Tolnai Népújság, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-09 / 34. szám

2 2013. FEBRUÁR 9., SZOMBAT KÖRKÉP JEGYZET KASZÁS ENDRE Ki fizeti a csökkenő rezsit? ÖRÖMHÍRKÉNT JELENTETTE be a kormány az újabb rezsi­csökkentő intézkedést. Vall­juk be, sokunknak jól jön, hogy az energiadíjak után újabb közüzemi számlák lehetnek kurtábbak nem­sokára, kímélve ezzel a csa­ládi költségvetések kiadási oldalát. egy fontos dologról azonban nem szabad megfeledkez­nünk. A magyar állam egy ugyanolyan háztartás, mint a magyar családok ezrei. A mérete természetesen nagyobb, de ugyanolyan el­ven működik. A működést ugyanúgy a bevételeiből finanszírozza, aminek rá­adásul jelentős része tőlünk, adófizetőktől származik. nos, a családi kassza tapasz­talataiból jól tudjuk, hogy egy-egy nagyobb beszerzés minden más kiadást is érint. Ha televíziót veszünk vagy nyaralni gyűjtünk, akkor más költéseket veszünk visz- sza, mondjuk nem járunk ét­terembe, inkább javíttatjuk a cipőt, mint újat veszünk. LEEGYSZERŰSÍTVE ÍGY megy ez az állam esetében. Ha va­lamire forrást szán, akkor azt más helyről kell átcso­portosítania. Vagy mással kell megfizettetnie. mivel A hazai családok zö­ménél a magyar állam sincs jobb helyzetben, nagyobb a realitása az utóbbi verzió­nak. Akkor viszont adódik a kérdés: ki fizeti majd meg a közüzemi díjak csökken­tését? Azok a privát cégek, amelyek tulajdonosai kőke­ményen elvárják a profitot? Vagy azok az önkormányzati szolgáltató társaságok, ame­lyek éppen pengeélen tán­colnak a veszteség határán, és költségeiket már csak a műszaki állapot kárára tud­ják csökkenteni? A bankadó vagy a tranzak­ciós díj bevezetése óta illúzi­ónk nem lehet. Mi ügyfelek, valahol biztos ott leszünk a fizetők sorában. Aggódnak a szolgáltatók REzsiREFORM Állami kompenzációt kaphatnak a városi cégek dél-dunántúl Az újabb rezsi- csökkentés nehéz helyzetbe sodorhatja a sok esetben már most is gondokkal küzdő, önkormányzati tulajdonban lévő szolgáltatókat, a cégek ezért ellentételezésre számít­hatnak az államtól. Máté Balázs Információink szerint igen éles vita bontakozott ki a gyulai Fi- desz-KDNP-frakcióülésen az újabb rezsicsökkentés kapcsán. Azt minden jelenlévő támogat­ta, hogy csökkentsék a családok terheit, azaz egyetértettek a víz-, a csatorna- és a szemétszállítá­si díjak július elsejei, tízszáza­lékos mérséklésével, azonban több városvezető felvetette, hogy emiatt akár csődbe is mehetnek egyes önkormányzati közmű­szolgáltatók. Érvelésük szerint az érintett cégek egy része már ■ Elvárják, hogy a cégek mielőbb tegyék gazdasá­gosabbá a működésüket eddig is komoly gondokkal küz­dött, elsősorban kintlévőségeik, valamint a 2013-tól bevezetett új kötelezettségeik miatt. A frak­cióülésen ezzel kapcsolatban válaszként elhangzott, hogy a közszolgáltatásokat végző cégek esetében az önkormányzatok vizsgálják meg, hogyan lehet a költségeiket csökkenteni, vagy­is gazdaságosabba tenni a mű­ködtetésüket, s mielőbb hozzák meg az ezt célzó döhtéseiket. A kormány részéről viszont se­gítséget is ígérnek: áttekintik a társaságokat érintő adminiszt­rációs szabályokat és a többlet- költséget jelentő terheket, és ahol az lehetséges, enyhítenek a kötelezettségeken. A már említett közszolgál­tatásokon kívül egyébként a palackos