Tolnai Népújság, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-08 / 33. szám

BONYHÁDI JÁRÁS 2013. FEBRUÁR 8., PÉNTEK Pontot TETT-ek a szerződések vegere szerepvállalás Folytathatja idén a bátaapáti központtal működő társulás tájékoztató, ellenőrző feladatát Feladatokban bővelkedő év az idei is a Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás számára a körülötte zajló események tükrében. A Bátaapátiban működő Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló új fázisához ért, márciusban közvélemény-kutatást tarta­nak a településeken, ősszel pedig újabb kamrák kiala­kításába kezd a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. Vízin Balázs Bátaapáti - Nagy nap a mai a Társadalmi Ellenőrző Tájékoz­tató Társulás (TETT) életében, a támogatás birtokában az érin­tett hét település folytathatja fontos feladatát - emelte ki be­szédében Darabos Józsefné, a község polgármestere, a társu­lás elnöke február 5-én, a bátaa­páti közös önkormányzati hiva­talban tartott ülésen. A tanács­kozás aktualitását a 2013. év­re vonatkozó támogatási szer­ződés aláírása adta, amely az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) és a TETT között jött lét­re. Mint elhangzott, a költségve­tési törvényben külön soron je­lentkezik a társulásoknak nyúj­tott forrás, a TETT idén 447 mil­lió 537 ezer forintból gazdálkod­hat. Az OAH és a társulás között létrejött megállapodás birtoká­ban a TETT is megköthette az ülésen a hozzá tartozó hét tele­püléssel - Bátaapáti, Bátaszék, Cikó, Feked, Mórágy, Mőcsény, Véménd - az alszerződéseket, amelyek lakosságszám-arányo- san tartalmazzák az éves támo­gatásokat. Mielőtt az érintettek szentesítették volna kézjegyük­kel a dokumentumokat, dr. Ke- reki Ferenc, a Radioaktív Hulla­dékokat Kezelő Kft. (RHK Kft.) ügyvezető-igazgatója összegez­te a 2012-es évet, és vázolta a jö­vőre vonatkozó terveiket. Leszö­gezte, a társuláson keresztül az érintett hét település a törvény szerint elsősorban a radioak­tív hulladék-elhelyezéssel kap­csolatos lakossági tájékoztatás­ra, ellenőrzésre használhatja fel a kapott támogatást, hiszen ezt a kötelezettséget adja át ne­kik az RHK Kft. Természetesen az is fontos - folytatta az igazga­tó hogy ez a forrás a települé­sek fejlesztéséhez is hozzájárul, amely az ott lakók életkörülmé­nyeit javítja. Célszerű hosszabb kamrákat építeni- A következő időszakban ki­alakítunk egy olyan plusz kam­rát a Nemzeti Radioaktívhulla- dék-tárolóban (NRHT), amely­nél kikísérletezhetjük a meg­felelő tömedékelést. Erre azért van szükség, hogy amikorra ténylegesen abba a fázisába ke­rül - megtelik konténerekkel- a már kész 1-es és 2-es táro­lókamra, gyakorlati tapaszta­latokkal rendelkezzük a minél hatékonyabb, ésszerűbb tech­nológia alkalmazása érdekében- tette világossá dr. Kereki Fe­renc. Hozzáfűzte - és az ülésen kiosztott tervrajzon szemléltet­te is - egy feltáró vágatot is ki­alakítanak, annak érdekében, hogy az NRHT nyugati oldalát feltérképezzék. Erre pedig azért kerül sor, mert amikor évekkel ezelőtt megtervezték a kialakí­tandó kamrák helyét, méretét, az az időközben szerzett infor­mációk birtokában már nem a legoptimálisabb megoldás­nak tűnik. - Számításaink sze­rint sokkal gazdaságosabb lesz az a fajta kamrakiképzés, ame­lyet Dél felől Északra hajtva vég­zünk, mert ezáltal hosszabba­kat - a jelenlegi 96 helyett 110 négyzetméteres szelvénymé- retűeket - tudunk kialakítani, így fajlagosan több konténert tudunk elhelyezni egy kamrán belül. A feltáró vágat kialakí­tásával, különböző fúrásokkal meggyőződhetünk minderről- fűzte hozzá dr. Kereki Ferenc. Többmilliárdos megtakarítás érhető el Ehhez kapcsolódva megje­gyezte, terveik között egy új faj­ta hulladék-csomagolási tech­nológia bevezetése is szerepel, amelynek jelentősége ugyan­csak a gazdaságosabb működés­ben gyökerezik. Eszerint nem beton-, hanem fémkonténerekbe kerülnek a hordók. A szükséges betonréteget természetesen ki­építik, azaz minden kamra tar­talmát a megfelelő vastagság­ban „becsomagolják”, de kiiktat­ják azt a felesleges réteget, ami két betonkonténer egymás mel­Jj 9 K És mmn Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató nyújtotta át a támogatási szerződéseket Darabos Józsefnének lé helyezésével keletkezik. A ha­tékonyabb térkihasználás má­sik eszköze, hogy az eddigiek­től eltérően nem inaktív, hanem aktív cementpéppel töltik majd ki az üregeket. így érik el, hogy a biztonságot garantáló réteggel elszeparált tárolótérben 19-ről közel 50 százalékra emelkedjen a hulladék aránya. Vagyis jóval kisebb helyen tudják elhelyez­ni ugyanazt a hulladék meny- nyiséget, amely hozzávetőlege­sen 19 milliárd forintos megta­karítást eredményez. Dr. Kere­ki Ferenc kiemelte: természe­tesen ezeket a megoldásokat is „végigfuttatták azon a szakértői soron”, amelyen az eredeti terve­ket, hogy igazolják a biztonság meglétét, és ugyanazt az enge­délyezési procedúrát is végigvi­szik. A már elkészült 1-es kam­rába még a régi elv szerint he­lyezik el a konténereket, a 2-es- ben valamelyest változtatnának ezen, viszont a közeljövőben ki­alakítandó 3-as és 4-esben az új technológiát alkalmaznák. A kí­sérleti és a feltáró vágat munká­latai várhatóan idén szeptem­berben, a 3-as és a 4-es kialakí­tása pedig novemberben indul. Közvélemény-kutatást tartanak márciusban- A folyamatos tájékoztatás - amelyben hangsúlyos szere­pet tölt be a havonta, megjele­nő nyomatott kiadványunk, a TETT Hírlap és a negyedévente Márciusban kezdődhet a konténerek leszállítása a föld alatti tárolóba László Zoltán telephely vezető- a 2012-BEN végzett mérési eredmények alapján kijelenthe­tő, hogy az NRHT semmilyen hatással nem volta környezeté­re, de igaz ez az elmúlt öt évre is, amióta működik a létesít­mény - hangsúlyozta László Zoltán. A telephelyvezető az idei évre beütemezett feladataikról kifejtette: márciusban kezdőd­hetnek a technológiai művele­tek, a konténerekben elhelyezett hordók leszállítása a végleges helyükre, a földalatti tárolótér­be. Az év során - áprilisi kez­déssel - 60 szállítmány, össze­sen 960 darab kis- és közepes radioaktivitású anyagot tartal­mazó hordó érkezhet a paksi atomerőműből. Azt is elmond­ta, hogy 2013-ban minimum 140 darab konténert - amelyek­be minden esetben 9 hordó ke­rül - töltenek meg és szállíta­nak le, ezáltal év végére 1260 hordó kerülhet a tavaly decem­berben átadott földalatti tároló­kamrába. Ebből 960 darab az erőműből érkező új hordó, 300 pedig a bátaapáti technológiai épületből kerül le, ahol az enge­délyeknek megfelelően átmene­tileg háromezret tárolhatnak - fűzte hozzá László Zoltán. Európában is elismert a hazai technológia A KÖZELMÚLTBAN Zajlott BrÜSZ­szelben a radioaktív hulladéko­kat kezelő társaságok találkozó­ja, amelyre az Európai Bizott­ság minden érintett országtól beszámolót kért működéséről - osztotta meg az ülésen megje­lentekkel dr. Kereki Ferenc. A konferencián Ute Blohm Hieber, EP politikus felszólalásában példaként említette Magyaror­szág elkötelezettségét, a nukleá­ris technológia terén végzett elő­relépéseit, amelyet személyes tapasztalataira alapozott: hi­szen - mint megírtuk - ő is részt vett az NRHT felszín alatti létesítményének átadásán, ta­valy december 5-én jelentkező televíziós TETT Ma­gazinunk - az idei év legfonto­sabb feladata - vette át a szót Darabos Józsefné. A társulás el­nöke kifejtette, emellett tovább­ra is azon lesznek, hogy minél több olyan programot valósítsa­nak meg, vagy támogassanak, amelyek hozzájárulnak, hogy a térségben élők naprakész infor­mációt kapjanak a Bátaapátiban zajló munkálatokról. Ezek közé sorolta a júniusi TETT-re Kész napot, amelyet 2013-ban Fe­ked és Véménd rendez közösen. Megemlítette a márciusi közvé­lemény-kutatást is, az érintett hét településen járják majd a házakat az ezzel megbízott kér­dezőbiztosok. A lakosoknak el­juttatnak az önkormányzatok egy tájékoztató anyagot, amely­ből pontosan kiderül a közvéle­mény-kutatás menete. Bagdy László is felszólalt a ta­nácskozáson. A társulás kom­munikációs referense, a Lakos­sági Ellenőrző Csoport (LECS) szakmai vezetője azt szorgal­mazta, hogy a közvélemény-ku­tatás előtt a polgármesterek szervezzenek a településükön egy olyan fórumot, amelyen in­formációkkal láthatják el az em­bereket. Arra is kitért, hogy a LECS tagjainak a közelmúltban szerveztek egy továbbképzést, hogy megismertessék velük az NRHT-ban zajló folyamatok új technológiáit, és idén tavasszal is tartanak egy hasonló tréninget, emellett ellenőrzést is terveznek a konténerek leszállításakor. Zökkenőmentesen indult az év a bonyhádi Tankerületnél steiner Krisztián Az igazgató fontos feladatnak tartja az iskolák szakmai színvonalának megőrzését, erősítését bonyhád - Fennakadás nél­kül, zökkenőmentesen indult az év - összegezte a bonyhádi Tankerület egy hónapját Stei­ner Krisztián. Az igazgató úgy vélte, egy oktatási rendszer át­alakításánál az a legfontosabb, hogy a gyerekeket, a pedagó­gusokat és a szülőket ne érjék hátrányok. A Tankerület létre­hozásából - folytatta - gyakor­latilag semmit sem érzékelhet­tek, hiszen a tanulócsoportok és a pedagógusok száma nem csökkent, minden gyermek ugyanabba az iskolába és osz­tályba jár. Az igazgatókat any- nyiban érintették a változások, hogy a munkáltatói jogkörük­ből a kinevezés és a megszűn­tetés átkerült a Klebelsberg In­tézményfenntartó Központhoz (KLIK), jóllehet, a javaslatot e két esetben is ők teszik. Tovább­ra is a vezetők rendelik el a túl­órát, vagy éppen a helyettesí­tést, a határozott idejű felvételekről is ők dönthetnek, vagyis a szakmai munka irányításá­hoz minden eszköz a kezükben maradt: az igazga­tók felelnek az iskola szakszerű és jogszerű működéséért. Steiner Krisztián arra em­lékeztetett, hogy az állam ja­nuár l-jétől vette át az oktatá­si intézmények fenntartását, il­letve bizonyos esetekben a mű­A bonyhádi Tan­kerülethez 11 te­lepülés 16 intéz­ménye tartozik ködtetést is, s a feladatot a Kle­belsberg Intézményfenntartó Központon keresztül végzi el. A KLIK-en belül 198 Tankerü­let jött létre, ezek gyakorlati­lag a járások illetékességi terü­letén működnek. A bonyhádi Tan­kerülethez 11 te­lepülés 16 oktatá­si intézménye tar­tozik. Három he­lyen vállalta az önkormány­zat az iskolája működtetését: Aparhant, Bátaapáti és Bony­hád képviselő-testülete döntött így. A fenntartási feladatokat - azaz a szakmai irányítást - ed­dig a helyi önkormányzatok vé­gezték, ez teljes egészében átke­rült a Tankerülethez - tehát az államhoz -, akárcsak a pedagó­gusbérek és a személyi juttatá­sok kezelése. Illetve ahol a mű­ködtetést is átvette a KLIK, ott a dologi kiadások, a karbantar­tási költségek, a beszerzések és a felújítások elvégzése is az in­tézményfenntartó központ ha­tásköre.- A bonyhádi Tankerület igazgatójaként azt tűztem ki célul a kinevezésemkor, hogy a fenntartóváltás gördülékenyen menjen, a hosszabb távú terve­im között pedig az iskoláinkra jellemző jó szakmai színvonal megőrzése, növelése szerepel - fűzte hozzá Steiner Krisztián. ■ Vízin B. Névjegy Steiner Krisztián igazgató STEINER KRISZTIÁN 1973. októ­ber 15-én született Bonyhádon. Tevelre és Bonyhádra járt általá­nos iskolába, a Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett. Több diplomája van, amelyeket Kaposváron, Szombathelyen és Pécsett szerzett, a közoktatás-ve­zetői képesítését pedig Budapes- ■ ten. Hidason kezdett tanítani, majd az Arany János Általános Iskolába került, amelynek 2006- tól igazgatója volt. 2008-2012 kö­zött a BONI főigazgatói feladatait látta el, a bonyhádi Tankerület élére idén januárban nevezték ki. nős, három gyermeke van. Sza­badidejében szívesen sportol. i S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents