Tolnai Népújság, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-13 / 37. szám
2 KÖRKÉP 2013. FEBRUÁR 13., SZERDA | ^ VENTER lül MARIANNA Olgi története biztos vagyok benne, hogy ha lettek volna mellette nevelőszülők, és azokat a jelenleg használatos elvek alapján választják ki, Olgi élete egészen másként alakult volna. A komoly, csöndes lány a középiskolában volt osztálytársam. Imádta a történelmet, és fantasztikusan szavalt. Egyik év végén, ballagás előtt, a várost jártuk, virágot gyűjtöttünk, hogy feldíszíthessük az iskolát a végzősök tiszteletére. Nekem Olgi jutott párnak, és feltűnt, hogy kezdeti vidámsága szomorúságba csapott át. Megkérdeztem, mi történt, erre rámutatott az egyik házra: valamikor itt laktam. tudtuk róla, hogy állami gondozott, és az egész családjából egy fivérén kívül - akivel úgy-ahogy tartotta a kapcsolatot - nem ismer senkit. Sem a szüleit, sem a másik négy testvérét. Hosszas faggatás után kibökte, hogy hat évesen nevelőszülőkhöz került - abban a bizonyos házban laktak -, nagyon tetszett neki a dolog, boldog volt. Talán egy évig tartott az idill, aztán minden magyarázat nélkül ismét az intézetben találta magát. Kiderült ■ in i ugyanis, hogy komoly problémák vannak a veséjével, kezelésre, terápiára, rendszeres orvosi ellenőrzésre, kíméletre szorul. Félig felnőttként megértette, hogy a befogadó család nem akart vesződni vele, a "problémás" gyerekkel, ám pár évesen igazi tragédiaként élte meg, amely az egész életére kihatással volt. olgi sorsa nem alakult jól: nem fejezte be a főiskolát, rosszul választott párt, mindkét veséje tönkrement, nyomorog. Ha lettek volna az életében olyan emberek, akik mellette állnak, akik figyelnek rá, akikben megbízhat, és akikre számíthat, ennek a történetnek más lenne a befejezése. ÍRÁSUNK A 3. OLDALON. Székely zászlót lenget a szél szolidaritás Egyre több középületre tűzték ki az égszínkék lobogót Aláírásgyűjtés: sokan támogatják a szövetség célkitűzését baranya-tolna Tegnap a pécsi megyeházán is kitűzték a székely zászlót, s egyre több baranyai, tolnai településen is a lobogó használatával vállalnak szolidaritást az Erdélyben tiltott jelkép használatával. Máté Balázs A „zászlóháború” Baranya és Tolna megyét is elérte, egyre több településen tűzik ki a székely zászlót, miután Romániában betiltották a lobogó használatát. A zászlóvita előzménye az volt, hogy miután az erdélyi Hargita megyében a megye szimbólumává nyilvánították a székely zászlót, egyre több erdélyi önkormányzat hivatalára is kitűzték, a román hatóságok pedig ezt törvénytelennek nyilvánították. Mohácson a busójárás tetőpontján, vasárnap tűzték ki a városházára a zászlót.- Az eseményre érkezett 60-80 ezer ember figyelmét is szerettük volna felhívni a szolidaritás fontosságára, a lépést részünkről egyébként természetesnek tekintjük - mondta Szekó József, Mohács polgár- mestere. A baranyai megyeháza pécsi épületére kedden tűzte ki a lobogót Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke. Lapunknak úgy fogalmazott, az előzmények ismeretében, s nemzeti elkötelezettsége okán ez magától értetődő volt. Az általunk megkérdezett más településvezetők is azt mondták, szív- és nemzeti ügynek érzik a székely zászló használatát. Baranyában többek között Komlón és Birjánban is kitűzték a lobogót. Tolna megye településvezetőit Potápi Árpád János, Bony- hád polgármestere, az Ország- gyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke kérte erre. A kezdeményezéshez egyre többen, például Szekszárd és Kakasd is csatlakozott. Tolna városában két középületre is kitűzték a székely zászlót, még a múlt héten. A város mözsi településrészén az egykori tanácsháza épületére szombaton tűzte ki a székely zászlót Szabó Imre, a mözsi részönkormányzat elnöke. Éonyhádon, a Völgység központjában az elsők között tűzték ki a városháza homlokzatára a székely lobogót Romániában sem értenek egyet a kérdésben a romániai újságok többsége a magyar kormányt teszi felelőssé a székely zászló ügyéről kirobbant vita miatt. A kormányzó Szociálliberális Szövetség szócsövének számító Jurnalul National vezércikkírója szerint Magyarország elszigetelődött jobboldali politikájával, a választások kimenetelét pedig a - szerinte - félmillió külhoni kettős állampolgár szavazata döntheti el. a liberális kötődésű Adeva- rul Crin Antonescu a román szenátus elnökét idézi a napokban megjelent írásában: „Orbán Viktor egy kis ország miniszterelnöke (...), de a világ magyarsága számára az akar lenni, mint a katolikusoknak a pápa.” de más vélemények is vannak. A jobboldali Romania Libera Őrültség Bukarestben és Budapesten címmel közölt kommentárt, amelynek szerzője leszögezi: Kovászna megye prefektusának nem lett volna szabad megengednie magának, hogy egy gyarmatosító hatalom arroganciájával eltávolítsa a székely zászlót egy, a megyeházán rendezett ünnepségről. a héten emellett több román publicista közölt a hangulat- keltést elítélő írást. Lucian Mandruta televíziós