Tolnai Népújság, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-12 / 36. szám

2013. FEBRUÁR 12., KEDD GAZDASÁG 5 Számháború a T. Házban parlament Többféle számítás lehetséges a 2014-2020-as uniós büdzsével kapcsolatban Elindult a parlamenti tavasz: Orbán Viktor napirend előtt nagy sikerként értékelte az Európai Unió 2014 és 2020 közti költségvetésének Magyarországra vonatkozó számait. A kormány és az ellenzék azonban különbö­ző számításokkal igyekszik bizonyítani azt, hogy a saját kormányzása idején kapott többet az ország Brüsszeltől. AS-összeállítás Orbán Viktor az Országgyűlés­ben köszönetét mondott azok­nak a kormányzati tisztviselők­nek, akik segítettek jó pozíciót kialkudni Brüsszelben az EU 2014-2020 közötti költségveté­séről szóló tárgyaláson. Orbán elmondta: az egy főre jutó net­tó támogatás (vagyis a mostani korábbi hétéves EU-költségve- tésbó'l eredő támogatás össze­ge Magyarország számára egy főre 660 ezer forint, 2014-től ez 712 ezer forint lesz. Egy fő­re számítva Magyarország a második helyen végzett a pén­zekért folyó versenyben - fogal­mazott. Orbán komoly eredménynek nevezte, hogy sikerült megőriz­ni a fejlesztésekre nyújtott tá­mogatások 85 százalékos uniós részarányát, holott korábban az Európai Bizottság ezt 75 száza­lékra akarta csökkenteni. Meg­maradt ugyanakkor az a lehe­tőség, hogy az áfa is elszámol­tatható'a fejlesztéseknél. Ezek együttesen a miniszterelnök számításai szerint éves szinten 210 milliárd-forint megtakarí­tást jelentenek a költségvetés­nek. Szintén sikernek nevezte, hogy nem csökkent az agrártá­mogatások mértéke, ebben Or­bán szerint nagy segítség volt, hogy működött a francia-len- gyel-román-magyar tengely. „Ön pontosan annyit ért el, amennyit elérhetett ezzel a konf­rontativ politikával - reagált Mesterházy Attila. Az MSZP elnöke szerint annak tudható pe a sikerpropaganda, hogy az euró árfolyama rosszabb, mint 2005-ben, és a lakosságszám is kisebb most. 2007 és 2013 közt 25 milliárd, most 20,4 milliárd áll csak rendelkezésre. Mester­házy egyben arra kérte az Eu­rópai Parlament magyar kép­viselőit, hogy a büdzséről szóló szavazásuk előtt tegyenek meg mindent azért, hogy sikerüljön megnövelni a főösszeget. (Más kérdés, hogy erre a képvise­lőknek nincs lehetőségük, mi­vel az EP szavazásával csupán megerősítik vagy elutasítják a költségvetést.) Schiffer András, az LMP (ak­kor még meglévő) frakciójának vezetője is beszállt a számhá­borúba. „A kormány bevezetné az unortodox matematikát, a 25 milliárdról 20,4 milliárdra csökkenést növekedésnek be­állítani elég érdekes szemszög” - mondta. Ám szerinte nem is az a lényeg, hogy csökkentek a források, hanem az, hogy mire használják, a Fidesz „hűbéri rendszerének kiépítésére” vagy az ország erősítésére. Az előző, 2007-2013 közötti költségvetésről szóló megegye­zéskor, 2005 decemberében 22,5 milliárd eurót harcolt ki a Gyurcsány Ferenc vezette dele­gáció. Ez reálértéken 2011-ben 25,7 milliárd euró volt. Ehhez képest most 20,5 milliárd eu- rós nettó pozícióval állt fel a kormány, de 2011-es értéken, folyó áron ennél magasabb az összeg. Ennek forintra való átszámítása további trükkö­ket rejt magában, hiszen nem mindegy, melyik árfolyamot al­kalmazzuk. A számmágia így a jövőben vélhetően tovább folytatódik, annál is inkább, mivel maga a többéves pénzügyi keret sem egyértelmű ezen a téren: a hu­szonhetek különbséget tettek a kötelezettségvállalások és a tényleges kifizetések között. A kötelezettségvállalás elvi lehe­tőség, kérdéses, ebből mennyit sikerül lehívni - nyilvánvalóan ez a kérdés a mostani időszak­ban is fennáll. Vagyis számo­kat összehasonlítani a nettó pozícióról 2023 vége (2020 + a nem volt tartható, hogy az Oroszországból Magyaror­szágra érkező gáz árát egy orosz és egy német cég alku­ja határozza meg, ezért