Tolnai Népújság, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-15 / 39. szám
Növényvédelmi újdonságokkal ismerkedtek a gazdálkodók bölcske Jó hangulatú és hasznos volt. így vélekedtek a szántóföldi gazdálkodók, akik részt vettek a tegnapi bölcskei szakmai rendezvényen. Dr. Sűrű János címzetes egyetemi docens, a tanácskozás egyik házigazdája elmondta, három - vetőmagot és növényvédő szereket forgalmazó - cég mutatta be újdonságait a Bölcske, Dunaföldvár és Tolna környéki gazdáknak, és a szomszédos megyékből érkezőknek. Szó esett az elmúlt év aszályos időjárásáról is, aminek az eredménye az átlagosnál gyengébb termés volt. Dr. Sűrű János elmondta, a megye északi felében jól jött a tél eleje óta tartó csapadékosabb időjárás. A múlt évben mindössze 320 milliméternyi csapadék hullott azon a vidéken, de az idén már 150 milliméternél tartanak. A talaj felső része 40 centis mélységig átázott, ami segíti az ősszel vetett növények fejlődését is. ■ M. I. 5 A kottalapozók művészete előtt tisztelegtek tolna A (kotta)lapozók művészete előtt tisztelgett a tolnai Fusz János Zeneiskola tanári kara az intézmény legutóbbi koncertjén, a zeneiskola dísztermében. Kiderült, hogy a lapozok (más néven alapozók) valójában a zene fundamentumáért felelősek, vagy például az is, hogy nincs ujjlenyomatuk, mert a rengeteg gyakorlás miatt az ujjaik vége lekopik. A zenepedagógusok bemutatták a lapozóművészek különféle típusait is, a közönség megismerkedhetett egyebek mellett a diszkópatkány, a tisztaságmániás, a balett táncos, vagy a hajléktalan lapozóval is. Fontos megjegyezni, hogy a tolnai zenepedagógusok nem őrültek meg, csupán a hagyományos farsangi növendék hangversenynek adtak sajátos, a humor több vállfáját ötvöző keretet, vastapsra ragadtatva a szülőket és a növendékeket. Úgy tudjuk, a siker nyomán a pécsi zeneiskola is élénken érdeklődik a lapozok művészete iránt: a produkciót ott is bemutatják. ■ S. K. 2013. FEBRUÁR 15., PÉNTEK KÖRKÉP PROMÓCIÓ ^ ^ Minden az innovációról iparkamara Növelni kell a kutatás-fejlesztésre szánt összeget Az innováció, a kutatás-fejlesztés és az iparjogvédelem volt a témája azoknak a tájékoztató előadásoknak, amelyeket a megye négy városában tartottak a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében. Venter Marianna A kamara rendezvénysorozatának létrejöttét az a támogatási szerződés biztosította, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között jött létre. A támogatás célja a hazai kis- és középvállalkozások innovációs képességének fejlesztése, ösztönzése a kamarai hálózatban rejlő lehetőségek kihasználásával. Mint azt Hornok Jenőtől, a TMKIK Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetőjétől megtudtuk, kiemelt és központi téma volt az új nemzeti innovációs stratégia (Nemzeti Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020). Annál is inkább, mert a kamara rendezvénysorozatával szinte párhuzamosan zajlott a stratégia társadalmi egyeztetése. A stratégiatervezet célként fogalmazza meg, hogy Magyar- országon a kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP 1,8 százalékára növekedjenek az évtized végére. Emellett olyan környezet megteremtését támogatja, amelyben a kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó köz- intézmények, vállalatok és innovatív vállalkozások egyaránt fejlődni és növekedni tudnak. A Nemzeti Innovációs Hivatal és a Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai támogatásával, komoly kompetenciával rendelkező előadók ismertették a stratégia főbb célkitűzéseit, terveit, irányait. A Nemzeti Innovációs Hivatal Stratégiai Főosztálya képviseletében Kiss Tamás vezető tanácsos, Hlács András vezető tanácsos és Bozsó Gergely tanácsos fogadta el a kamara felkérését. A Nemzetgazdasági Minisztérium Innovációs és K+F Főosztálya pedig Dr. Borsi Balázs stratégiai referens részvételét biztosította. A stratégiai célok elérése érdekében nagyító alá vették - Jámbor Anita pályázatkezelési koordinátor és a Hornok Jenő, a TMKIK Szolgáltató NKft. ügyvezetője bízik abban, hogy az idei rendezvények is sikeresek lesznek MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ segítségével és tolmácsolásában - az aktuális hazai és eu-s pályázati forrásokat, támogatási lehetőségeket. Fontos volt megismerni azt a szűkebb gazdasági környezetet is, mely a megyei és regionális gazdaság, az innováció és kutatás-fejlesztés, valamint a vállalkozói szféra kapcsolatát, viszonyát jellemzi. Erre Kocsis Tamás, a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. ügyvezetője, illetve Temesvári Rita projektmenedzser vállalkozott. A számok sajnos azt mutatják, hogy nem csak a megyének, a régiónak is van mit behoznia... Mindezt azonban nem szabad kudarcként megélni, hiszen ezen kedvezőtlen vagy gyengébb produktumokban benne van a fejlődőképesség lehetősége, és erre kell koncentrálni - hangsúlyozta Kocsis Tamás. Az iparjogvédelemnek és a a 2013. évben az előző év végi programsorozathoz kapcsolódva, azt tovább folytatva több olyan eseményt tervezünk, melyek segítik a megfogalmazott célok megvalósulását. Egyik ilyen célkitűzés például a terület (innováció és iparjogvédelem) szakmai szervezeteivel való kapcsolattartás erősítése, gyakorlatban is hasznosítható tartalommal való feltöltése lesz. Példaként említeném a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.