személyiségpéldául már a vita kirobbanásának másnapján székely zászlót „ tűzött ki” Facebook-ol- dalára és bejelentette: „ma én is székely vagyok, az első Arges megyében”. Egység, remény a székely zászló az egyedüliként székely családból származott erdélyi fejedelem, Székely Mózes 1601-ből való zászlajának változata: égszínkék mezőben arany csík látható rajta, a fejedelem névjegye helyett a székely szimbólumokkal, a Nap csillagváltozatával és a Holddal díszítve. A Nap-csillaga jelenlegi nyolc székely szék egységének, míg a Hold a hitnek, a reménynek, a bizakodásnak a jelképe. a székelyek többsége az Erdélyben található Székelyföldön él. A bukovinai székelyek a madé- falvi veszedelem után menekültek a Kárpátokon túlra, onnan telepítették át őket Magyarországra, ők ma jellemzően Tolna és Baranya megyékben élnek. bonyhád - Jól haladunk az aláírásgyűjtéssel, már közel négyezer ember fejezte ki ily módon, hogy támogatja a célkitűzésünket - összegezte Csibi Krisztina elnök. Mint arról korábban beszámoltunk: a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége elhatározta, hogy a népcsoport egyik gyönyörű hagyományát, a betlehemes játékot a szellemi örökség részévé kívánja nyilváníttatni. Több mint egyéves előkészítési munkán vannak túl, de még számos egyeztetés, feladat áll előttük, ami után kérhetik a népszokás nemzeti jegyzékbe történő felvételét. Ezek közül az egyik kritérium a közvélemény támogatását igazoló aláírások megléte. Csibi Krisztina azt mondta, bár az konkrétan nincsen rögzítve, hogy mennyi szükséges, 14 ezret szeretnének összegyűjteni május elejéig Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megyéből. Azért ennyit, mert 1941-ben közel 14 ezer bukovinai székely települt le e három megyében. Örömmel számolt be arról is, hogy nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában és Kanadában is vannak segítőik, akik az ottani, székely gyökerekkel rendelkező emberek aláírását gyűjtik össze. De az itteni önkormányzatok, szakmai- és civil szervezetek is a támogatásukról biztosították a szövetséget. Csibi Krisztinától azt is megtudtuk, az aláírásokat tartalmazó összesített ív mellett egy adatlapot és. egy 20 perces, a népszokást bemutató filmet kell benyújtsanak a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Bizottságához, akik várhatóan ősszel bírálják el a kérelmüket. ■ V. B. Csibi Krisztina elnök Érkeznek az új jogosítványok - a régiek a lejáratig jók tervezet Az elveszett irat soron kívüli pótlása feláras lenne, de akár az interneten keresztül is be lehet jelenteni az igényt dél-dunántúl Már az új arculatú, az EU tagállamaiban egységes jogosítványokat kaphatják kézhez azok, akik január 19-e után adták be igénylésüket az okmányirodákban. Ugyanakkor az érvényes vezetői engedélyeket nem kell lecserélni, azok a lejáratukig használhatók. Az új, többféle biztonsági elemmel ellátott, kártya formájú jogosítvány ugyanúgy helyettesíti a személyi igazolványt, mint az elődje. Az ezzel kapcsolatos ügyintézés egyszerűsítését, illetve felpörgetését is tervezi a kormány. Jelenleg az elvesztett, vagy ellopott jogosítvány helyett csak személyesen lehet újat kérni négyezer forint illeték ellenében - az okmányirodákban, amelyeknek 30 nap áll rendelkezésükre az új okirat elkészítésére. Ezen is változtatna a kormány, a tervezet szerint elég lenne online bejelenteni az irat elvesztését, amelyet az útlevél kiváltásához hasonló módon soron kívül vagy azonnal megkaphatna a tulajdonosa. A 24 órás útlevél ára egyébként 39 ezer forint, a háromnaposé 29 ezer, míg a 7 naposé 19 ezer forint. A tervezet szerint a biztosítást igazoló papírt sem kellene a forgalmiban tartani, a jogszabály jóváhagyása esetén az év második felétől a kötelező felelősségbiztosítást csak a műszaA rendőrség természetesen ezután is ellenőrzi a jogosítványt ki vizsgán és tulajdonosváltáskor ellenőriznék. Az elveszett rendszám pótlásánál is hasonló a cél, megteremtik a lehetőségét annak, hogy a számítógép előtt ülve is bejelenthessék a problémát az autósok. Jelenleg egy rendszám pótlásáért 5500 forintot kell fizetni, kettő esetén már a duplájánál is többet. A jövőben a parkolási igazolványokat is gyorsabban pótolnák a mozgáskorlátozottaknak. A szakemberek szerint nem csak akkor van erre szükség, ha elveszett a világoskék igazolvány, hiszen az autókat feltörve lopják is a számos kedvezménnyel járó iratokat. ■ Hajdú Zs. Maradhat a forgalmi a tervezet szerint a lejárt műszakival közlekedő autósokat továbbra is megbünteti majd a rendőrség, azonban a jövőben nem veszik el a forgalmit. Az indoklás szerint a hatóság valódi célja, hogy lehetőleg minden járművet rendszeresen vigyen el a tulajdonosa vizsgára, a határidőn belül. Ezért nem célszerű, ha az ellenőrzés alkalmával elveszi a hatóság a helyszínen a forgalmi engedélyt, mivel a többségében jóhiszemű, feledékeny autósok így nem tudják levizsgáztatni az autójukat, amíg vissza nem kapják az iratokat. í 1 é l i 4 t