van szükség az E.on gázüzlet­ágának megvásárlására” - közölte a kormányfő a Parla­mentben. Hozzátette, a kor­mány célja, hogy minden gáztároló állami tulajdonba kerüljön. Orbán Pakssal kapcsolatban emlékeztetett e 2009-es parlamenti határo­zatra, amely új blokkok léte­sítését előkészítő tevékenység megkezdésére ad felhatalma­zást a kormánynak. „Nem­zetközi tendert írunk majd ki a bővítésre, de a találgatá­sok, amelyek Paksi Atomerő­mű tulajdonrészekről szól­projektek befejezésére hagyott három év lejárta) előtt nemigen lehet. Ami tény: eddig a büdzsé az összesített GNI 1,045 száza­lékát tette ki, most ez átlagosan 1 százalék (1,03-ről csökken le 0,98-ra), a kifizetéseknél ez az arány 0,95 százalék (0,98-ról csökken 0,91-re). Ehhez viszo­nyítva érdemes számítani az egyes tagországok pozícióját is. nak, hamisak. Magyarorszá­gon atomerőmű 100 száza­lékban magyar állam tulaj­donban lesz.” beszélt A napirend előtti felszólalások közt Rogán An­tal is: a Fidesz-frakcióvezető azt vázolta, hogy a rezsi­csökkentés hatására egy át­lagos magyar család 7500 forintot spórol meg havonta. A KORMÁNYTÖBBSÉG elfo­gadta azt, hogy kivételes sür­gős eljárásban még este át­írhassák a 2013-as költség- vetést. A törvényjavaslat az E.On megvásárlására bizto­sít lehetőséget az államnak. A vételár 875 millió eurónak megfelelő forint, valamint további maximum 90 milli­árd forint lehet. Éhségmenet a Parlamentnél megérkeztek A Parlament­hez a kormány foglalkozta­táspolitikája ellen tiltakozó éhségmenetek; az ország több megyéjéből egy hete út­nak indult csoportok a buda­pesti Astoriánál egyesültek, majd közösen vonultak az Országház elé; mintegy ezer- ötszázan voltak, amikor az Alkotmány utcában felállí­tott pódiumhoz értek. Az ér­kezést az Országgyűlés tava­szi ülésszakának első plená­ris üléséhez igazították. A Közmunkás Szakszervezet, a Munkát Kenyeret! Egyesület és a Munkásképviselet Ala­pítvány szervezésében útnak indult csoportokhoz több szo­cialista és LMP-s politikus is csatlakozott. Mindig magyar tulajdonban lesz Paks JÓ TANÁCS Az alsó hideg lakás miatt fizetek többet IGAZSÁGTALAN Olvasónk alatt a lakás üresen áll, mert a tulajdonos börtönben van. Az ajtó nincs bezárva, az abla­kok is tárva-nyitva állnak. Levélírónk a lenti hideg miatt sokkal többet fűt. tipikus társasházi patt­helyzet - mondták a Schnei­der és Debreceni Ügyvédi Irodában. Meg lehet próbál­kozni bizonyos lépésekkel, de a sikerre sajnos kevés az esély. A hölgy valami­lyen úton felkeresheti a börtönben lévő tulajdonost (például az ügyvédje által), kérjen meg valakit, akár meghatalmazással, csukják be az ablakait. Oda ugyan­is, mivel magántulajdon, magánlaksértés volna csak úgy besétálni. A tulaj a kérésre mondhat nemet, hiszen pontosan a magán- tulajdon jellegéből eredően mindenkinek joga van a la­kása ablakát nyitva tartani. Még akkor is, ha nincs bör­tönben. A közös képviselő nem azért nem intézkedik, mert kisebb gondja is na­gyobb ennél, hanem mert tudja, valószínűleg minden hiába. a hölgy levelében azt is köz­li, az ablakok már annyira tönkrementek, hogy nem is lehet bezárni őket. Hová forduljon, hogy megcsinál­tassák az ablakokat? Ezt is csak a börtönben ülő úri­embernél lehet elérni, de fe­lettébb valószerűtlen, hogy megjavíttatná az ablakait. a hölgy a közös képviselő útján összehívathatja a társasházi közgyűlést, és a magas fűtésszámla miatt kompenzációt kérhet a tár­sasháztól. De erre könnyen lehet bizonyos lakóknak az a reakciója, hogy ők a föld­szinten, a legfelső emeleten, esetleg a ház szélén lévő lakások egyikében laknak, nekik is magas a fűtés­számlájuk, tehát ők is kom­penzációt kérnek. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Korai örülni a több sertésnek KSH A kocalétszám csökkenése jelzi: messze a trendforduló Simor: inflációval nem lehet növekedni Három évnyi folyamatos csök­kenés után kismértékben nőtt a sertésállomány - derül ki a KSH friss adataiból. Trendfor­dulóról azonban nincs szó, a kocalétszám komoly csökkené­se további zsugorodást vetít elő­re. A sertések száma 2 millió 956 ezer volt december 1-jén, a júniusi állománynál 43 ezerrel több, míg az egy évvel korábbi­nál 69 ezerrel (2 százalékkal) kevesebb - közölte a KSH. A sertések száma tíz éve meg­haladta az 5 milliót, tavaly jú­niusban csökkent 3 millió alá. A mostani emelkedés mellett gondot jelenthet, hogy az anya­kocák száma (198 ezer) egy év alatt 12 ezerrel csökkent. „A sertéslétszám emelkedése hibahatáron belüli, örvendetes fejlemény ugyanakkor, hogy nem csökkent az állatállomány. Aggasztó viszont a kocalét­szám csökkenése” - nyilatkoz­ta a Világgazdaságnak Éder Tamás. A Hússzövetség elnöke hozzátette: „a közel kétszáz- ezres kocaállomány 12 ezres csökkenése több mint 5 száza­lékos zsugorodásnak felel meg, amely jelentősnek mondható. Ennek oka lehet, hogy januárig meg kellett felelni a tartóknak egy uniós állatjóléti szabály­nak, amelynek értelmében a kocákat tilos egyedileg tartani. Akik nem kívántak beruhá­zásokat eszközölni, tavaly év végére felhagytak a tevékeny­ségükkel. De voltak olyanok is, akik a terményárak miatt csök­kentették a kocaállományt.” Éder kijelentette: „a sertésá­rak alakulása, a felvásárlási ár korábbi emelkedése a termelők többségénél csak a takarmány­árak drágulásának kompenzá­lására volt elegendő. A novem­ber óta tartó szolid árcsökkenés a szokásos ciklikus ármozgás eredménye, érdemi változásra - emelkedésre - csak az első ne­gyedév végétől számíthatunk. A kocalétszám csökkenéséből várhatóan a sertéslétszám to­vábbi zsugorodása következik. Félő, hogy nem trendfordulóról van szó - véli Éder. ■ B. L. MNB A jegybank azzal képes segíteni a tartós növekedést, hogy stabil, alacsony infláci­ójú, kiszámítható gazdasági környezetet teremt - mondta Simor András, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke az MTI-nek. „Sokan gondolják azt az ország­ban - köztük közgazdászok is -, hogy az infláció terhére lehet növekedést produkálni, de az ilyen növekedés csak kérészé­letű lehet. Hosszabb távon az ellenkezője igaz: mind a meg­takarítókat, mind a beruházói környezetet elbizonytalanítja a magas, különösen a változó üte­mű infláció, ezáltal az ország növekedési képessége tovább csökken” - magyarázta Simor. A devizatartalékról úgy véd- li, a kívánatos nagyság meg­határozásában kiemelt szerepe van az ország külföldi adós­ságának és ezen belül a rövid lejáratú adósságnak, ez az ösz- szeg jelenleg megközelítőleg 34 milliárd euró, annyi, amennyi az MNB devizatartaléka. „Fe­lelősségem tudatában jelentem ki, hogy a devizatartalék jelen­leg csak nagy kockázat válla­lása mellett csökkenthető. A devizatartalék ugyanis lénye­gében egyfajta biztosítás” - fo­galmazott. Hozzátette: ha olyan IMF-hitelszerződést kötött vol­na az ország, amely bármikor lehívható, akkor a devizatarta­lék is kisebb lehetne. ■ MTI MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2013. február 11-én: é «/Ft 290,73-0,02 Ft 'll S/Ft 216,70-0,68 Ft § CHF/Ft 236,18-0,64 Ft Í3M/$ 1,3414 0,0042 USD BÉT-áruszekció (forint/tonna, 02.11.) Malmi búza ______2013. márc. 71000 Ma lmi buta index 2013. márc. 71000 Takarmánybúza 2013. márc. 68 600 Takarmánykukorica 2013. márc. 64 300 Tak.kukorica index 2013. márc. 64 300 Takarmányárpa 2013. márc. 67 000 Olainapraforgó____2013. márc. 140 000 Ol ajnapraforgó index 2013. márc. 140000 Repce_________2013. márc. 139800 FO RRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE Orbán Viktor napirend előtt elismételte: annak köszönhető a brüsszeli siker, hogy Magyarország ki mert állni magáért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents