Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-22 / 18. szám

2 KORKÉP 2013. JANUÁR 22., KEDD A mintát felülírja az élet diákok Van, aki a menzán, mások étteremben esznek szívesen Az ifjabbak még nem választhatnak, de a kamaszok már nem a menzán esznek, ha nem szimpatikus nekik az aznapi menü Mintamenza: sokáig fő máig a számban érzem az ízét azoknak a kiváló borsó­főzelékeknek, amelyet az óvodában a szakács nénik készítettek nekünk, sze­rencsére elég gyakran. Mo­solygott a lelkem, valahány­szor ezt a választ kaptuk a „tessék megmondani, hogy ma mi lesz az ebéd?” kér­désünkre. Szinte nem volt olyan nap, hogy ne érdek­lődtünk volna ideje korán a menü iránt, és ha kellett, ta­nácsokkal is elláttuk a kony­hán tüsténkedő felnőtteket, akik szerintem szívesen fo­gadták építő javaslatainkat. mai nyelven úgy is mond­hatnám, hogy rendszeresen folytattunk gasztronómiai „konzultációkat”, mindkét fél örömére, közpénz felhasz­nálása nélkül. Mert a pajtá­sokkal már akkor sejtettük, hogy a hónap végén esetleg elkél a segítség a menü ösz- szeállításánál a szakács né­niknek, s ebben ki is lehetne hitelesebb tanácsadó, mint a korgógyomrú gyermek. Per­sze a konzultációk során tür­tőztetni kellett magunkat, mert a borsófőzelék mellett legszívesebben az arany- galuskát, a gyümölcslevest, a rántott- és a sült húst, va­lamint a túrós palacsintát emeltük volna be az étlapra. Megértettük és elfogadtuk - bár kezdetben annyira nem volt a fogunkra való -, hogy bizonyos napokon párolt zöldséget, spenótot és halat is kell enni a kiegyensúlyo­zott táplálkozás érdekében, amely fokozatosan történő tudatosításában a szakács nénik mellett az óvó nénik és a szüléink is szerepet vál­laltak. az átállás nem ment egyik napról a másikra, akárcsak a közétkeztetés mostani reformja, amelyet a közel­múltban útjára indított Min­tamenza program céloz meg. A kezdeményezés dicséretes, remélem, hogy a készételek világában nem kozmái oda a megvalósítása. Mintamenzaprogramot in­dított 2009-ben a dél-alföldi ÁNTSZ és a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség az egészségesebb, korszerű táplálkozás kialakítása és a közétkeztetés megújítása érdekében. Tolnában ez nem megy könnyen. Venter M.-Vizin B.- Úgy döntött néhány család, hogy kiveszi a gyermekét tő­lünk, de több szempontból sem értek egyet ezzel - vette át a szót Fábián Andrásné. A Suli-Hőst- annak ellenére, hogy akkor még nem volt ilyen jellegű kor­mányzati program, a tevékeny­ségünk kezdetétől azt vallot­tak, hogy az ételek minőségi, helyi alapanyagokból, minden­féle adalék hozzáadása nélkül készüljenek, azóta is kitartot­tunk ezen szemléletünk mel­lett - hangsúlyozta dr. Beréti Zsolt, a Völgység-Gastrofood Kft. tulajdonosa. A cég üzlet- politikája bizonyította életké­pességét, hiszen 2010-ben csu­Kft. bonyhádi divízióvezetője kifejtette, az általuk összeállí­tott menünél minden esetben figyelembe veszik az ÁNTSZ által tavaly kiadott, a közétkez­tetésre vonatkozó egészségügyi ajánlást. Ebben rögzítve van többek között, hogy az ételek csökkentett sótartalommal ké­szüljenek, mennyi szénhidrá­tot tartalmazzanak, de például az is az ajánlás részét képezi, hogy a gyermekeknek egy hé­ten mennyi kalória-bevitelre van'Sftükségük. A hónap elején összeállított menüsort tovább- küldik Szegedre, ahol egy die­tetikus átnézni és véleményezi azt. Fábián Andrásné kiemelte, pán Cikón láttak el közétkez­tetési feladatokat, viszont idő­közben Aparhant és Győré is bizalmat szavazott nekik, és a tulajdonos azon van, hogy mi­nél több településen legyen je­len ezzel a szemlélettel. Dr. Beréti Zsolt úgy látja, a minő­ségi közétkeztetés alappillére a megbízható forrásból beszer­zett, friss alapanyag, amely­nek helyben történő megvásár­lása a gazdaságra is jó hatás­sal van. egy étteremben nem biztos, hogy e szerint főznek. - Nem tudunk versenyezni velük, hi­szen náluk bizonyára többször fogyaszthatnak a fiatalok olyan ételeket - rántott hús, spagetti, pizza -, mint a menzán. A diví­zióvezető úgy látja, a probléma gyökere a családok étkezési szokásaiban keresendő: egyre kevesebben főznek otthon rend­szeresen, ha mégis a tűzhely mellé állnak, akkor is inkább a félkész ételek mellett teszik le voksukat.- Az ötlet nem tőlünk szár­mazott, néhány szülő keresett meg minket, hogy van-e lehető­ség arra, hogy csemetéje itt ebé­- nem mindig ízlik az ebéd, olyankor otthagyom a tányéron. Vannak olyan ételek, amikről nem is tudom, hogy mi akar lenni, mert otthon nem eszünk ilyet. Néha meg az íze nem jó. A tízórai és az uzsonna általában oké, de van, hogy nagyon ke­mény, száraz a zsemle, meg olyan felvágott van benne, ami mócsingos - mondja a tizenkét éves Zita, aki az egyik szekszár­di általános iskolába jár. A kis­lány és barátnői hozzáteszik deljen - nyilatkozta Bíró Gyön­gyi. A Herei-étterem üzemel­tetője leszögezte, ők nem indí­tottak kampányt a diákokért a Suli-Hőst ellen és a jövőben sem teszik, csupán megteremtettek egy lehetőséget, amivel aki sze­retne, élhet. Nem diákétkezte­tést végeznek, csupán arról van szó, hogy a naponta főzött kétfé­le menüt az iskolások számára kedvezőbben biztosítják. - Úgy gondolom, helyesen döntöttünk akkor, amikor a hozzánk érke­zők igényeire alapozva, igent mondtunk a kérésükre, hiszen a vendégek véleménye a leg­fontosabb a szakmában - fűzte hozzá Bíró Gyöngyi. még, hogy otthon mindig meg­kérdezik, hogy megették-e az ebédet a napköziben, és bizony olykor füllentenek ebben az ügy­ben. Merthogy a szülők nehez-, ményezik, hogy pocsékba megy az étel, amit kifizettek. - Az én anyukám nem balhézik -jelenti ki Zita. - Azóta nem, mióta egy­szer, amikor beteg lettem, és nem lehetett lemondani az ebé­det, anyukám elment érte, és hazahozta. Még apunak sem kellett. Jó ideje telt ház van a dombóvári hajléktalanszállón dombóvár Huzamosabb ideje túlterhelt a hajléktalanszálló. A 12 férőhelyes melegedő a hét­végén is teljes kihasználtsággal működött, ám még így is van­nak, akik az utcán fagyoskod­nak Dombóváron. Őket keresik fel éjszakánként a Viharmadár Önkéntes Mentő Egyesület tag­jai, pokrócot visznek nekik, meleg teával kínálják őket. A decemberben kezdődött kez­deményezés eddigi tapasztala­tairól Hosszú Sándor Gergely, a szervezet vezetője elmondta, hogy az enyhébb napokon mint­ha jobban elbújnának a hajlék­talanok, a fagyosabb időben vi­szont többen elfogadják tőlük a melengető segítséget. A Vihar­madár Egyesület az Egyesített Szociális Intézménnyel kötött megállapodást az önkéntes kereső szolgálatról, amelyben a szervezet tagjai mellett egy külsős önkéntes is részt vesz. A gyűjtésben az egyházak nyújta­nak segítséget. ■ H. E. A gömbölyű fogást is gyakorolták kölesd Társastáncot tanulnak a kölesdi általános iskolások a szülői munkaközösség által szervezett tanfolyamon - tud­tuk meg a helyi Béri Balogh Ádám Általános Iskolában. A foglalkozásokon összesen mint­egy harminc gyerek vesz részt, külön csoportban az alsósok és a felsősök. A táncórák pén­tekenként a tornacsarnokban zajlanak, a tánctanár Gaál Lász­ló, a szekszárdi önkormányzat által korábban „Közjóért” kitün­tető díjban részesített koreográ­fus, aki a megyeszékhelyről jár át Kölesdre. A nagyok csoportja húsz alkalommal tizenöt táncot, míg a kicsik tizenkettőt ismer­hetnek meg. A tervek szerint májusban rendezik a záróvizs­gát, az ifjú táncosok a koszo­rúcskán mutatják be tudásukat. A legutóbbi, múlt pénteki fog­lalkozáson a gyerekek a bécsi keringő történetével ismerked­tek, majd a lépéseket gyakorol­ták, köztük a kapuzó-, az abla­kos-, az emelős keringő lépéseit és a gömbölyű fogást. ■ K. S. Minőségi alapanyagok, helyi termelőktől Néha még az apukákon is kifog az ebéd Még mindig majdnem minden harmadik fiatal dohányzik füstölés az utcán Kétszer annyian választják a kézzel sodort cigarettát, mint négy évvel ezelőtt, népszerű a pipázás is dél-dunántúl Az iskolák köze­lében lévő utcákra szorultak a dohányos diákok, akik a szü­netekben, illetve a tanórák vé­geztével kisebb csoportokban fújják a füstöt. Számuk ugyan az elmúlt évekhez képest meg­csappant, azonban még a leg­frissebb felmérés adatai szerint is majdnem minden harmadik diák rendszeresen rágyújt. A szakemberek szerint ez az arány még mindig nagyon ked­vezőtlen. Harmadik alkalommal vizs­gálták hazánkban a 13-15 éves korosztály dohányzási szoká­sait egy nemzetközi kutatás- sorozat keretében. Ebből kide­rült, hogy többek között a nem­dohányzók védelmét szolgáló szabályozásnak köszönhetően egyre kevesebb fiatal szenved a dohányfüsttől, illetve a passzív dohányzás ártalmaitól, ugyan­akkor száz fiatalból huszonhét még mindig cigarettázik. A szakemberek felhívták a fi­gyelmet arra a kedvezőtlen ten­denciára, hogy az elmúlt négy évben több mint duplájára emelkedett az elfüstölt, kézzel sodort cigaretták száma, illetve egyre többen választják a ciga­retta helyett a pipát vagy a ví­zipipát. A dohánytermékek be­szerzésével kapcsolatban szin­tén elgondolkodtató eredmény született, a fiatalok több mint tizede otthon szokott dohányoz- Mivel az intézményekben tilos a dohányzás, a diákok az utcára mennek ni, majdnem fele boltban veszi a cigarettát és közülük csak na­gyon keveset utasítottak vissza az eladók a kiszolgálás során a korukra való hivatkozással. A dohányzás visszaszorítá­sára európai uniós forrásból a közelmúltban több program is elindult. Az aktuális egész­ségfejlesztési pályázatokban fontos feladatként szerepelt a dohányzás megelőzése. A kam­pány elsősorban a füstmentes élet pozitív hatásaira összpon­tosít és nem a dohányzás által okozott egészségkárosodásra, ilyen üzenet például, hogy több pénz marad az ember zsebé­ben, ha nem dohányzik. ■ Hajdú Zs. Kettőből egy kipróbálta 57% kipróbálta már valaha a dohányzást 35% jelenleg is fogyaszt valamilyen do­hányterméket __________________ 27 % jelenleg cigarettázik 7% jelenleg naponta cigarettázik 6% szívott szivart az elmúlt 30 napban 13% szívott kézzel sodort cigarettát az elmúlt 30 napban 20% szívott pipát vagy vízipipát az elmúlt 30 napban 13% már kipróbálta a dohányzást, 10 éves kora alatt próbálta először 23% soha nem dohányzott, de lehetséges­nek tartja, hogy a következő évben elkezdi a dohányzást Összesen majdnem négyezer diák vett részt a tavalyi felmérésben, 60 százalé­kuk 13-15 éves. « i 1

Next

/
Thumbnails
Contents