gáz árát, valamint a kéményseprés díját is tíz százalékkal csökkentik nyár elejétől a tervek szerint. Az, hogy mindez pontosan mekko­ra megtakarítást jelent majd a családoknak, attól is függ, hogy lakóhelyünkön mennyibe ke­rülnek a szóban-forgó szolgálta­tások - ezeket illetően Baranya és Tolna megyéken belül is je­lentős eltérések tapasztalhatók az egyes településeken. A kormány tervei között szerepel a távhő árának további csökkentése is, ami a fogyasztóknak jól jön Sok szolgáltató sokféle árat számláz ma még nem lehet megmonda­ni, hogy milyen hatással lenne a két szekszárdi önkormányzati cégre, akárcsak 10 százalékos díjcsökkentés, válaszolta meg­keresésünkre a Szekszárdi Víz­mű és az Alisca Terra Kft. Csak a vonatkozó jogszabályok isme­retében lehet felelősséggel nyi­latkozni. A helyzet bonyolultabb, mint az áram és gázszolgáltatók eseté­ben, hiszen csak vízközműből 400 van az országban. Ezek, és a hulladékgazdálkodással fog­lalkozó cégek tulajdonosi össze­tétele is sokféle. Az árcsökken­tés pontos mértékét az árakban tapasztalható területi különbsé­gekre tekintettel kell megállapí­tani, ugyanis például a víz ese­tében van, ahol ezer forintot kell fizetni elszámolási egységen­ként, másutt csak 180-at, hang­zott el Rogán Antal csütörtöki sajtótájékoztatóján. A régióban is igen eltérőek voltak a díjak ez év januárjában. Dombóváron az ivóvíz köbmétere 482,6 fo­rint, a szennyvízszállításé 387,4 forint, összesen tehát 870 Ft/ m3. Siófokon ezekért 1055fo­rintot kellett fizetni. Szekszár- don az ivóvíz köbmétere 346 forint volt, a szennyvizet 381 forintért vezették el, ez összesen 727forint. A hulladékszállítás bruttó díja Szekszárdon 70 lite­res edény esetén 334,110 literes kuka esetén 526 forint volt ürí­tésenként. Siófokon ugyanez 646 forintba került. m 1.1. Ami még csökkenhet INFORMÁCIÓINK SZERINT a frakcióülésen szó volt a föld­gáz, áram és a távhő árának további csökkentéséről is. Úgy tudjuk, az a kormány feltett szándéka, hogy két lépcsőben húsz százalékkal tovább mér­sékeljék az árakat. Mindez nem azt jelenti, hogy a decem­beri árakhoz képest kell majd harminc százalékkal keveseb­bet fizetni, mivel a csökkentés bázisai az éppen aktuális díj­tételek. A rezsi csökkenését egyébként a februárban érke­ző csekkeken érzékelhetjük: a díjak eddigi esése egy átlagos család esetében azt jelenti, hogy 22-47 ezer forinttal keve­sebbet kell rezsire fordítaniuk éves szinten. Hárman tettek állampolgári esküt tegnap a megyeszékhelyen szekszárd Peti Izabella, Cam- pan Krisztina Ágnes és Máthé János Ervin ünnepélyes kere­tek között tett állampolgársági esküt pénteken délután a városházán dr. Haag Éva al­polgármester előtt. Hármójuk közül kettő román-, egy pedig német állampolgár, de mind a hárman erdélyi származásúak, vagy ahogy az alpolgármester asszony köszöntő beszédében megfogalmazta: egy szomszé­dos országban, magyar földön születtek. Mint elhangzott, az anyaország számára fontos, hogy hivatalosan is elismerje saját polgárának azokat, akik bár más országban születtek, megőrzik és büszkén vállal­ják magyarságukat. Az eskü letétele után az új magyar állampolgárok átvehették a honosítási okiratukat, és mivel egyben tiszteletbeli szekszárdi polgárokká is fogadták őket, egy a várost bemutató