Tolnai Népújság, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-02-17 / 7. szám

2013. FEBRUÁR 17., VASÁRNAP SZTORI 5 Csapadékos tél tölti a Balatont veszély Európa legsekélyebb tava érzékeny a szárazságra, de még ükunokáink is fürödhetnek benne Úgy néz ki, megint nem szá­rad ki a Balaton. A sok csa­padék hatására a tó déli part­ján már több helyen véde­keznek a belvíz ellen, pedig októberben még kritikusan alacsony, 37 centiméter volt a vízállása. Mindez annak köszönhető, hogy az elmúlt két hónapban négy havi csa­padék hullott. Fábos Erika Az elmúlt két aszályos év után decembertől fokozatosan állt helyre a vízháztartás az or­szágban. A tavalyi év utolsó hó­napjában a szokásoshoz képest közel másfélszer annyi csapa­dék hullott szinte országszerte, észak-keleten pedig sokszor annyi, mint az évszakos átlag. Az elmúlt két hónapban például négyhavi mennyiségnek meg­felelő csapadék érkezett ide. Za­lában is több hó és eső esett, ez pedig a Balatonnak tett jót. A sok csapadék hatására 68 centimé­terre emelkedett a tó vízszintje, a part menti részeken több helyen már belvízvédelmi készültséget rendeltek el. Az év eleje óta há­rom Velencei-tónyi vízmennyi­ség - 120 millió köbméter - érke­zett a Balatonba, 20 centimétert emelve a víz szintjén. G. Tóth László, a Balatoni Lim- nológiai Kutatóintézet igazgató­ja azt mondja: tavaly októberben 70 helyett 37 centiméter volt a Balaton vízszintje, ami már kri­tikusnak volt mondható, igaz, a 2003-as 22 centiméteres nega­tív rekordtól azért még messze volt. Ez amiatt alakult így, hogy 1921 óta nem esett olyan kevés csapadék a tó vízgyűjtő terüle­tén, mint 2012-ben, ráadásul, mivel nagyon meleg nyár volt, erős volt a párolgás is. Annyira, hogy az 1999 óta eltelt évek kö­zül ez már a hatodik volt, ami­kor több volt a vízveszteség a párolgással, mint az utánpótlás az égből, vagy a tavat tápláló vízfolyásokból. „A hidrológus szakemberek napra pontosan megadják, mi­kor mennyi az ideális vízszintje a tónak - mondta G.Tóth Lász­ló. - Legtöbb víz április közepén jellemző, legkevesebb pedig október végén. így aztán napra pontosan tudjuk, hogy mikor, Balatonlelle, 2012. augusztus 14. A turizmusból élők nagyon megijedtek tavaly nyáron, de most fordított a probléma: már támad a magas víz a déli parton. mekkora az elmaradás. Most 74 centiméteres kéne legyen, tehát már csak 5-6 centire va­gyunk ettől, ráadásul egy nap kiadós, tartós esőzés vagy hava­zás egy-két centimétert is képes emelni a vízszinten.” Hiába állt körülbelül helyre a vízszint, Közép-Európa leg­nagyobb tava szerepel a klíma- változás miatt leginkább veszé­lyeztetett helyek ENSZ-listáján, mint olyan, amit néhány év­század múlva csak archív fel­vételeken láthat az utókor. A csapadékhiány miatt ugyanis folyamatosan vészesen össze­zsugorodhat a víztükör, súlyos gondokat előidézve. „A Balaton nagyon sekély tó, Európában a legsekélyebb, a többi nagyobb tó mélysége a mi Balatonunknak a tízszerese - mondta G. Tóth László. - A Bala­ton átlag mélysége 3,2 méter és 74 kilométer hosszú. Hogy köny- nyű legyen elképzelni, azt szok­tuk mondani, hogy ha egy hét méter hosszú modellt készíte­nénk belőle, mindössze három milliméter víz lenne benne. Az ilyen tavak nagyon érzékenyek a környezeti és ezen belül az ég­hajlati változásokra, a vízután­pótlás alakulására. Szélsőséges esetben akár ki is száradhatnak és mivel százévente több mint egy centit fel is töltődik, több ezer év alatt akár ennek követ­keztében is megszűnhet. Tudo­mányosan tehát ennek megvan az esélye, de nem a mi és nem Víz alatt a Fátyol-vízesés a csapadékos tél nemcsak a Balatonnak tett jót. Másfél éve száradt ki és most újra csobog a Szalajka völgyben a Fátyol-víz­esés, és