Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-28 / 23. szám

2013. JANUÁR 28., HÉTFŐ 2 KÖRKÉP _______ Le gyen ön is embergyűlölő! most, hogy véget ért a Voice, a kézilabda világbajnokság, és még Búd Spencer-Teren- ce Hill filmjei sem igazán akarnak menni semelyik csatornán, újra visszaveszi előkelő helyét a tévében a politika. Ami részint nagy szám, hiszen a választáso­kig még jó sokat kell aludni - részint viszont egyáltalán nem meglepő, mivel ez hat­ja át a hétköznapi beszél­getéseinket is. Ez a téma, akárhova megyünk, tényleg olyan lett, mint régen volt az időjárás, ha kínossá vál­na a csönd, csak bedobjuk, hogy emlékeztek, mi volt itt három-négy-hat-tizenkét éve, amikor ezek vagy azok voltak hatalmon, és gördül azonnal tovább a beszély, de úgy, hogy sodor mindent, ami útjába kerül. csak hát ez már annyira, de annyira unalmas. És idegesítő. És őrjítő. És leg­szívesebben azt mondanánk ilyenkor, hogy eddig és ne tovább. persze van azért egy egysze­rűbb megoldás is: legyünk mindannyian embergyűlö­lők! A szabályok egyszerűek. Ne álljunk szóba senkivel a kisboltban. Hagyjuk vá- laszolatlanul a mellettünk ülő kérdéseit a buszon. Ne reagáljunk a régi ismerős nagymonológjára, amikor a telefonban kifejti, hogy ezek milyenek már, ő is rá­juk szavazott, bár száradt volna le a keze. Ne írjunk vissza a volt osztálytársnak, aki már most invitál minket egy laza, kötetlen hangula­tú beszélgetésre az ország jövőjéről, mert beszélni kell róla, hiszen ha visszajönnek azok, itt kő kövön nem ma­rad. Hagyjuk kommentálás nélkül az ismerőseink poli­tikus- vagy éppen rendszer­ostorozó bejegyzéseit a Face- bookon. szóval maradjunk magunk­nak, magunkban. Ahogy a szavazófülkében is leszünk, bő egy év múlva. Százezrek munkahelyenként zónák A Dél-Dunántúlon is lesznek szabad vállalkozási övezetek idén is remekül sikerült a közös i, amely program fontos K ntos Kakasénak pécs-szekszárd Szabad vál­lalkozási zónákat jelöl ki a kormány, ahol több százezres támogatások lesznek igényel­hetők az új munkahelyekért cserébe. Baranyában három, Tolnában két, Somogybán pedig négy járás kerülhet a kedvezményezetti körbe. Máté Balázs Harminchárom járás tartozik majd az úgynevezett szabad vállalkozási zónákhoz - jelen­tette be a napokban Czomba Sándor foglalkoztatáspolitiká­ért felelős államtitkár. Czomba szerint azok a foglalkoztatáspo­litikai eszközök, amelyeket az eddigi kormányok használtak, nem alkalmasak a hátrányos helyzetű térségek közötti kü­lönbségek csökkentésére, ezért a kormány most ezzel az új le­hetőséggel próbálkozik. A tervezett intézkedés lénye­ge, hogy adó- és foglalkozta­táspolitikai kedvezményeket ■ Új vállalkozások munkahelyenként három évig részesülnek kedvezményben vehetnek igénybe azok a vál­lalkozások, amelyek az érintett járásokban új munkahelyeket hoznak létre. Ez minden mun­kavállaló után 400 ezer forintos támogatást jelent új álláshelyen­ként, továbbá a január elsejétől élő szociális hozzájárulási adó- kedvezmény lehetőségét is ki­terjesztik a szabad vállalkozási zónákra. Ha új vállalkozások települnek be, akkor munkahe­lyenként három évig részesül­nek kedvezményben: az első két évben a teljes, a harmadik év­ben fele összegű szociális hozzá­járulási adókedvezményt jelent. Ez 348, illetve 174 ezer forintot jelent a gyakorlatban egy mun­kavállaló után. Az érintett járások listáját egyelőre nem tették közzé. Dr. Hargitai János baranyai