könyvet is kaptak ajándékba. Izabella Marosvásárhely mellől, Héderfájáról érkezett, kilenc éve él Szekszárdon, hat esztendeje dolgozik a megyei kórház sebészeti osz­tályán szakápolóként. Krisz­tina jogász, tavaly települt át Nagybányáról Szekszárdra. Mindkét fiatal hölgy nagyon jól érzi magát Szekszárdon, és itt képzelik el a jövőjüket. Még egy momentum közös az éle­tükben: mindketten házasság- kötés előtt állnak. Máthé János Ervin Kisszékelyben telepedett le, de munkája még második hazájához, Németországhoz köti. Ám mint ígérte, visszatér még, alaposabban megismerni a megyeszékhelyt. ■ Venter M. Tiszteletbeli polgárok is lettek Kötelező állami vizsga a vagyonőröknek, ötevenként utóképzés tételt húznak Internetes oktatás - Elméleti és gyakorlati feladatokat is meg kell oldani a vizsgabizottság előtt dél-dunántúli régió Minden vagyonőrnek állami vizsgát kell tennie 2014. január 1-jéig, aki ezt elmulasztja, jövőre már nem végezheti a munkáját. Az Országgyűlés úgy határozott, hogy a közrend és a közbizton­ság erősítését célzó intézkedés- csomag részeként a személy- és vagyonőri szakmáknak is presztízst kíván teremteni. Az ágazati dolgozóknak meg kell ismerkedniük a megváltozott jogszabályi környezettel, köz­tük új jogaikkal és kötelessé­geikkel, valamint azok gya­korlati alkalmazásával, ezért a rendelet kötelező képzést, majd- ötévenként utóképzést ír elő a vagyonőrök részére. A képzésen való részvétel minden személy- és vagyon­őr-igazolvánnyal rendelkező részére kötelező, így ők 2014. január 1-jéig kötelesek a jog­szabályban meghatározott kép­zési és vizsgáztatási követelmé­nyeknek eleget tenni. A vizsgá­val nem rendelkezők a határ­időt követően nem végezhetnek vagyonvédelmi tevékenységet. A képzésről a Belügyminisz­térium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazga­tósága és a Személy-, Vagyon­védelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara közösen gondoskodik. Az új rendszer a szakemberek szerint a ma­gánbiztonsági ágazat szakmai Presztízst kívánnak teremteni a személy- és vagyonőri szakmáknak minőségének színvonalát eme­li, és hatékonyan hozzájárul a közbiztonság javulásához. Mint a Személy-, Vagyon­védelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaránál megtud­tuk a felkészülést az interne­tes okatási rendszer keretében biztosítják a vagyonőröknek, a tananyagot február közepétől érhetik el a kamara honlapján keresztül, a vizsgák pedig áp­rilistól kezdődhetnek. A tervek szerint nemcsak a megyeszék­helyeken lehet majd letenni az elméleti és gyakorlati részből álló vizsgát, hanem a megyék J több városában is. Vizsgázni 1 lakóhelytől függetlenül, bárhol lehet. ■ Hajdú Zs. A tagdíjat beszámítják ORSZÁGOS SZINTEN százezer, régiós szinten pedig több mint tízezer vagyonőrt érint az ok­tatás, illetve az állami vizsga, amelynek együttes ára a Sze­mély-, Vagyonvédelmi és Ma­gánnyomozói Szakmai Kama­ra tagjainak 5395 forint - a befizetett tagdíjat beszámítják -, a nem kamarai tagoknak pedig 11595 forint. Eredmény­telen vizsga esetén az ismételt vizsga díját kell csak befizet­ni, ez 1930 forint, amely akár többször ismételhető. A pótló vizsgán csak qz eredményte­len vizsgafeladatból kell be­számolni. Á f K 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents