Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-25 / 21. szám
Szakrendelők HÍRSÁV Te is olvasol, ugye? - márciusi médiakampány középiskolásoknak elményszerű olvasásra és értelmezői tevékenységre szeretné ösztönzi a 14-18 éves korosztályt a tegnap bejelentett „Te is olvasol, ugye?” médiakampány. A Supka Géza Alapítvány és a Magyar Lapkiadók Egyesülete tavasszal több napi- és hetilapban, illetve magazinban egy időben fogja közzétenni a fiatal író, Grecsó Krisztián „Csak egy tánc” kisprózáját. Az írás két részletben március 20-án, illetve március 27-én fog megjelenni. Diószegi Endre, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság pedagógus tagozatának elnöke szerint a világirodalomban először született meg egy mű azzal a céllal, hogy szétboncolják. Grecsó Krisztián is arra biztatta a diákokat, hogy bármilyen, akár erősen kritikai elemzést ■ ízekre szedhetik a középiskolás diákok Grecsó Krisztián Csak egy tánc című novelláját írjanak művéről. Az április 4-ig beküldendő pályamunkákat zsűri értékeli Für Anikó színésznő vezetésével. A legjobbnak választott szöveg (Szerzője jutalma egy 150 ezer forint értékű táblagép. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése könyveket is felajánlott. A kampányra 6,9 millió forintos támogatást kaptak. Magyarországon a lakosság csak 4 százalékának jelent élményt az olvasás, ezért is tervezték a kampányt. A PI- SA2009 szakmai jelentése szerint nálunk egy gyakran olvasó diák szövegértése átlagosan annyival jobb egy nem olvasóénál, mintha három évfolyammal felette járna iskolába. Für Anikó szerint az olvasó ember más életminőséget él és máshogy viszonyul a problémákhoz. „Az olvasás az ember saját mozija, olyan képvilágot ad az olvasónak, ami csak az övé, mivel csak az ő fejében teremtődik meg” - hangsúlyozta a színésznő. ■ É. S. Viták a kamarai szavazás körül AZ AGRÁRKAMARAI választások elhalasztását követeli az LMP, amely megalázó színjátéknak tartja a most zajló folyamatot, mondván: a választási rendszer a Fidesznek és a „vele szoros szövetségben álló” Magosznak kedvez. A folyamatot több agrárszervezet is bírálta, a MOSZ és a fiatal gazdákat tömörítő Agrya is közölte, nem vesz részt benne. ■ MTI Jövő héten megy Moszkvába Orbán Vlagyimir PUTYiN orosz elnök meghívására január 31-én egynapos látogatásra Moszkvába utazik Orbán Viktor miniszterelnök - jelentette be Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára. Oroszország Magyar- ország második legnagyobb, az EU-n kívüli országok között az elsőszámú kereskedelmi partnere. ■ MTI Dolgoztatnák az összes rabot a fogvatartottak önellátásain a 17 intézetben fogva tartott 17 ezer elítélt teljes foglalkoztatása kormányzati cél - mondta Pintér Sándor belügyminiszter az állampusztai büntetés-végrehajtási intézetben. A miniszter 500 millió forintból felépült, 1100 tonna baromfihús feldolgozására képes baromfi- vágóhidat adott át. ■ MTI Pintér Sándor belügyminiszter Mennek is, maradnak is szakrendelők A rendelők többségét nem adják át az önkormányzatok Három hetük van az önkormányzatoknak, hogy eldöntsék: megtartják-e szakrendelőjüket. A rendelői szövetség felmérése szerint a többség nemet mond az államosításra, az önkormányzati szövetség elnöke viszont úgy látja, anyagi okok miatt sokan szabadulnak a rendelőktől. Haiman Éva Állami tulajdonba kerülnek május 1-jétől az önkormányzati tulajdonú szakrendelők, ha a helyhatóság úgy nem dönt, hogy továbbra is gondoskodik a járóbeteg-ellátásról. A feladattal - miként a kórházaknál - a vagyon is az államhoz kerül. Az önkormányzatoknak február 15-ig kell nyilatkozniuk szándékukról, a kormány honlapján tegnap jelent meg az Egészségügyi Államtitkárság ezzel kapcsolatos eljárásrendje. Ebben felhívják a figyelmet arra, hogy amelyik szakrendelőről nem születik képviselőtestületi döntés, azt automatikusan átveszi az állam. Szócska Miklós államtitkár megerősítette azt is, hogy május 1-jéig elidegenítési moratórium áll fenn az ön- kormányzati tulajdonban lévő rendelőintézeti ingatlanokra, vagyontárgyakra. Sőt, a gazdasági társasági formában működő rendelőknél ,a törzs-,, illetve az alaptőke nem csökkenthető, a működési forma nem változtatható meg. Az országban jelenleg 270, nem állami tulajdonú szakrendelő működik. Ebből 123- at az önkormányzat, 40-et az önkormányzat által létrehozott A központi költségvetésből biztosított források a települések nagy részében a legszigorúbb gazdálkodás melletf sem fedezik a kötelező feladatok ellátásának költségeit. A helyhatóságok nem tudják költségvetésüket a törvényben előírtaknak megfelelően, hiány nélkül tervezni, forrás hiányában számos, gazdasági társaság, míg százat magáncég működtet. A májusi államosítás csak a 123, önkormányzat fenntartású szakrendelőre vonatkozik. Hogy ezek tulajdonosai közül eddig mennyien jelezték szándékukat, nem sikerült Apieg- tudnunk a tárcától. A Magyar Járóbeteg Szakellátási, .Szövetség ugyanakkor felmérést végzett. A hatvan érintett rendelő közül a 23 nagyobb igazgatója válaszolt, közlésük alapján a rendelők 90 százalékát szinte biztosan megtartják az önkormányzatok, olyan jelzés viszont egyetlen helyről sem érkezett, eddig nyújtott önkormányzati szolgáltatás ellehetetlenül. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége ezért február 13- án Gödöllőn konferenciát szervez, ahol Pintér Sándor belügyminisztertől és Matol- csy György nemzetgazdasági minisztertől szeretnének választ kapni arra, hogyan lássák el így a feladataikat. hogy biztosan átadnák - közölte Pásztélyi Zsolt elnök. A főváros XIII. kerületének képviselő-testülete már határozott, és május 1. után is vállalja a járóbeteg-szakellátással kapcsolatos feladatokat. Gödöllőn szinte biztosan az átadás mellett döntenek, és Gémesi György polgármester, egyben a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke úgy látja, más testületek is hasonlóan gondolkodhatnak. A városvezető lapunknak azzal érvelt, hogy miközben a helyi szakrendelőhöz legalább egy tucat település lakosai tartoznak, a fenntartási, felújítási költségekhez soha más érintett helyhatóság sem járult hozzá. Az idén radikálisan megkurtított bevételekből a város egyszerűen nem képes finanszírozni a szakrendelőt. Gémesi György szerint ezzel nem. éri őket presztízsveszteség, míg Pásztélyi Zsolt úgy vélte, a rendelőjüket megtartó önkormányzatok ezt, valamint azt is szem előtt tartják, hogy a kórházakhoz csatolandó rendelők sokkal kevésbé fogják tudni kiszolgálni a helyi igényeket. A településeknél borítékolt a hiány FORRÁS: VG-GYÜJTÉS Állami tulajdonú szakrendelők száma 110 Nem állami tulajdonú szakrendelők száma 270 Ezen belül önkormányzati tulajdonban van 123 Gazdasági társaságok által működtetett 40 Magántulajdonú 107 A telefonadó sem tetszik az Európai Bizottságnak kötelezettségszegés A távközlési különadóhoz hasonló indokkal indított eljárást Brüsszel - Az NGM szerint nincs gond Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a telefonhívásokra és szöveges üzenetekre kivetett adó miatt - értesült az MTI. Egy bizottsági forrás a távirati irodának a döntést úgy indokolta, a telefonadó uniós jogot sért, mivel az adóteher- ből származó bevételt az állam nem csak a telekommunikációs szektorral kapcsolatos költségekre fordítja. Hasonló indoklással folyik kötelezettségszegési eljárás hazánk ellen a távközlési szektorra kivetett válságadó miatt is - tavaly nyáron bevezetett telefonadó, amelyből a kormány tavaly 30, ebben az évben pedig 50 milliárd forintos bevételt remélt, ezt hivatott felváltani. A távközési cégekre kivetett közterhet telefonhívások és küldött szöveges üzenetek után rótták ki. Mértéke 2013-tól magán- személy esetén havi maximum 700, nem magánszemély esetén maximum havi 2500 forint. Amíg a távközlési különadó ügye már az Európai Bíróság előtt van, a telefonadó ügyében a bizottság hivatalos felszólító levelet küldött a magyar kormánynak. Ez a kötelezettségszegési eljárás első lépése. A távközlési irányelv, amely a távközlés állami engedélyezésének szabályait határozza meg az egész Európai Unióban, A kétforintos telefonadót hivatalosan a távközlési cégek fizetik Kifogásolt szabályozás indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság Magyarországnak a vízügyi irányelv megsértése miatt indított kötelezettségszegési eljárásban, amely ezzel újabb szakaszba lépett. a bizottság azt kifogásolja, hogy Magyarország árpolitikájában a brüsszeli testület megítélése szerint nem gondoskodik a hajózási és árvízvédelmi célú víztározókkal összefüggő környezetvédelmi és vízgazdálkodási költségek megtérüléséről. Magyarország továbbá az ipari szereplők által kitermelt talajvíz költségeit sem hajtja be. azt mondja, ki, hogy a távközlési szolgáltatókra kivetett „igazgatási díjak” nem lehetnek nagyobbak, mint azok a költségek, amelyeket az engedélyezési és ellenőrzési rendszer fenntartása jelent az állam számára. A. Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a törvény nem sérti az uniós jogot, ezért nem tervezik módosítását - derül ki a tárca reakciójából. „Ezzel nem biztos, hogy számolt a kormány” - mondta a Világgazdaságnak Keszeg Ádám. A Raiffeisen Bank elemzője szerint azonban benne volt a pakliban, hogy Brüsszel megkérdőjelezi az adó jogosságát. ■ VG