kor­mánymegbízott, keresztényde­mokrata országgyűlési képvi­selő lapunk érdeklődésére úgy fogalmazott, minden bizonnyal Baranyában, és várhatóan Tolná­ban és Somogybán is kijelölnek szabad vállalkozási övezeteket. kakasd - Kitűnően haladunk, a húsok feldolgozásánál tartunk - adott helyzetjelentést szom­baton délelőtt 10 óra tájban Bá­nyai Károly. Kakasd polgármes­tere örömmel számolt be arról is, hogy a helyi lakosok mellett a már meglévő két partnertele­pülésükről: a németországi Ra- diborból és a felvidéki Deákiból is érkeztek vendégek, akárcsak a leendő testvérközségből: a székelyföldi Csíkfalváról. Meg­győződése, hogy nagyon fontos szerepe van Kakasd életében a közös disznóvágásnak, hiszen ilyenkor a felszínre kerülnek a székely, a sváb és a felvidéki ha­gyományok, és remek alkalom nyílik arra is, hogy megismer­tessék szokásaikat a fiatalabb korosztállyal.- A több mint egy évtizede zajló rendezvény azt az üzene­tet is hordozza, hogy e három nemzetiség békében, barátság­ban él egymás mellett, amely ugyancsak kiemelendő - tette hozzá Bányai Károly. Hasonló­■ ínycsiklandó ételekből és jó hangulatból idén sem volt hiány a különleges disznóvágáson A hátrányos kistérségeket felzárkóztató programok keretében a gyógynövénytermesztést is támogatták Számos tényező alapján döntöttek a besorolásról az országgyűlés 2007-ben döntött az akkor még létező kistérségek besorolásáról. El­maradottságuk, fejlettségük megállapításához számos gaz­dasági, társadalmi és szociá­lis mutatót vettek figyelembe. ezek közé tartozott többek között a működő gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma, az önkormányzatok egy lakosra vetített helyi adó­bevétele, a vezetékes gázt használó háztartások száma a lakásállomány százaléká­ban, a rendszeres gyermek- védelmi támogatásban része­sítettek aránya, a népesség korfája és a munkanélkülisé­gi adatok. Somogybán négy, Baranyában három (a sásdi, a sellyei és a szigetvári), Tol­nában kettő (a tamási és a dombóvári) kistérséget sorol­ták a leghátrányosabb hely­zetűek közé akkor. ORSZÁGSZERTE harminchá­rom kistérség tartozott ebbe a körbe, vagyis éppen annyi, ahány szabad vállalkozási zóna lehet. Ugyan a járásha­tárok nem mindenütt esnek egybe az egykori kistérsége­kével, nagy vonalakban azonban igen, így vélelmez­hető, hogy azok a járások ke­rülnek a kedvezményezettek körébe, amelyek a leghátrá­nyosabb kistérségek területén álltak fel. ennek alapján Tolnában ket­tő, Baranyában öt, Somogybán pedig négy szabad vállalkozá­si zónát jelölhet ki a kormány. Középmezőnyben a társadalmi, gazdasági és szociális problémák nagyságát az érintett területeken talán legjobban a hátrányos helyzetű kistérségek népességének me­gyén belüli aránya érzékelteti. Ebből a szempontból a legked­vezőtlenebb helyzetű Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye, ahol a lakosság több mint hetven százaléka él hátrányos helyzetű kistérségekben. Hat- van-hetven százalék közötti az arány Békés, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyék­ben, ötven százalék feletti Ba­ranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Hajdú-Bihar me­gyében is. Tolnában ez az arány kisebb, harmincegy szá­zalék, de ez így is több tízezer embert jelent. képpen vélekedett Hilcz Ádám is. A kakasdi Hilcz és Fia Kft. tulajdonosa arról mesélt, hogy ő a kezdetektől részt vesz a prog­ramon, amely szerinte a falu valamennyi lakójának kedves esemény, ezt a pozitív vissza­jelzések is tükrözik. Az ismert vállalkozó a kapcsolatépítő sze­repét is hangsúlyozta a rendez­vénynek és azt, hogy számos barátság kötetett már az elmúlt években ennek köszönhetően.