Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-05 / 4. szám

2 KÖRKÉP 2013. JANUÁR 5., SZOMBAT hhhhhmhhhhhhhhhbhhhhhí Áldozatsegítő irodát nyit a Fehér Gyííríí Egyesület szekszárd Áldozatsegítő irodát nyit a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület Szekszárdon, a váro­si rendőrkapitányság épületé­ben (Várköz u. 4.) január 7-én 16 órakor. Mint Fügedi László, az egyesület elnöke lapunknak elmondta, országos szinten együttműködnek a rendőrség­gel. A szekszárdi kapitányság épületében is térítésmentesen kaptak helyet. Ügyfélfogadást minden hétfőn és pénteken 15-16 óra között tartanak Szek­szárdon. Telefon: 74-501-111, sürgős esetekben a 06-70-500- 4099-es számon érhető el János Anna, a közhasznú egyesület szekszárdi képviselője. A Fehér Gyűrű 22 éve ala­kult, és 20 éve tagja az Európai Áldozatvédő Szervezetnek. Va­lamennyi bűncselekménytípus esetén segítséget nyújtanak az áldozatoknak. Eddigi működése alatt 43 680-an keresték fel az irodáikat, a díjtalan jogsegély- szolgálatot 23 374-en vették igénybe. Közel hatezren fordul­tak hozzájuk, akik bűncselek­mény áldozataiként kerültek szorult anyagi helyzetbe, szá­mukra az egyesület több mint 191 millió forint értékben adott segélyt. Az egyesületnek 74 tagja van, ebből 7 jogi személy, köztük a Belügyminisztérium és néhány országos hatáskö­rű szervezet, önkormányzat és több vállalkozás. Az állami áldozatsegítő szolgálattal kiegé­szítik egymást. Az egyesület azoknak is tud segíteni, akik például határidő elmulasztása miatt kiestek az ál­lami áldozatsegítésből, ahová fő­leg munkaidőben fordulhatnak az áldozatok anyagi segítségért 5 munkanapon belül. Iratpótlási és más ügyekben pedig a bűn- cselekményt követő 6 hónapon belül. A Fehér Gyűrű munkaidő után és szükség esetén a hely­színen is segítséget nyújt. Ezeket a gondolatokat erősí­tette meg János Anna is, aki az állami áldozatsegítő szolgálat önkéntese is. Éppen ennek és egyéb karitatív tevékenysé­geinek köszönhetően kérte fel közreműködésre a Fehér Gyű­rű Közhasznú Egyesület. Mint elmondta, az idén már két eset­ben is kérték a segítségét, az egyikben az állami, a másik­ban pedig a Fehér Gyűrű tudott segíteni. ■ 1.1. Újra „divatnév” lehet az Erzsébet már nyolcezer a havi keret cafetéria Tavaly december helyett májusig hosszabbították meg a 2011-es SZÉP-kártya összegek felhasználását Idősebbek többet a hazai munkaképes korú la­kosság csaknem egyharmada kap valamilyen béren kívüli jut­tatást cégétől. Érdekes, hogy a fiatalabb (18-29 év közötti) kor­osztály mindössze egyötöde él­hető lehetőséggel, az idősebb generációnál (30-40 év) már duplája a felhasználók aránya. Ami az egyes eszközök népsze­rűségétilleti, magasan vezet az Erzsébet-utalvány, amit a SZÉP-kártya követ. A „dobogó­ra” tavaly ért oda az egészség- pénztári befizetés, aminek a egészségügy fizetős része kap­csán idén további erősödését jósolják a terület szakértői. dél-dunántúl A bérek alaku­lása mellett a cafetéria, azaz a béren kívüli juttatások kérdése foglalkoztatja a munkavállaló­kat az év első hónapjaiban. An­nál is inkább, mivel ez a terület számos módosításon esett át az óév utolsó időszakában. A változások közül az egyik legfontosabb, hogy a juttatások adóterhe 35 százalék fölé nő, de így is megmarad az előnye a bérhez képest. A munkavál­lalókat ennél is jobban érdekű, hogy januártól nyolcezer forint­ra nőtt a havonta igényelhető Erzsébet-utalvány mértéke. A részletekről beszámolva Majthényi László, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány főtitkára elmondta, hogy 2013- tól jelentősen emelkedik az Er­zsébet-utalvány keretösszege, a munkaadók az eddigi havi 5 ezer helyett már 8 ezer forint értékben is adhatják dolgozóik­nak, vagyis az éves maximum összeg 96 ezer forintnyi juttatás lesz. Szakértők az új adószabá­lyok ismeretében úgy nyilatkoz­nak, hogy még mindig sokkal jobban megéri Erzsébet-utal- ványban adni ezt a juttatást, mint munkabérben. Ráadásul az utalványokat egyre több ét­teremben és hipermarketben lehet felhasználni. A SZÉP-kártyán lévő pénz felhasználási határidejét pedig meghosszabbították, decem­Sokan a SZÉP-kártya segítségével jutnak el wellness-szállókba bér 31-e helyett május 31-ig költhető el az előző évben fel- töltött összeg. Vagyis példával élve a 2011. évi feltöltéseket 2013 május végéig lehet majd felhasználni például szállás­ra, vendéglátásra, pihenésre. A meghosszabbított határnapig fel nem használt összeget pedig a munkáltatók visszakapják, és akár újra odaadhatják a munka- vállalóknak. A lehetőségek kiaknázásá­ban nagy szerepe lehet a mun­kavállalói érdekképviseletek­nek is. A nagyobb cégeknél általános a cafetéria alkalma­zása, de a kicsiknél is meg­érheti a juttatás bevezetése. ■ Kaszás E. KATUS ESZTER Ez is egy választás AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG a köztársasági elnök indítvá­nya alapján pénteken meg­hozott határozatában alap­törvény-ellenesnek ítélte a választási eljárásról szóló törvény több rendelkezését. A jogszabályok felett őrködő taláros testület szerint indo­kolatlanul korlátozza a vá­lasztójogot, hogy a választói regisztrációs kötelezettség minden választóra kiterjed, és Alaptörvénybe ütköznek a törvény választási kam­pánnyal kapcsolatos egyes rendelkezései is. AKIK KIFOGÁSOLTÁK a válasz­tási regisztrációt és társait, a hír hallatán mázsás kövek súlyától szabadultak meg képzeletben, de azért ma­radt egy kis félsz, hogy mi lesz, ha a Fidesz beemeli az Alaptörvénybe a feliratko­zást, amelyre az Alkotmány- bíróság hatásköre már nem terjed ki. De aztán kiderült, ettől sem kell tartani. „A feliratkozás alaptörvény emeléséhez megvan ugyan a kétharmados többség, vagy­is a megfelelő erő, és ezzel a regisztrációnak alkotmá­nyos védelmet biztosíthat­nánk - fogalmazott Rogán Antal frakcióvezető -, de a Fidesz mindig is a nyugodt, kiszámítható demokrácia mellett tette le a voksát.” Vagyis nem lesz regisztrá­ció. így aztán el lehet csámcsog­ni a kérdésen, hogy vajon miért fújt visszavonulót a kormány. Egy: Magyaror­szágon sértetlen a demok­rácia, működnek a fékek és ellensúlyok, a demokrati­kus működés alapnormáit minden szereplő betartja. Kettő: az ötletgazdák úgy vélték, nem célszerű kihúz­ni a gyufát az AB-nél, (eset­leg az EU-nál), és tovább szítani a tandíjjal felkorbá­csolt indulatokat. Mindenki szabadon voksolhat a neki tetsző válasz mellett. És még csak regisztrálnia sem kell hozzá. Drágulhat a tanúsítvány szigor Már nem zsákbamacska a lakás energiafogyasztása Aki nem akarja eladni vagy bérbeadni a lakását, annak tulajdonképpen nem kell aggódnia az új szabályok miatt sem dél-dunántúl Idén januártól szigorodtak az épületenerge­tikai tanúsítványok elkészí­tésének szabályai, ezért akár több tízezer forinttal is drá­gulhat a dokumentum. Hajdú Zsolt A január elejétől életbe lépett új rendelkezés alapján már az 50 négyzetméternél kisebb alapte­rületű épületek eladásakor és bérbeadásakor is el kell készít­tetni az energiatanúsítványt ­aki nem érintett a lakása eladá­sában, vagy bérbeadásában, an­nak viszont semmi tennivalója nincs ezzel kapcsolatban. Új előírás az is, hogy az épüle­tek energetikai besorolását a la­káshirdetésekben is meg kell je­lentetni. További változás, hogy a tanúsítvány kötelező eleme lett a felújítási javaslat, kivéve, ha nem lehet költséghatékony felújítást végezni, ez elsősorban a műemlék jellegű épületekre lehet igaz. Létrehozzák a tanú­sítványok központi nyilvántar­tását, és kialakítják a minőség­ellenőrzési rendszert is. Ugyan­akkor az adásvételi szerződés­nek is tartalmaznia kell a vevő vagy a bérlő nyilatkozatát, hogy átvette az energiatanúsítványt. A már egy éve alkalmazott rendszer szigorításának az a célja, hogy a vevő, illetve a bérlő átlássa a lakás energiafogyasz­tását, és kiszámítható legyen a várható rezsiköltség is, azonban a Magyar Ingatlanszövetség szerint ezek a változások jelen­tősen megdrágíthatják a doku­mentum költségét. Eddig átlag­ban 15-30 ezer forintba került a tulajdonosnak egy-egy használt lakás vagy családi ház esetében a helyszíni felmérés, a műszeres vizsgálat, a számítás elvégzése és a dokumentum kiállítása, ez a jövőben akár a duplájára is emelkedhet. Akár eladni, vagy vásárolni szándékozunk, min­denképpen érdemes figyelem­be venni azt a tényt, hogy az épület energetikai besorolása a szakemberek szerint akár húsz százalékkal is befolyásolhatja az árat, illetve a jó besorolású ingatlanok könnyebben eladha­tóak. Mikor kell elkészíttetni a dokumentumot? a törvényi szabályozás szerint kötelező épületenergetikai ta­núsítványt kiállítani új épület, illetve új lakás használatba vé­telekor, ha 2006. szeptember 1-je után indult meg az építési engedélyezési eljárás. Ezt az építtetőnek kell a használatba­vételi engedélykérelemhez csa­tolnia. akkor is szükség van a tanú­sítványra, ha üdülőt minősítte­tünk át lakóházzá, abban az esetben, ha az építési engedé­lyezési eljárás 2006. szeptem­ber 1-je után indult. Ezt szintén csatolni kell a használatbavé­teli engedélykérelemhez. Új és használt épület, lakás értékesí­tésekor is kötelező elkészíttetni az energiatanúsítványt. az egy évnél hosszabb időre történő bérbeadás esetén is szükség van a dokumentumra, ház és lakás esetében egy­aránt. AZT SEM ÁRT TUDNI, hogy a fŰ­téskorszerűsítési, nyílászáró cserével kapcsolatos pályáza­toknál nem energetikai tanúsít­ványt kell beadni, hanem egy olyan számítást, amely ugyan­azt tartalmazza, mint a tanú­sítvány. A vakolatot nem szükséges leverni a felméréshez használt lakások, házak ese­tében első lépés a helyszíni szemle, ezen felmérik a szak­emberek az alapterületet, a bel­magasságot, a külső falak vas­tagságát és anyagát, a nyílá­szárókat, a fűtésre, hűtésre és a melegvíz előállításra szolgáló gépészeti berendezéseket. jó hír lehet a tulajdonosok­nak, hogy a felméréshez nincs szükség a vakolat leverésére vagy a szigetelés megbontásá­ra, azonban jelentősen segíti a szakértők munkáját, ha eredeti terveket tudunk mutatni. Bizo­nyos esetekben szükség lehet műszeres felmérésre is, ezek a hőkamerás felvételek, illetve a légtömörség-vizsgálat. Az ada­tok ismeretében, a jogszabály­ban meghatározott módon ké­szülnek a számítások és a be­sorolás. jelenleg tíz osztályba sorolják a lakásokat, attól függően, hogy milyen az energetikai mi­nőségük. E rangsor alapján a legjobb az A+ minősítés, ami fokozottan energiatakarékos, a C osztályba tartoznak a köve­telménynek megfelelő épületek, míg az 1-be tartoznak a legke­vésbé szigeteltek. I ) t f I 4

Next

/
Thumbnails
Contents