Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-28 / 23. szám

2013. JANUÁR 28., HÉTFŐ KÖRKÉP 5 Tizenkilenc negyedik helyezett lett a versenyen Képeivel hagyna nyomot portré Szeretné, ha a művészet a mindennapi élet része lenne Csengey Dénes szerepvállalását méltatták az emléknapon tolna - Aki a virágot szere­ti, rossz ember nem lehet. Aki pedig a verset szereti, az egyenesen jó ember - fo­galmazott Hornok Istvánná, a tolnai Bezerédj szabadidő- központ által a magyar kultú­ra napja alkalmából a Tolnai Galériában rendezett vers- és prózamondó verseny zsűriel­nöke a pénteki megmérettetés eredményhirdetése előtt. A nyugdíjas pedagógus azt is közölte a gyermekverseny­zőkkel, hogy akik nem kerül­nek be az első három díjazott közé, azok mindannyian negyedikek lesznek, amire legyenek büszkék, hiszen az nem semmi. így történt, hogy ennek a versenynek nem ke­vesebb, mint tizenkilenc ne­gyedik helyezettje lett. A megmérettetés két for­dulós volt, az elsőben egy szabadon választott verset, a másodikban verset, vagy prózát adtak elő a gyerekek. Az elnök mellett Szabóné Kai­■ A „nagyok” vers-és prózamondó versenye tavasszal lesz a költészet napján fér Judit, Farkas Erzsébet és Bálintné Hochsteiger Dóra pedagógusok alkotta zsűri a negyedik helyek mellett a to­vábbi helyezésekről is döntött. Ez alapján első lett Versánsz- ki Zsófia, a Wosinsky iskola 3. osztályos diákja. Második Steinbach András (Wosinsky 4. osztály), harmadik Herczig Réka (Széchenyi 4. osztály). Ők öt-, négy-, illetve három­ezer forintos könyvutalványt kaptak. Különdíjas lett az elsős Kovács Máté, illetve a másodikos Zám Gergő, mind­ketten a Szent Mór katolikus iskola tanulói. Ők tárgyjuta­lomban részesültek. A Bezerédj szabadidőköz­pont immár ötödik éve rende­zi meg a versenyt, alsó- és fel­ső tagozatos, valamint ifjúsá­gi és felnőtt kategóriában. A tavalyi maratoni hosszúságú megmérettetés után idén kü­lön választották az alsósokat a többi korosztálytól. A „na­gyok” vers- és prózamondó versenyét a költészet napján, április 11-én bonyolítják le. ■ S. K. A simontornyai, jelenleg a fővárosban élő Könyv Kata megkapta a fiatal festőművé­szek legrangosabb elismeré­sét, a Barcsay-díjat. Venter Marianna- A képzőművészet iránti érzék és érdeklődés családi örökség. A szülei támogatták a pályaválasz­tását?- Igen, valóban családi örök­ség, apukám grafikus, az ő ké­pei és művészeti albumai közt nőttem fel, anya pedig bőr­műves, a műhely hangulata és az, hogy láttam, a folyamatos munkának van igazán értelme, nagyon értékes útravalónak bizonyult. A szüleim támo­gattak utamon, tudták, hogy nagy fába vágom a fejszémet, de szerencsére nem akartak lebeszélni róla. Úgy gondolom, akit le lehet beszélni a művészi pályáról, azt le is kell, mert ez valóban-egy rögös pálya.- Miért éppen a festészetet vá­lasztotta?- Ez az a kifejezésmód, amelyben leginkább otthon ér­zem magam. Szeretek az olaj­festékkel dolgozni, leginkább vásznon. A festészet egyfajta nyomhagyás, az érzelmi töltet és az intellektuális tartalom le­nyomata. Számomra örömet is okoz az alkotás, bár igazán elé­gedett sohasem vagyok.- Mit akar kifejezni, üzenni a ké­peivel a közönségnek?- Nem az én tisztem megma­gyarázni a munkáimat. Egyál­talán a vizuális művészet nem verbális műfaj. Ha mégis mu­száj, megpróbálom körvonalazni főbb gondolataimat, érzéseimet.- Nem sok magyar festő állít ki Párizsban, még kevesebben hu­szonévesen. Mit jelentett önnek ez a lehetőség?