- Nagyon örülünk annak, hogy itt lehetünk, remekül érezzük magunkat, ez egy igazán kiváló kezdeményezés - vélekedett Balogh István. Csíkfalva polgár- mestere úgy fogalmazott, egy ilyen régi hagyományra épülő elfoglaltság, mint a disznóvágás is lehet újszerű azáltal, hogy több nemzetiség kultúrája ke­rül előtérbe egyszerre. Fontos­nak tartja, hogy Kakasd mellett a völgységiek testvértelepülé­seivel is megismerkedjenek, a szombati rendezvény jó alkal- mul szolgált erre is. A program este a Faluházban vacsorával, majd hajnalig tartó bállal folyta­tódott. ■ Vízin B. Ezer forintra is felkúszhat a cigaretta ára dobozonként? következmények Az OKSZ növelné az árrést, ez azonban akár elbocsátásokhoz is vezethet a dohánygyárakban dél-dunántúl Akár 130 forint­tal is drágulhatnak a középkate­góriás cigaretták. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) ugyanis állami beavatkozást szorgalmaz a dohánytermékek árképzésébe. Ezt úgy képzelik el, hogy a fogyasztói áron számí­tott árrés a jelenlegi 3-5 száza­lékról 10 százalékra emelkedne. A dohányipari befektetők sze­rint azonban a lépés több szem­pontból is problémát okozna. Egyrészt alkotmányossági ag­gályokat vetne fel, mivel sérthe­ti a vállalkozások szabadságá­nak elvét és a tulajdonhoz való jogot is, másrészt pedig jelentő­sen megemelné a dohánytermé­kek árát. Most 690-840 forintot kell fizetni a középkategóriás dohányáruk csomagjáért, az ár­rés emelését követően azonban ez 130 forinttal is több lehet, vagyis egy doboz cigi akár ezer forintba is kerülhet. Azt pedig egyelőre nem tudni, hol van az a lélektani határ, ahonnan a dohányosok inkább lemondanak szenve­délyükről, és nem vásárolnak többé cigarettát. Az ezer forint mindenesetre elég soknak tű­nik ahhoz, hogy ez bekövetkez­zen - annak pedig közvetve a dohányiparban dolgozók le­hetnek a vesztesei. A cégek a csökkenő kereslet miatt ugyan­is csökkenthetik a termelést, és dolgozókat küldhetnek el. Nem tudni, hol van az a lélektani határ, ami fölött csökken a kereslet Ezt a felvetést a BAT Pécsi Do­hánygyár Kft.-nél is megerő­sítették. Véleményük szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hirtelen megnövekvő cigaretta ára a feketepiac mal­mára hajtja a vizet, jelentősen csökkentve ezzel a legális piac méretét és értékét. Ez pedig minden szereplőre negatívan hathat, a gyártáson keresztül egészen a kereskedelmen át. Vagyis könnyen lehet, hogy a dohánygyárban dolgozók egy részének felmondanak, és a beszállítók is megsínylik az áremelést. Azt egyelőre nem tudni, hogy az illetékesek mit reagáltak az OKSZ felvetésére. ■ K. E. I. Tilosban cigiznek az ántsz folyamatosan ellen­őrzi, hogy kik nem tartják be a nemdohányzók védelméről szó­ló törvény előírásait. A statisz­tikák szerint a szabálysértők legnagyobb arányban a köz­területeken gyújtanak rá tilos­ban, de a felügyelők a szóra­koztató, vendéglátó-ipari egysé­gekben, illetve a közforgalmú intézményekben is az átlagos­nál több problémát tapasztal­tak. Ide tartoznak a bevásárló- központok, a sportlétesítmé­nyek és a felsőoktatási intéz­mények is. A múlt évben orszá­gosan több mint 12 millió forint bírságot szabtak ki. t 4 t f 1

Next

/
Thumbnails
Contents