Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-26 / 22. szám

2013. JANUÁR 26., SZOMBAT 5 PARTNERTALÁLKOZÓ MEGKÉRDEZTÜK Miért tartja fontosnak a részvételt? Hilcz Ádám, a Hilcz és Fia autóke­reskedelmi Kft. tulajdonosa- Sok kollégával, ismerőssel lehet találkozni a partner- találkozókon. Jó alkalom a tapasztalatcserére és arra is, hogy megismerkedjünk a Tolnai Népújság elmúlt évi tevékenységével, a tren­dekkel. Ha lehet, mindig részt veszek a találkozókon, hiszen sok olyan informá­cióhoz jutunk, amit a saját vállalkozásunkban is fel tu­dunk használni. Horváth Csaba, az Ergonom Kft. értékesítési vezetője- Hsznosnak tartom a part­nertalálkozókat, más ilyen rendezvényeken is részt szok­tam venni. Mivel ez egy kis város, kis megye, mindenki ismer mindenkit, de új is­meretségek kialakítására is alkalmas, valamint bemutat­kozási lehetőséget jelenthet az új vezetők számára. A már meglévő kapcsolatok erősíté­sét és az információcserét is szolgálják a találkozók. Szűcs József, a Szekszárd-Paksi Kft. ügyvezető igazgatója- Magyarországon még nem igazán van hagyománya a partnertalálkozóknak, csak néhány nagyobb cég szervez ilyen rendezvényeket. Pedig nagyon jó alkalom ez arra, hogy az ember kötetlen kö­rülmények között beszélget­hessen a korábbi és a leendő megrendelőkkel. Tájékozódni és tájékoztatni is jó. PROMÓCIÓ A gazdaságba kell fektetni pannon tigris Nagyobb az önbizalma, mint a valós képességei A TOP 100-as cégek viszik a vállukon Tolna megyét A hibák kijavítása nélkül hiába várjuk a gazdasági válság elmúlását - mondta dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Tolnai Népújság partnertalálkozóján. Hanoi Erzsébet Nem halt még ki a pannon tig­ris. Dr. Parragh László, a Ma­gyar Kereskedelmi és Iparka­mara elnöke több mint tíz éve illusztrálja a magyar gazdasá­got a nyúl formájú, csíkos bun­dájú állattal, amelynek különös ismertetőjele, hogy nagyobb az önbizalma, mint a valós képes­ségei. Az elnök elmondta, Ma­gyarország politikai elitje több­nyire arra hivatkozik, hogy minden baj forrása a 2008 óta tartó válság, és ha az véget ér, akkor minden rendbe jön a ma­gyar gazdaságban. Ez azonban téves megközelítés - szögezte le az elnök. Szerinte a rendszer hibás elemeivel kell szembe­nézni, és azokat kijavítani, mert enélkül nem küzdhető le a gazdasági válság. Csoda, hogy csak ennyivel esett a GDP Az eddigi lépések nem vezet­tek eredményre, hazánkkal el­lentétben ugyanis minden Eu­rópai Uniós ország GDP-je nőtt. Az elmaradás egyik oka, hogy a közép-európai országok jobban érintettek a külkereskedelmi kitettségben. Magyarországon tovább súlyosbít a helyzeten, hogy romlottak a cserearányok, vagyis többet dolgozunk egy­ségnyi jövedelemért, mint más országokban, illetve összezu­hantak az állami kiadások és befagyott a hitelpiac. A magyar- országihoz hasonló mértékben csak a Balti-államokban esett a hitelezés. Ezek alapján az is csoda, hogy csak 4 százalék­kal csökkent hazánk GDP-je - mondta dr. Parragh László. A magyar bankrendszerrel kapcsolatban elhangzott, hogy a bankok 89 százaléka külföl­di kézen van, ráadásul többsé­gében zárt tulajdonosi körben. Csupán 3-4 olyan intézet van, amelyek a tőzsdén is jegyzet­tek. A kitörési pontot a szövet­kezeti hitelintézetek jelenthe­Dr. Parragh László a pannon tigrissel illusztrálja a magyar gazdaságot Tovább kell vinni az alrendszerek megújítását dr. parragh László kiemelte, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara már régóta követeli a megcsontosodott alrendszerek átszervezését, ugyanis ez a gaz­daságérdeke. Igaz ez a foglal­koztatási szabályozásra, az adó­rendszerre, a segélyezésre, a nyugdíjrendszerre, az egészség­ügyre, az oktatásra, a közigazga­tásra és az igazságszolgáltatás­ra. Amint azt a kamara elnöke mondta, a jelenlegi kormányzat hozzányúlt ezekhez a területek­hez, ugyanakkor azt is hozzátet­te, hogy ezen változások tartal­mát nem tisztük elemezni. A kö­vetkező választások után viszont bárki is lesz kormányon, az or­szág vezetésének ismét elő kell vennie ezt a listát, és továbbvin­nie az alrendszerek megújítását. tik, ám e téren még mindig számottevő az elmaradásunk a tőlünk nyugatabbra lévő orszá­gokhoz képest. A vállalati hite­lezés tendenciáiról a kamarai elnök elmondta, hogy szigorod­tak a feltételek, csökkent a hite­lezési képesség, ugyanakkor a hitel iránti hajlandóság is. „Hiányszámvezérelt” gazdaságpolitika A várakozásokról szót ejtve dr. Parragh László kitért arra, hogy a világgazdaságban 2,1 százalékos, a világkereskede­lemben pedig 2,9 százalékos bővülésre van kilátás, viszont az eurózóna kereskedelmében zsugorodás várható. Míg ha­zánk legfontosabb gazdasági partnerénél, Németországban a GDP emelkedésével számol­nak. Magyarországon március­ban változás lesz a jegybank élén, ez pedig új filozófiát ered­ményezhet. Ezzel együtt az or­szág lakosságának fogyasztása kiszámíthatatlan, és a munka­erőpiac várhatóan stagnálni fog. Bár már az is jónak számít - tette hozzá az elnök. A gazda­ság továbbra is exportirányított, és marad a „hiányszámvezérelt” gazdaságpolitika is, azaz a kor­mány mindent „beáldoz” annak érdekében, hogy három száza­lék alatt tartsa a hiányt - véle­kedik dr. Parragh László. Megoldást az európai uniós források célszerű felhasználása hozhat. Az elmúlt időszakban ez nem mindig volt jellemző, mint ahogy a magas elosztási költségek, a rosszul működő közreműködői intézményrend­szer, a támogatások lassú kihe­lyezése sem tett jót, így hiába szánták a pénzt felzárkózásra, a hátrány ledolgozása elma­radt. A 2014-2020-as időszak­ban azonban a gazdaságba - és nem, mondjuk, a példaként ho­zott bodrogkeresztúri, negyven centiméteres kiállítóhoz hason­ló beruházásokba - kell fek­tetni az EU-s pénzeket. Nincs ugyan könnyű helyzetben a gazdaságpolitika, de a kis- és középvállalkozásokat, az inno­vációt, a versenyképesség nö­velését, valamint a klaszterek és a kiemelt ágazatok komplex erősítését kell elősegíteni a tá­mogatásokkal - hangsúlyozta az elnök. Akikre büszkék vagyunk. Amint azt Fausztné Czirják Zsanett, a NAV Tolna Megyei Adóigazgatóságának igazgató­ja mondta, akár ezt a címet is viselhetné lapunk kiadványa, a legeredményesebb Tolna me­gyei vállalkozásokat összegző TOP 100. Az igazgató ennek kapcsán ismertette 2011, a legutóbbi lezárt adóév eredmé­nyeit a partnertalálkozón. Tolna megye gazdasági szereplői nettó 98,8 milliárd forintot fizettek be 2011-ben, ami 14,4 százalékkal elmarad a 2010-es adattól. Ennek okaként a jogszabályi változásokat emlí­tette Fausztné Czirják Zsanett. Más mutatóban viszont sikerült felül múlni a korábbi teljesít­ményt. Az egyéni vállalkozások 55 milliárd forintos bevételt értek el, ami 2,8 százalékkal magasabb, mint 2010-ben. Ösz- szesen kétmilliárd forintos nye­reséget és 1,8 milliárd forintos veszteséget könyvelhettek el, így pozitív mérleggel zárták az évet az egyéni vállalkozók. A társas vállalkozások esetében a megye 100 legjelentősebb cége közül a legtöbb a feldolgozó- iparban, illetve a kereskedelem és a gépjárműjavítás területén tevékenykedett 2011-ben. A gazdasági társaságok bevétele 70,2 milliárd forint, a veszte­sége 9,6 milliárd forint lett. Az ebből következő 60,6 milliárd forintos egyenleg 35,9 százalé­kos emelkedés 2010-hez képest. Az EYA-s adózók bevételükből adódóan nem kerülhettekfel a TOP 100-ba - 912 millió forint alatt nincs cég a listán -, de 10 milliárd forintos bevételük így sem elhanyagolható. ■ H. E. Fausztné Czirják Zsanett Gáspár Csaba, Brauer János a Hungária Takarék képviseletében és Thuróczy László, a Fried Kastély tulajdonosa A polgármesterek számára is elgondolkodtató adatok hangzottak el a magyar gazdaság jövőjét illetően *. k A f 4

Next

/
Thumbnails
Contents