azELTE Bölcsészkarán, kulturális azt is, ahogy fogalmaz. Olyan szép mondatokat ír, amilyeneket mástól soha nem kaptam. Csak olvasom és olvasom. A lelkem simogatja egy-egy mondata. Tök kész vagyok, amikor olvasom.- A lelke mélyén mégiscsak bölcsész.- Hát van másoddiplomám az ELTE bölcsészkaráról is.- Musical, vígjáték, vagy dráma? Kérem, állítsa sorrendbe.- HÚ...- Hát ha írókat tud rangsorolni...- Mondok magának egy példát. Azért szeretek Neil Simon darabokat játszani, mert mindhárom műfaj benne van. Amikor játszottam az Édeskettes hármasban című darabját, ami zenés vígjátékként volt föltüntetve a színlapon, a második felvonás közepétől olyan drámai jelenetek vannak benne, hogy a nézők az orrukat fújták percekig. Pont ezt szeretem a szákmámban. Vagy ott van a Mary Poppins, egy színes szagos kis mese. De Walt Disney pont olyan szerző, aki egy gyerekeknek szóló filmbe, darabba is nagyon kemény, házasságról és családról szóló tanulságokat írt. Attól, hogy valami zenés darab, még lehetnek mély gondolatai.- Megkerüli a választ.- Nem tudok választani. Ez olyan mintha megkérdeznék: film vagy színház. A filmben az a jó, hogy megmarad, többször föl lehet venni egy jelenetet és apró dolgok is látszanak közeliben. A színház meg élő, ahol ott van a néző és rögtön reagál. A zenés darabban jó, hogy lehet énekelni, táncolni. Á drámában lehet „komolykodni”. Nehéz sorrendet állítani. Azt nem szeretem, amikor végig zene van egy darabban. Nekem színészként szükségem van arra, hogy legyen benne próza. Nem szeretem, ha végig csak énekelni kell. A Macskákban is hiányzott a próza.- Hogy emlékszik vissza a Csillag születik zsűritagságára?- Olyan volt mint a felvételim a Színművészetin, csak fordítva. A másik oldalon ültem. Én döntöttem mások sorsáról, bár nem akarok ilyen túlzóan fogalmazni. Érdekes volt látni, mennyire szeretnék megmutatni fiatalok a tehetségüket. menedzser másoddiplomát is szerzett. 1993-TÓL NÉGY évig a Cool Miners énekese volt. 2000-től Vígszínházban és a Pesti Színházban, a Madáchban, a Centrál Színházban játszik. A day of Wrath (Harag Napja) egyik női főszerepét kapta, itt Christopher Lambert-tel ját- szottNagy sikere volt magyar filmekben is. Az ml televíziós csatornán a Mindenből 1 van!, improvizációs játék résztvevője. sokszor díjazták tehetségét, produkcióit.- Ha van ideje, megnézi a tehetségkutatókat a tévében?- Mostanában nem, mert azt gondolom, Magyarországon nincs annyi tehetség, hogy három-négy tehetségkutató verseny legyen évente. Kettő is sok. Legyen ötévente egy, és akkor van remény arra, hogy lesznek igazi tehetségek. Egyre kevésbé nézem ezeket a műsorokat. Inkább elmegyek az Operába. Nagyon szeretem. Főleg a balettot. Félig ott lakom az Operában.- Szentpétervár vagy New York?- És! Nem vagy, és! New Yorkban az a jó, hogy kicsit európai város, ahol van kultúra.1 Amerikában nem tudnék más olyan várost mondani, ahol szívesen élnék. A nyugati part nekem nem jön be, pedig ott van Hollywood, de az nekem plasztik város. Most már inkább Szentpétervárt választanám, mert számomra egyre fontosabb kezd lenni a kultúra. Sokat utazgattam külföldön, és rájöttem, Európában szeretek élni, mert nem jó kulturális gyökerek nélkül. Gyönyörű például az új-élandi természet, de ott nem tudok elmenni az Operába megnézni a Hattyúk tavát. Egyébként is három négy hét után honvágyam van.- A bokszot abbahagyta? Menynyit mozog hetente?- Rég abbahagytam. Utána jött a jóga. De két éve a lovaglás a nagy szerelem. Ez egyébként kemény testmozgás is. Hiába néz ilyen hitetlenkedve. Volt már háromórás túrán? Voltak közben hosszú vágták? Aki nem lovagolt, igazán nem is sejti, hogy a test összes izmát igénybe veszi. Atermészetben lenni egy hatszáz kilós állat hátán, az remek dolog, emellett persze az ember jár edzeni, mert muszáj, de a kondit, az állóképességet a lovaglás adja. Reggel kimenni hóesésben hét-nyolc óra körül, mikor éledezik a természet, ahogy porzik a hó, látni az őzek ugrálását...- Most hol játszik és miben?- A Madáchban az 1x3 néha 4 című bohózatban, és a Mary Poppinsban, ami régi álmom és remélem sokáig műsoron lesz. A Centrál Színházban Brian Clark színművében, a Mégis, kinek az életében is játszom Joey Sadler nővér szerepét, ami egy jó szomorú darab.- Film?- Van film? Én nem tudok róla.