az őszi vetések is biz­tonságban vannak. az ország nagy részén csak­nem teljesen telítődött vízzel a talaj felső 50 centiméteres.réte­ge, és mélyebben is jelentősen átnedvesedett. Február első napjaiban tovább javult a hely­zet: már csak Szolnok, Csong- rád és Békés megyében vannak is a dédunokáink életében. Be­látható időn belül nem fenyeget ilyen veszély, még a klímaválto­zás miatt sem. Hiába a csapadékos tél, és a várható esős tavasz, a vízügyi szakemberek még nem nyu­godtak. Ahhoz ugyanis, hogy a turisztikai szezonban a fürdő­zéshez és hajózáshoz is optimá­lis vízszint alakulhasson ki, ko­moly utánpótlás kell még. A leg­olyan nagyobb összefüggő terü­letek, ahol a talaj méget tudná nyelni a csapadékot az 50 és 100 centiméter közötti mélység­ben, így jelenleg nincs veszély­ben az őszi vetés. idén 1,1 millió hektáron van őszi búza az országban, a veté­sek 67 százalékát minősítették jónak a szakemberek. Tavaly - a vízhiány miatt - az 1,08 mil­lió hektár búzának mindössze 17 százaléka volt jó állapot­ban. kedvezőbb az lenne, ha május végére 110 centiméteres lenne a vízszint, az elmúlt két rendkí­vül meleg és csapadékhiányos év után azonban a vízügyi szak­emberek elégedettek lennének azzal is, ha 90 centiméter fölé emelkedne a száraz nyári idő­szak beköszönte előtt. „Sokan úgy hiszik, ha azt mondjuk, hogy 37 centiméter a vízszint a Balatonban, az az je­lenti, hogy térdig lehet gázolni a tóban - mondta G. Tóth László. - Ez nem így van. A vízszintet a Balti tenger átlag vízszintjéhez képest adják meg. így tehát, ha azt hallanánk, hogy a Balaton vízszintje nulla, az nem azt je­lentené, hogy kiszáradt, hanem azt: 2,4 méteres az átlagmélysé­ge. Azt egyébként, hogy melyik az ideális mélység, nehéz meg­mondani. Másra van szüksége a halaknak, másra a nádasok­nak, másra a turistáknak és a hajósoknak is. Egy biztos: ami­kor az a szélsőségesen alacsony vízállás volt, elvégeztünk egy négy éves kutatási projektet, Ezért kellett nagyon a sok csapadék 2011-BEN MEGDŐLT ÜZ éVSZÓZÜ­dos szárazsági rekord Magyar- országon. Ez azért nem okozott súlyos aszályt, mert 2010-ben minden idők legcsapadékosabb éve volt a meteorológiai méré­sek kezdete óta, így még kitar­tott a víztartalék. A száraz idő­járás azonban 2012-ben is foly­tatódott, és egyre inkább csök­kentő viza talajban. Sok he­lyen még a 300 millimétert sem érte el a csapadék mennyisége tavaly januártól szeptemberig. a március és az augusztus az elmúlt száztizenkét év legszára­zabb márciusa, illetve augusztu­sa volt. Az ország döntő részén a szokásos esőnek még a négyötö­de sem esett le, sőt például a Dél-Dunántúl egyes részein a kétharmadát sem érte el. A nyár végére a talajnedvesség már mindenütt 30 százalék alá csök­kentő felső félméteres rétegben, sőt az Alföldön több helyen 20 százalék alá esett, ami már kriti­kusan száraznak számított. 2012 a nyolcadik legmelegebb és a kilencedik legszárazabb évnek bizonyult 1901 óta. nagyon sokféle szakember be­vonásával. A tudományos elem­zések és modellezések eredmé­nye az lett, hogy a Balatonnak van egy tíz éves ciklusa, ami­ben benne van ez a „vízjáték” is. Az alacsony vízszint, a hek­tikus vízszint-ingadozás való­ban ijesztő tud lenni, de drasz­tikus beavatkozást igénylő vészhelyzet nincs. A tudomány mai állása és az elmúlt 150 év tapasztalatai szerint beavatko­zásra semmi szükség, a termé­szet mindent megold maga. Ez a mostani egy újabb példa erre. Amennyiben ugyanis a szoká­sos csapadékmennyiség esik le tavasszal, semmi gond nem lesz a vízszinttel, hiába voltak riasz­tóak a tavaly őszi adatok.” Ami biztosan megnyugtató, hogy mindeközben a Balaton vízminősége kiváló. Olyannyira az, hogy egyes vélekedések sze­rint már túl tiszta