Tolnai Népújság, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-11 / 35. szám
2 KORKÉP 2013. FEBRUÁR 11, HÉTFŐ JEGYZET I MÉSZÁROS B. ENDRE A lúzerek nemzedéke NAPJAINK 50-60 év közötti korosztálya a lúzerek nemzedéke. Nem születési hiba ez, egyszerűen ezt eredményezték az elmúlt negyedszázad honi történelmi helyzetei. Hogy miért mondom ezt? Mert dúl a harc a közszférában, hogy ki dolgozhat még a nyugdíj mellett. Holott a nyugdíj is olyan mint az adózás, adott kortól megjár, azt megelőzően, s azt követően nem szabadna kivételeket adni senkinek. Ez a korosztály viszont első kézből kapja a nyugdíjjogszabályok változásainak összes nagy pofonját. hogy miért lett lúzerré a generáció? Mert a rendszerváltás idején harminc körül járt, vagyis már kopogtatott, de még nem kerülhetett be az élmezőnybe a vállalati hierarchiában. így a nagyüzemek privatizációjából is kimaradt. aztán jöttek a multik, de ők csak harmincöt alattiakkal voltak hajlandóak hosszú távon gondolkodni. Szóval hoppon maradtak mint cégvezetők. Az ezredfordulótól viszont már a nyugdíjukért aggódhattak. Ekkor kezdődött a nyugdíjrendszer átalakítása, de ők túl öregek voltak ahhoz (a jó hozamhoz rövid volt a befizetések időtartama), hogy a nyugdíj utáni magánkasszára takarékoskodjanak. az utóbbi évtized is fájdalmas újdonságokat hozott: a nyugdíj előtti prémiumévek erre a generációra nem érvényesek, a korengedmények megszűntek, s ők már nyugdíj mellett sem dolgozhatnak. A korhatárt náluk emelték fel, az összeg csökkentett értékét ugyancsak ők kapják majd először. szóval ha igazságos nyugdíjról beszélünk, akkor ez a nemzedék akár kárpótlásért is perelhetné az államot, hisz mindent ugyanúgy fizettek mint elődeik, de a legkevesebbet ők kapják érte cserébe. Ezrek várnak közmunkára •• start program Önkormányzatok és állami cégek is foglalkoztatnak baranya-tolna Óriási várakozás előzi meg az idei közmunkaprogram indítását. Bár a foglalkoztatási konstrukciót sok kritika érte, tény, hogy több ezren jutottak jövedelmet jelentő munkához általa a két megyében. Kaszás Endre Várhatóan egy hónapon belül, márciusban indul az idei közmunkaprogram. A kormány eltökélt szándékát mutatja, hogy a tavalyinál is nagyobb összeget, 150 milliárd forintot különítettek el erre a célra. Baranyában és Tolnában több ezren jutottak munkalehetőséghez általa, amit jól mutat, hogy csak Pécsett meghaladta az ezer főt a közfoglalkoztatottak száma. A lehetőségre a régió kisvárosai is lecsaptak, hiszen többségükben százas nagyságrendű volt már tavaly is a közmunkások száma. Ami városi szinten jól megvalósult - jelesül, hogy komplex ■ Már csak hetek kérdése, hogy a szerződő foglalkoztatók megkezdjék a résztvevők kiválasztását programok megvalósítására, városüzemeltetésre, belterületi vízrendezésre, esetleg helyi fejlesztések megvalósítására alkalmazták a közmunkabrigádokat -, az a kistelepülések esetében már nem volt ennyire egyértelmű. Több helyen is az a vád érte a foglalkoztató önkormányzatokat, hogy nincs igazán haszna a közmunkának, a „látszatállások” inkább szociális jellegűek voltak. Az idei start kapcsán a régió városai közül több település konkrét tervekkel készül a közfoglalkoztatásra. Szigetváron például a városi teendők ellátása mellett uborka és energiafű termesztésére, Komlón gomba- termesztésre készülnek. Már tavaly is nagy közfoglalkoztató volt a két megye erdészeti társasága, idén is több százan juthatnak jövedelemteremtő elfoglaltsághoz a Mecsek vagy a Gemenc erdeiben, illetve a Duna és a Dráva mentén zajló komplex ökológiai programok megvalósítása közben. ar § A téli időszakban az egyik leggyakoribb munka a településeken a síkosságmentesítés és hóeltakarítás Legtöbbször több ment adókra, mint a zsebbe idén komoly törekvések vannak a közmunka hatékonyságának növelésére, és a résztvevők számára elérhető keresetek lehetőség szerinti gyarapítására is. a policy agenda az alapvető jogok országgyűlési biztosa által készített vizsgálati jelentésben szereplő kormányzati adatok, illetve a KSH, valamint a Magyar Államkincstár foglalkoztatási és költségvetési számait elemezve arra mutatott rá, hogy az egy főre vetített 115 ezer forintos havi költségből átlagosan csak 47 ezer forint jutott a résztvevők zsebébe. A többi a rendszer működtetésére, valamint adókra és járulékokra ment el. Ezért, elsősorban alacsony hatékonysága miatt érte több kritika a programot az utóbbi időben, egyben politikai és szakmai körökben is indítványozták a konstrukció átalakítását. Ráadásul csak a bevontak egy részénél valósult meg maradéktalanul az a szándék, hogy a munkával a későbbiekre nézve magasabb szintű állás- keresési juttatásra váljon jogosulttá. akiknél nem teljesültek az ellátásra előírt jogszerző feltételek, azok maradtak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásnál (28 500 forint/hó), vagy még arra sem lettek jogosultak. Ezért kezdeményezték, hogy az idei kiírásban reagáljanak ezekre az ellentmondásokra. Új szakmát adnának a közfoglalkoztatás eddigi legnagyobb hiányossága, hogy a bevont munkanélküliek közül csak nagyon kevesen tudtak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Ez egyaránt igaz a képzetlen vagy nem keresett szakmákkal rendelkező emberekre, de olyanokra is, akik akár diplomásként szorultak átmenetileg a közmunkába. Előrelépésként az érintettek kis százalékánál az említhető, hogy a jövedelemszerzés mellett kapcsolatépítésre is használják a közmunkás időszakot. Szakmai körökben egyre inkább támogatják a munkaerőpiacon használható képesítést adó, képzéssel összehangolt közfoglalkoztatást, amely során akár új szakmát tanulhatnak a dolgozók. Mozgástér nincs, forráshiány viszont van, megoldás lesz gráböc Közel hatmillió forinttal csökkent az állami támogatás a 2012-es költségvetéshez képest Grábóc esetében. A legutóbbi testületi ülésen azt vették számba, milyen kiadás-csökkentést kell meglépniük ahhoz, hogy tartható legyen a büdzsé. - Szinte nincs mozgásterünk, annyit tudunk tenni, hogy a beszerzéseket minimálisra csökkentjük, spórolunk a rezsivel, és sajnos már odáig jutottunk, hogy az önkormányzathoz tartozó épületek biztosítását is felmondjuk - nyilatkozta keserűen Takács László. A polgármester hangsúlyozta, a hiányt nem akarják likvid hitelből finanszírozni, mert azt még a tárgyévben visz- sza kellene fizetniük, erre pedig nem lát esélyt. Abban remény-' kedik, hogy az ÖNHIKI-pályá- zatokon sikeresen szerepelnek. A költségvetésre a február 15-ei tanácskozásukon térnek vissza, addigra igyekeznek megoldást találni a problémára. ■ V. B. Klímabarátok jöttek össze a községben kölesd Klímabarát programot rendeztek pénteken Kölesden, a Zöldtárs Alapítvány közreműködésével - tájékoztatott Vargáné Kisfalvi Erzsébet, a Kölesdi Közéleti Egyesület tagja. Délelőtt az iskolában az alsó tagozatosoknak vetítettek egy Dr. Bubó rajzfilmet, a környezetvédelemről. Ezután a felső tagozatosok nézhették meg a Jegesmedve, élet a jégmezőn című filmet. Mindkét vetítést beszélgetés követte a Zöldtárs Alapítvány képviselőivel, Baka Györggyel és Bangó Viktóriával. A felsősök ökológiai lábnyom értékelő lapot is kitölt- hettek.Délután a felnőtteknek szóló programmal folytatódott a rendezvény. Az érdeklődők A hülyeség kora című filmet tekintették meg, majd a klímával, környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseket vitattak meg. Az Ökotárs Alapítvány három éve a komposztálásról tartott előadást, az alapítvány jóvoltából pedig 30 komposzt- láda is került a faluba. ■ S. K. Egy összegben is kérheti a bank az árfolyam-kiilönbözetet devizahitel Egyre több kölcsönből vett autó gazdáját érinti az „apróbetűs” szerződéspont - Vihetik a kocsit is baranya-tolna A forint tartós gyengélkedése miatt meglehetősen nagy számban ér kellemetlen meglepetés olyan embereket, akik - akár több évvel ezelőtt - devizahitel felvételével vásároltak autót maguknak. Az abban az Időben tömegével kötött kölcsönszerződések sorai között ugyanis gyakran megbújt egy olyan kitétel, hogy amennyiben a forint/deviza árfolyamkülönbözet mértéke meghaladja a 30 százalékot, a hitelnyújtó a felhalmozott különbség egyösszegű teljesítését kérheti. Lapunk információja szerint a szerződéseknek ez a pontja meglehetősen nagy számban érinti a járműtulajdonosokat a régióban. Mint megtudtuk, az azonnal teljesítendő összeg már egy középkategóriás autónál is megközelítheti az egymillió forintot, a nagyobb értékű járműveknél pedig jóval meg is haladhatja azt. Egy négy éve terepjárót vásárló baranyai vállalkozó például 1,2 milliót volt kénytelen kifizetni a hitelfolyósítónak a közelmúltban. A szorító helyzetből sajnálatos módon nincs olyan menekülő út, ami ne érintené érzékenyen a devizahitelt felvett autóvásárlók pénztárcáját. Megoldásként a havi törlesztőrészlet drasztikus megemelését ’szokták még javasolni, ám a mondjuk 30-40 ezer forintra belőtt A devizahiteles időszak felpörgette az autószalonok forgalmát havi tétel kétszeresére emelkedése a hétköznapi emberek számára már legtöbbször vállalha- tatlan terhet jelent. A kiszolgáltatott helyzetben többen választják kiútként, hogy fix törlesztőrészletű forinthitelre váltják át kölcsönü- ket, ebben az esetben viszont nemcsak az új hitelkondíciók, hanem az átváltás költsége is az ő pénztárcájukat terheli. Ha az ügyfél nem tudja fizetni a törlesztést, akkor a bank viszi az autót, és újraértékesíti. Amennyiben a bevétel nem fedezi a fennmaradó hitelt, úgy az ügyfél még évekig törlesztheti nem létező autóját. ■ Kaszás E. Végig kell fizetni több vitatott hitelügy került a Pénzügyi Békéltető Testület elé. Utóbbi álláspontja szerint meghatározott összegű devizahitelfolyósítása esetén a visz- szafizetési kötelezettség független az autó tulajdonjogától, és a forgalmi érték változásának sincs hatása a tartozás mértékére. Ha a bank élt a vételi jogával, majd értékesítette a kocsit, az önmagában nem szünteti meg a tartozást. A vételár természetesen csökkenti az adósságot, azonban a fennmaradó tartozást - az autó eladásától függetlenül - meg kell fizetni. » \ I