-vel március első hetében tervezett információs napot, amely, mint közös rendezvény, bízom benne, hogy ismét sikeres lesz - mondta Hornok Jenő. szabadalmi kérdéseknek külön előadói napot szenteltek. Dr. Gács János promóciós tanácsadó a HIPAvilon Nonprofit Kft./Szel- lemi Tulajdon Nemzeti Hivatala képviseletében tartott minden szempontból érdekes és a résztvevők számára hasznos tájékoztatót, konkrét problémás esetek ismertetésével. A nemzetközi gyakorlat is azt igazolja, hogy csak az a térség lehet'sikeres, ahol az innováció megjelenése nem egy-egy akcióhoz kötődik, hanem állandóan működő, intézményesített, hálózatba szervezett szereplők tudatosan végzett munkája. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamra a megyei kamarák részvételével innovációs szakértői/ referensi hálózatot épít/épített ki és működtet. A helyi referens mintegy koordinálja azokat a konkrét tevékenységeket, melyek a helyi és megyei vállalkozások innovációs törekvéseit mozdítják elő. szekszárd Gyors ügyintézés, konzultáció, az ésszerűség, a nemzeti érdek és a jogszerűség szempontjai alapján folytatott hatósági munka. A megújult Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) ezen elvek alapján kívánja folytatni munkáját. A fentieket Győri Gyula, az NKH elnöke mondta el a megyeszékhelyen tegnapi sajtótájékoztatóján. Az elnök és munkatársai bemutatkozó látogatást tettek Szekszár- don, ahol tájékozódtak a hatáskörükbe eső helyi ügyekről is, bízva abban, hogy munkájuk a jövőben nem a hozzájuk küldött kérelemmel kezdődik majd, hanem a két fél konzultációjával, az álláspontok egyeztetésével. Ez a folyamat már el is kezdődött, ugyanis Horváth István, a megyeszékhely polgár- mestere - úgy is, mint ország- gyűlési képviselő - ismertette a vendégeket az aktuális közlekedési kérdésekről. Az egyik a 6-os és 65-ös út találkozásánál, vagy ahogy a legtöbben ismerik, a siófoki elágazónál régóta várt körforgalom építése, amely az idén kezdődik; a másik pedig a sióagárdi Sió-híd tervezett felújítása. A körforgalom esetében az engedélyezési eljáráshoz kért segítséget a város, a híd felújítása esetében szakvéleményt szeretnének a parlamenti lobbizáshoz. Szó volt emellett a Duna hajózhatóságáról is, amely már évek óta problémás a megyei szakaszon. Horváth István jelezte, hogy parlamenti szinten kezdeményezni kívánja az ügy megoldását. ■ V. M. Győri Gyula (balról) és Horváth István A megújult közlekedési hatóság gyorsabb ügyintézést ígér Kép és kerámia a Szent László portagalériájában Az a cél, hogy a vidék talpra álljon helyi gazdaság Közösségfejlesztő alapra lehet pályázni az LMP jóvoltából szekszárd Koroknai Ferenc és Koroknainé Székely Zsuzsanna fazekas-keramikusok, valamint B. Székely Sára amatőr festő alkotásaiból nyílt kiállítás a Szent László TISZK székhely intézményének portagalériájában. Koroknai Ferenc a tárlatnak otthont adó iskolában tanult keramikusnak, majd maga is tanította a szakmát. Felesége szintén fazekas-keramikusként végzett. Saját műhelyük Tolnán van. B. Székely Sára amatőr festő az iskola dolgozója, aki család és a munka mellett gyermekkori álmát váltotta valóra, amikor 2010-ben elkezdett festeni. A kiállítást március 11-ig láthatja a közönség. ■ V. M. Az alkotók a megnyitón tamási - Országjáró kőrútunk során olyan településeket keresünk fel, ahol a polgármesterek sokat tesznek a foglalkoztatás növeléséért, a természeti környezettel összhangban - mondta Szél Bernadett, az LMP országgyűlési képviselője a tegnapi sajtótájékoztatón. Az eseményen arról is beszélt, hogy a Start program csak ideiglenes megoldást kínál, de nem jelent visszatérést a munka világába. Úgy fogalmazott, ehelyett olyan közmunkaprogramokra lenne szükség, melyek elősegítik a helyi önellátást, a gazdaságfejlesztést. A cél érdekében létrehoztak egy 67 milliárd forintos közösségi gazdaságfejlesztő alapot, melyre az önkormányzatok illetve magánszemélyek is pályázhatnának. Utóbbiaknak ezáltal ház-szigetelésre, nyílászárócserére is lehetőségük nyílna egy élhetőbb, zöldebb jövő reményében. Schiffer András LMP-s országgyűlési képviselő pedig arról beszélt, hogy az újonnan elfogadott polgári törvény- könyvben nem vették figyelembe az ő javaslataikat. Ezek helyett olyan döntések születtek, melyek segítségével többek között nem lesz követhető a közpénzzel való x gazdálkodás, sőt megnehezítették a kis- és középvállalkozások helyzetét is. ■ M. Á.