is. Annyira kevés ugyanis már a tápanyag a vízben, hogy a halak egyre ke­vesebb ennivalót találnak ma­guknak. a Az újságíró legrangosabb díja ' MEGKERESETT w a Békés Me- '1"AI gyei Hírlap rados virág útján egy úr. Szerkesztő kollégám által üzente, fontos ügyről akar velem beszélni. Amikor felhívott, egy idős fér­fi kedves és energikus hangját hallottam. Elmondta, nagyon szereti a vasárnapi cikkeimet, amelyeket „tanulságosnak, de nem tanítónak” tart. Annyira szívesen olvassa őket, hogy úgy döntött, muszáj megaján­dékoznia egyik képével. Az idős úr ugyanis festőművész, Gyulán él, ahol általános sze­retetnek és elismerésnek ör­vend. Sok jó célt is támogat a festményeivel, grafikáival és tanári munkájával. A gyere­keknek különösen tetszenek a művei. elkérte a címemet, és hama­rosan megérkezett a csomag. Egy szép kis zománc festmény volt benne: narancsszínben, zöldben-kékben, sárgában és pirosban pompázó hegy, felette üde, kék égbolttal, az előtérben és a távolban stili­zált fehér madarakkal. A cím: „Vízparti hegy”, a „Teremtés” sorozatból. A művész alkotta látvány valóban egy szűzi, éppen csak megszületett, érin­tetlen világ képzetét sugallja. gyűri bácsi (mert kérte, ne írjam meg a teljes nevét, szeré­nyen a háttérben akar marad­ni) a farost-lemez hátoldalára fekete filctollal ráírta: „Rados Virágnak és Párjának minden jót kívánva szeretettel”. A ké­pet figyelmesen a férjemnek is szánta, hiszen, amint mondta, az közös otthonunk falát fogja díszíteni. Megnéztem Gyuri bácsi életrajzát: 1944. április 6-án született, huszonhárom év különbséggel ugyanazon a napon, mint én. sokan úgy vélik, az ilyesfajta egybeesés, amit a latin ko­incidenciának nevez, puszta véletlen, és tévesen tulajdoní­tunk neki misztikus, maga­sabb rendű üzenetet. De úgy, ahogy Márai Sándor közelíti meg a jelenséget, már más­képp áll a dolog. „Nem hiszek a véletlen találkozásokban- írja. (....) - Két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb, csak amikor megértek e találkozásra. Megértek nem éppen szeszélyeikkel vagy hajlamaikkal, hanem belül­ről, valamilyen kivédhetetlen csillagászati törvény szerint, ahogy az égitestek találkoz­nak a végtelen térben és idő­ben, hajszálnyi pontossággal, ugyanabban a másodpercben, amely az ő másodpercük az évmilliárdok és a tér végtelen­ségei között.” mindez persze nagyon is misztikusan hangzik. De ha leképezem a művészi, kicsit ezoterikus sorokat Gyuri bácsi és az én esetemre, hétköznapi módon így lehetne fogalmaz­ni: az újságíró írja a cikkeit, Gyuri bácsi olvassa őket, mi­közben úgy érzi, kap tőlük va­lami számára fontosat, és egy­szer csak megszületik benne az elhatározás, hogy a maga módján viszonozza ezt. Képet küld a szerzőnek - a festőem­ber művét az íróembernek. És már kész is a kettőnk történe­te: szobánk falán ott függ Gyu­ri bácsi képe, és van tőle egy baráti meghívásom Gyulára, az otthonába. amikor egyébként telefonál­tam neki, hogy megköszönjem a küldeményt, elmesélte, délelőtt a temetőben járt, meg­látogatta hat éve elhunyt fele­sége sírját. „Az élet mindig ad a bánat mellé örömet - mond­ta. - Látja, kedves, ma már volt részem szomorúságban, de most, hogy maga felhívott, kaptam egy kis jót is.” Gyuri bácsi derűje, az életnek ez az árnyalt felfogása szíven ütött. Feltöltött energiával. Jó lesz vele találkozni. szeretem az olvasóimat. Egy írói bemutatkozás során ki kellett töltenem azt a rubrikát, hogy „díjaim". Nem kaptam semmiféle formális szakmai kitüntetést, sem a legrango­sabb Pulitzert, sem mást, és bár jólesne a gesztus (kinek nem?), csak ráadásnak tekin­teném. Ami igazán fontos, és amit a kérdésre válaszoltam: „az én díjam: olvasóim szere- tete”. * > k »

Next

/
Thumbnails
Contents