- Sokat. Egyrészt végigjár­tam Párizs főbb múzeumait, ami nagy élmény volt. Tanul­ságos a nagy mesterek műveit élőben is tanulmányozni. Más­részt a kortárs művészeti élet­be is bepillantást nyerhettem. Ez egy csoportos kiállítás volt a Fal leomlásának 20. évfordu­lója apropóján kértek fel fiatal művészeket az egykori Keleti Könyv Kata, mellette az idei másik Barcsay-díjas, Külüs László Ákos Névjegy: könyv kata 1984-ben született Pincehelyen, családjával Simon- tomyán éltek. Itt végezte el az ál­talános iskolát, majd ezt köve­tően a pécsi művészeti szakkö­zépiskolában reklámgrafikát ta­nult. Az érettségi és a szakmai ötödév elvégzése után, 2003-ban felvételt nyert a Magyar Képző- művészeti Egyetem festő szakára. EREDMÉNYEI: az Országos Kö­zépiskolai Tanulmányi Versenyen plakát kategóriában elért első helyezés, 2003.; A "VÍZ" Baranya megyei pályázaton elért első he­lyezés, 2003.; Az "Európa Aszta­lai" országos pályázatán külön­díj, 2004.; "Erasmus" tanulmányi ösztöndíj a spanyolországi Cuen- ca-ba, 2006.; Meghívásos kiállí­tás a párizsi Regenerátion 2010 kiállításra. A festőművész egyik alkotása blokkból. Barátságokat kötöt­tem más országokból származó művészekkel, s újabb kiállítá­sokat is hozott az ottani szerep­lésem, így kerültem például Prágába a Magyar Intézetbe.- Egyre több szakmai siker éri. Mit jelentenek önnek a lehetősé­gek, a díjak?- Nagyon örülök az elisme­réseknek, visszaigazolják a munkámat, az erőfeszítéseimet. Jelzik, hogy érdemes dolgoz­ni, kitartani az elképzeléseim mellett, s az álmatlan éjszakák, vagy éppen az álombolyongások is értelmet nyernek ilyenkor. A Barcsay-díj elnyerése külö­nös megtiszteltetés számomra, ugyanakkor felelősség is egy ilyen díj. Ám ettől nem félek, ed­dig is felelősen éltem, úgy érez­tem, minden képem egyfajta ki­nyilatkoztatás, amit én mindig vállaltam. Az elismerések emel­lett egyfajta katalizátorként is működnek, az ember újra erőt nyer a további küzdelmeihez.- Mi az, amit a leginkább el sze­retne érni, hivatásában és a ma­gánéletben?- A festészet mellett taní­tok, szakkörökben. Fontosnak tartom a gyerekekkel való munkát, hogy a jövő nemzedé­keknél már ne legyen tátongó szakadék a művészet és a tár­sadalom közt. A festészet nem egy érthetetlen, elvont valami, akkor sem, ha nonfiguratív, vagy absztrakt expresszionis­ta. Szeretném, ha a művészet nálunk is a mindennapi élet része lenne, de ez csak akkor alakulhat így, ha az emberek­nek természetes igénye lesz a kultúra felé. A művészetemben szeretnék mindig őszinte len­ni magamhoz, újabb és újabb kihívásokat találni, felfedezni, haladni az utamon, amiről nem tudom még mit rejthet. Van valami, amit csak én tudok, ahogy csak én látok, és az a fel­adatom, hogy ezt közvetítsem a többi ember felé, méghozzá megfelelő színvonalon. Ha en­nél alább nem adom, az már eredmény. A magánéletemben, mint minden ember, a boldog­ságra törekszem. Azt szeret­ném elérni, hogy megtaláljam a kis dolgokban is az örömöt, s át tudjam élni az egyes pillana­tokat, és ez néha sikerül is. szekszárd - Sok személyes emlékem fűződik Csengey Déneshez, ezért nehéz róla be­szélnem; ő a mai napig ott van a tudatunkban, az irodalom- és a politika történetben, az ehhez hasonló szavalóversenyeken. Azok közé tartozik, akiket a nemzedékek újra és újra felfe­deznek - emelte ki beszédében Lezsák Sándor szombaton, a vá­rosházán. Az Országgyűlés al- elnöke, a Nemzeti Fórum elnöke is részt vett az 1991-ben elhunyt szekszárdi író, költő, politikus születésének 60. évfordulója al­kalmából tartott emléknapon, amely vers- és prózamondó ver­sennyel kezdődött. A zsűri döntése alapján Ba­logh Márton István bizonyult a legjobbnak, őt Szanyó Veroni­ka és Mikó Zsuzsanna követte a dobogón, utóbbi szavaló a Lezsák Sándor által felajánlott különdíjat is megkapta. Az emléknapon Csillagné Szánt­hó Polixéna, a szekszárdi köz­gyűlés humán bizottságának elnöke, Dicső Zsolt költő és Németh Judit előadóművész is méltatta az iró, költő, politikus szerepvállalását. Müller Ernő, az eseményt szervező Nemzeti Fórum Tolna megyei elnöke azt mondta, nagy szeretettel gondolnak vissza Csengey Dénesre, nemcsak a politikai életben, hanem a magyar kul­túrában is maradandót alko­tott. Ennek szellemében, első alkalommal, de hagyomány­teremtő szándékkal hívták életre a Csengeyről elnevezett vers- és prózamondó versenyt, amelyen keresztül azt szeret­ték volna közvetíteni a diákok­nak, hogy minél többet olvas­sanak, az említett szekszárdi íróról is. ■ V. B. Lezsák Sándor Ötvenéves kor felett is bárki lepipálhatja a fiatalokat testmozgás A sportolás az egészség és az öröm forrása is egyben - ha kirepülnek a gyerekek, több idő is jut rá Aerobik órára nemcsak a hu­szonévesek járnak. Szauer Anita oktató szerint sok 50, vagy akár 60 év feletti nő lepipálja a fiata­lokat. Sőt, egészségesebbek is náluk. Anita szerint ideális eset­ben hetente három alkalommal, legalább egy órát kellene mozog­ni mindenkinek. A cél nem első­sorban a karcsúság, ennél fonto­sabb a megfelelő energiaszint, és a betegségekkel, depresszióval szembeni ellenállóság. A szekszárdi Koszorú Ágnes is évtizedek óta rendszeresen jár edzeni, és esze ágában sincs abbahagyni, csak mert elmúlt 50 éves. A gyógyszerész-szak­asszisztens lapunknak azt is elárulta, nagy része van a A jóga is hatékony lehet mozgásnak abban, hogy máig fiatalnak érzi magát, és tele van energiával. A legszembetűnőbb azonban az, hogy a vele egyi­dősekkel ellentétben semmiféle gyógyszert nem szed, és makk egészséges. Mint mondta, a test­mozgás további előnye, hogy ál­landó kenésben vannak a kopó „alkatrészek”, mint például a térd, a csípő, a váll, és a könyök. A sportnak óriási türelmet és kitartást is köszönhet. A zenére végzett torna ráadásul fejleszti a mozgáskultúrát, a ritmus és ütemérzéket is. Dr. Kárpáti Eszter háziorvos is gyermekkora óta sportol. Ő is így vezeti le a stresszt. Az edzés számára örömforrás. Arra is ki­tért, több ismerőse is van, aki csak 40 éves kora körül kezdett el sportolni, és kapott rá az ízé­re. A háziorvos arra figyelmez­tet, fontos a fokozatosság, nem kell egy délután alatt „felszán­tani” a hegyet. Idősebb korban pedig arra is érdemes ügyelni, hogy a mozgást megfelelő fel­szereléssel végezzük, főleg az Ízületek kímélése miatt. Majd még hozzátette, sokan panasz­kodnak időhiányra, ha edzésről van szó, ám mire az ember eléri az 50 éves kort, a gyerekek ál­talában kirepülnek otthonról, így több idejük jut a nőknek ma­gukra. Ezt a plusz lehetőséget pedig érdemes sportolásra fordí­tani. ■ Molnár Á. Rutinellenőrzés aki teuesen egészséges, annak is szüksége lehet egy orvosi ki­vizsgálásra 50 éves kor felett.- Ennek segítségével tanácsot kaphatunk, milyen mozgásfor­ma javallt, illetve ellenjavallt- mondta dr. Kárpáti Eszter. Aki viszont bizonyos betegsé­gekben szenved, feltétlenül ki kell kérnie az orvos véleményét, hiszen más mozgásforma java­solta szívbetegeknek, cukorbe­tegeknek izületi bántalmakkal küzdőknek. Jó hír azonban, hogy számukra is vannak már speciális edzések. A sétálás mindenkinek ajánlott, a lényeg a rendszerességen. A kalcium fontos nemcsak a súlyra, de az egész­ségre is hatással lehet, ha az idősödő szervezet nem a meg­felelő tápanyagokban részesül. Ilyenkor már vannak olyan éte­lek, amelyek puffadást, szoru­lást is okozhatnak. Erre meg­oldás lehet, ha az ember ki­sebb adagokat eszik, de a hangsúly a változatosságon van. Fontos, hogy megfelelő legyen a fehérje- és a kalcium- bevitel, és a minél több zöld­ség, gyümölcs fogyasztása. Míg előbbiek a test egészének normál működéséhez szüksé­gesek, utóbbiak inkább a be­tegségek megelőzésében. A i » I

Next

/
Thumbnails
Contents