Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-28 / 23. szám
2013. JANUÁR 28., HÉTFŐ KÖRKÉP 5 Tizenkilenc negyedik helyezett lett a versenyen Képeivel hagyna nyomot portré Szeretné, ha a művészet a mindennapi élet része lenne Csengey Dénes szerepvállalását méltatták az emléknapon tolna - Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. Aki pedig a verset szereti, az egyenesen jó ember - fogalmazott Hornok Istvánná, a tolnai Bezerédj szabadidő- központ által a magyar kultúra napja alkalmából a Tolnai Galériában rendezett vers- és prózamondó verseny zsűrielnöke a pénteki megmérettetés eredményhirdetése előtt. A nyugdíjas pedagógus azt is közölte a gyermekversenyzőkkel, hogy akik nem kerülnek be az első három díjazott közé, azok mindannyian negyedikek lesznek, amire legyenek büszkék, hiszen az nem semmi. így történt, hogy ennek a versenynek nem kevesebb, mint tizenkilenc negyedik helyezettje lett. A megmérettetés két fordulós volt, az elsőben egy szabadon választott verset, a másodikban verset, vagy prózát adtak elő a gyerekek. Az elnök mellett Szabóné Kai■ A „nagyok” vers-és prózamondó versenye tavasszal lesz a költészet napján fér Judit, Farkas Erzsébet és Bálintné Hochsteiger Dóra pedagógusok alkotta zsűri a negyedik helyek mellett a további helyezésekről is döntött. Ez alapján első lett Versánsz- ki Zsófia, a Wosinsky iskola 3. osztályos diákja. Második Steinbach András (Wosinsky 4. osztály), harmadik Herczig Réka (Széchenyi 4. osztály). Ők öt-, négy-, illetve háromezer forintos könyvutalványt kaptak. Különdíjas lett az elsős Kovács Máté, illetve a másodikos Zám Gergő, mindketten a Szent Mór katolikus iskola tanulói. Ők tárgyjutalomban részesültek. A Bezerédj szabadidőközpont immár ötödik éve rendezi meg a versenyt, alsó- és felső tagozatos, valamint ifjúsági és felnőtt kategóriában. A tavalyi maratoni hosszúságú megmérettetés után idén külön választották az alsósokat a többi korosztálytól. A „nagyok” vers- és prózamondó versenyét a költészet napján, április 11-én bonyolítják le. ■ S. K. A simontornyai, jelenleg a fővárosban élő Könyv Kata megkapta a fiatal festőművészek legrangosabb elismerését, a Barcsay-díjat. Venter Marianna- A képzőművészet iránti érzék és érdeklődés családi örökség. A szülei támogatták a pályaválasztását?- Igen, valóban családi örökség, apukám grafikus, az ő képei és művészeti albumai közt nőttem fel, anya pedig bőrműves, a műhely hangulata és az, hogy láttam, a folyamatos munkának van igazán értelme, nagyon értékes útravalónak bizonyult. A szüleim támogattak utamon, tudták, hogy nagy fába vágom a fejszémet, de szerencsére nem akartak lebeszélni róla. Úgy gondolom, akit le lehet beszélni a művészi pályáról, azt le is kell, mert ez valóban-egy rögös pálya.- Miért éppen a festészetet választotta?- Ez az a kifejezésmód, amelyben leginkább otthon érzem magam. Szeretek az olajfestékkel dolgozni, leginkább vásznon. A festészet egyfajta nyomhagyás, az érzelmi töltet és az intellektuális tartalom lenyomata. Számomra örömet is okoz az alkotás, bár igazán elégedett sohasem vagyok.- Mit akar kifejezni, üzenni a képeivel a közönségnek?- Nem az én tisztem megmagyarázni a munkáimat. Egyáltalán a vizuális művészet nem verbális műfaj. Ha mégis muszáj, megpróbálom körvonalazni főbb gondolataimat, érzéseimet.- Nem sok magyar festő állít ki Párizsban, még kevesebben huszonévesen. Mit jelentett önnek ez a lehetőség?- Sokat. Egyrészt végigjártam Párizs főbb múzeumait, ami nagy élmény volt. Tanulságos a nagy mesterek műveit élőben is tanulmányozni. Másrészt a kortárs művészeti életbe is bepillantást nyerhettem. Ez egy csoportos kiállítás volt a Fal leomlásának 20. évfordulója apropóján kértek fel fiatal művészeket az egykori Keleti Könyv Kata, mellette az idei másik Barcsay-díjas, Külüs László Ákos Névjegy: könyv kata 1984-ben született Pincehelyen, családjával Simon- tomyán éltek. Itt végezte el az általános iskolát, majd ezt követően a pécsi művészeti szakközépiskolában reklámgrafikát tanult. Az érettségi és a szakmai ötödév elvégzése után, 2003-ban felvételt nyert a Magyar Képző- művészeti Egyetem festő szakára. EREDMÉNYEI: az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen plakát kategóriában elért első helyezés, 2003.; A "VÍZ" Baranya megyei pályázaton elért első helyezés, 2003.; Az "Európa Asztalai" országos pályázatán különdíj, 2004.; "Erasmus" tanulmányi ösztöndíj a spanyolországi Cuen- ca-ba, 2006.; Meghívásos kiállítás a párizsi Regenerátion 2010 kiállításra. A festőművész egyik alkotása blokkból. Barátságokat kötöttem más országokból származó művészekkel, s újabb kiállításokat is hozott az ottani szereplésem, így kerültem például Prágába a Magyar Intézetbe.- Egyre több szakmai siker éri. Mit jelentenek önnek a lehetőségek, a díjak?- Nagyon örülök az elismeréseknek, visszaigazolják a munkámat, az erőfeszítéseimet. Jelzik, hogy érdemes dolgozni, kitartani az elképzeléseim mellett, s az álmatlan éjszakák, vagy éppen az álombolyongások is értelmet nyernek ilyenkor. A Barcsay-díj elnyerése különös megtiszteltetés számomra, ugyanakkor felelősség is egy ilyen díj. Ám ettől nem félek, eddig is felelősen éltem, úgy éreztem, minden képem egyfajta kinyilatkoztatás, amit én mindig vállaltam. Az elismerések emellett egyfajta katalizátorként is működnek, az ember újra erőt nyer a további küzdelmeihez.- Mi az, amit a leginkább el szeretne érni, hivatásában és a magánéletben?- A festészet mellett tanítok, szakkörökben. Fontosnak tartom a gyerekekkel való munkát, hogy a jövő nemzedékeknél már ne legyen tátongó szakadék a művészet és a társadalom közt. A festészet nem egy érthetetlen, elvont valami, akkor sem, ha nonfiguratív, vagy absztrakt expresszionista. Szeretném, ha a művészet nálunk is a mindennapi élet része lenne, de ez csak akkor alakulhat így, ha az embereknek természetes igénye lesz a kultúra felé. A művészetemben szeretnék mindig őszinte lenni magamhoz, újabb és újabb kihívásokat találni, felfedezni, haladni az utamon, amiről nem tudom még mit rejthet. Van valami, amit csak én tudok, ahogy csak én látok, és az a feladatom, hogy ezt közvetítsem a többi ember felé, méghozzá megfelelő színvonalon. Ha ennél alább nem adom, az már eredmény. A magánéletemben, mint minden ember, a boldogságra törekszem. Azt szeretném elérni, hogy megtaláljam a kis dolgokban is az örömöt, s át tudjam élni az egyes pillanatokat, és ez néha sikerül is. szekszárd - Sok személyes emlékem fűződik Csengey Déneshez, ezért nehéz róla beszélnem; ő a mai napig ott van a tudatunkban, az irodalom- és a politika történetben, az ehhez hasonló szavalóversenyeken. Azok közé tartozik, akiket a nemzedékek újra és újra felfedeznek - emelte ki beszédében Lezsák Sándor szombaton, a városházán. Az Országgyűlés al- elnöke, a Nemzeti Fórum elnöke is részt vett az 1991-ben elhunyt szekszárdi író, költő, politikus születésének 60. évfordulója alkalmából tartott emléknapon, amely vers- és prózamondó versennyel kezdődött. A zsűri döntése alapján Balogh Márton István bizonyult a legjobbnak, őt Szanyó Veronika és Mikó Zsuzsanna követte a dobogón, utóbbi szavaló a Lezsák Sándor által felajánlott különdíjat is megkapta. Az emléknapon Csillagné Szánthó Polixéna, a szekszárdi közgyűlés humán bizottságának elnöke, Dicső Zsolt költő és Németh Judit előadóművész is méltatta az iró, költő, politikus szerepvállalását. Müller Ernő, az eseményt szervező Nemzeti Fórum Tolna megyei elnöke azt mondta, nagy szeretettel gondolnak vissza Csengey Dénesre, nemcsak a politikai életben, hanem a magyar kultúrában is maradandót alkotott. Ennek szellemében, első alkalommal, de hagyományteremtő szándékkal hívták életre a Csengeyről elnevezett vers- és prózamondó versenyt, amelyen keresztül azt szerették volna közvetíteni a diákoknak, hogy minél többet olvassanak, az említett szekszárdi íróról is. ■ V. B. Lezsák Sándor Ötvenéves kor felett is bárki lepipálhatja a fiatalokat testmozgás A sportolás az egészség és az öröm forrása is egyben - ha kirepülnek a gyerekek, több idő is jut rá Aerobik órára nemcsak a huszonévesek járnak. Szauer Anita oktató szerint sok 50, vagy akár 60 év feletti nő lepipálja a fiatalokat. Sőt, egészségesebbek is náluk. Anita szerint ideális esetben hetente három alkalommal, legalább egy órát kellene mozogni mindenkinek. A cél nem elsősorban a karcsúság, ennél fontosabb a megfelelő energiaszint, és a betegségekkel, depresszióval szembeni ellenállóság. A szekszárdi Koszorú Ágnes is évtizedek óta rendszeresen jár edzeni, és esze ágában sincs abbahagyni, csak mert elmúlt 50 éves. A gyógyszerész-szakasszisztens lapunknak azt is elárulta, nagy része van a A jóga is hatékony lehet mozgásnak abban, hogy máig fiatalnak érzi magát, és tele van energiával. A legszembetűnőbb azonban az, hogy a vele egyidősekkel ellentétben semmiféle gyógyszert nem szed, és makk egészséges. Mint mondta, a testmozgás további előnye, hogy állandó kenésben vannak a kopó „alkatrészek”, mint például a térd, a csípő, a váll, és a könyök. A sportnak óriási türelmet és kitartást is köszönhet. A zenére végzett torna ráadásul fejleszti a mozgáskultúrát, a ritmus és ütemérzéket is. Dr. Kárpáti Eszter háziorvos is gyermekkora óta sportol. Ő is így vezeti le a stresszt. Az edzés számára örömforrás. Arra is kitért, több ismerőse is van, aki csak 40 éves kora körül kezdett el sportolni, és kapott rá az ízére. A háziorvos arra figyelmeztet, fontos a fokozatosság, nem kell egy délután alatt „felszántani” a hegyet. Idősebb korban pedig arra is érdemes ügyelni, hogy a mozgást megfelelő felszereléssel végezzük, főleg az Ízületek kímélése miatt. Majd még hozzátette, sokan panaszkodnak időhiányra, ha edzésről van szó, ám mire az ember eléri az 50 éves kort, a gyerekek általában kirepülnek otthonról, így több idejük jut a nőknek magukra. Ezt a plusz lehetőséget pedig érdemes sportolásra fordítani. ■ Molnár Á. Rutinellenőrzés aki teuesen egészséges, annak is szüksége lehet egy orvosi kivizsgálásra 50 éves kor felett.- Ennek segítségével tanácsot kaphatunk, milyen mozgásforma javallt, illetve ellenjavallt- mondta dr. Kárpáti Eszter. Aki viszont bizonyos betegségekben szenved, feltétlenül ki kell kérnie az orvos véleményét, hiszen más mozgásforma javasolta szívbetegeknek, cukorbetegeknek izületi bántalmakkal küzdőknek. Jó hír azonban, hogy számukra is vannak már speciális edzések. A sétálás mindenkinek ajánlott, a lényeg a rendszerességen. A kalcium fontos nemcsak a súlyra, de az egészségre is hatással lehet, ha az idősödő szervezet nem a megfelelő tápanyagokban részesül. Ilyenkor már vannak olyan ételek, amelyek puffadást, szorulást is okozhatnak. Erre megoldás lehet, ha az ember kisebb adagokat eszik, de a hangsúly a változatosságon van. Fontos, hogy megfelelő legyen a fehérje- és a kalcium- bevitel, és a minél több zöldség, gyümölcs fogyasztása. Míg előbbiek a test egészének normál működéséhez szükségesek, utóbbiak inkább a betegségek megelőzésében. A i » I
