Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-21 / 17. szám
2013. JANUÁR 21., HÉTFŐ KÖRKÉP 5 Perbeszéd helyett jobb a párbeszéd bírósági mediáció Nem ítéletek, hanem életközeli megállapodások születnek Az elhurcoltak egyharmada már soha nem tudott hazatérni A mediációs eljárás gyorsabb, olcsóbb, eredményesebb, mint a pereskedés, s jót tesz az emberi kapcsolatoknak is. Ihárosi Ibolya Hat hazai törvényszéken 12 bírósági közvetítő kezdte meg munkáját az országban. Dr. Hankovszky Zsolt, a Szekszárdi Törvényszéken működő me- diátor elmondta, 50 nyugalmazott bírónak szerveztek 60 órás akkreditált tanfolyamot, ahol felkészítették őket a közvetítői szerep betöltésére. Az eljárás az Egyesült Államokból származik, s bár Magyarországon sem új, hiszen a bíróságokon kívül több száz meditátor működik az országban, a jelentőségéhez képest még nem igazán terjedt el ez a módszer. Más országokban 30-40 éves múltra tekint vissza ez az eljárás, és a bíróságokon akár kötelezően is alkalmazzák. Egyes vélekedések szerint a magyar emberektől ez a megoldás idegen, mert mindent inkább erőből akarunk megoldani, pedig a perben mindenki veszít, ha mást nem, pénzt időt és energiát. - Korszerűbb, a párbeszéden alapuló konfliktuskezelő kultúrát kell kialakítani - emelte ki dr. Hankovszky Zsolt. Ehhez azonban kicsit felül kellene emelkedni a konkrét vitán, és nem az Arany János-i, ha per, akkor hadd legyen per logikája szerint gondolkodni. Sokat lendíthet a helyzeten az új Polgári Törvénykönyv, amely egyes esetekben kötelezővé teszi a mediáció alkalmazását. Hosszú távú kapcsolatok esetén mindenképpen szerencsésebb a párbeszéden alapuló megegyezés. Gyermek-elhelyezési perekben gyakorta az a legnagyobb baj, hogy egyáltalán nincs kapcsolat a felek között, a korábbi vélt, vagy valódi sérelmek okozta érzelmek, indulatok vezérlik őket. Hasonló helyzet alakulhat ki más életviszonyok között kis. Dr. Hankovszky Zsolt cégbíróként szerzett tapasztalata, hogy ha gazdasági társaságok tagjai közt veszekedés, vita van, akkor az a cég előbb-utóbb tönkre megy. A megegyezés mellet szól az is, hogy a perben ' Az új Polgári Törvénykönyv egyes esetekben kötelezővé teszi a mediáció alkalmazását, mondta dr. Hankovszky Zsolt, a Szekszárdi Törvényszék mediátora előfordulhat, miszerint a döntés nem jár valódi, vagy tartós eredménnyel. Ráadásul a felek ilyen esetekben lényegében kiengedik a kezükből a döntést, hiszen azt a bíróságra bízzák. Gyakorta nem mérik fel, hogy ezzel kényszerpályára kerülnek. Míg megállapodás esetében az történik, amit a felek valóban akarnak. Az sem baj, ha furcsa megállapodások születnek - mondjuk, éppen abban egyeznek meg, hogy zöldre kell festeni a kerítést -, mert a mediáció lényege éppen az, hogy a megoldás mindkét félnek elfogadható legyen, és azt alá is írja. Olyan emberi igények kerülhetnek előtérbe a mediáció során, amit egy perben a bíró ha akarna sem tudna érvényesíteni. Akár abban is meg lehet például állapodni, hogy a gyermek láthatásán legyen jelen a nagymama, vagy a gyereket a láthatás idején is el kell vinni az uszodába, zongoraórára. A bírósági közvetítő az eljárás megindulásakor, vagy akár folyamán is gyorsan, hatékonyan tudja rendezni a jogvitát. A közvetítői eljárás gyorsabb, rugalmasabb, s nem fordulhat elő, hogy az egyik fél nyer, a másik veszít. A közvetítő segít abban, hogy a felek maguk találják meg a megoldást a problémájukra. Az ily módon létrehozott megegyezés növeli az egymás iránti bizalmat, és javíthatja az emberi kapcsolatokat, sőt a bíróságok iránti bizalmat is erősíti. Az eljárás ingyenes, nincs bizonyítás, ezért a perköltség is csökken. A mediációs eljárás kezdeményezésében nagy szerepet kapnak az első fokon eljáró bírák. Erre a lehetőségre az első idézés kibocsátásakor küldenek tájékoztatást a peres feleknek. Dr. Hankovszky Zsolt elmondta, ha a felek bejelentik, hogy igénybe veszik a közvetítői eljárást, akkor a per fél évre szüneteltethető. A megegyezésre négy hónap áll rendelkezésre. Ha ez eredményes volt, akkor kérhetik a bíróságtól a folyamatban lévő polgári per megszüntetését, vagy pedig azt, hogy a megállapodást foglalják bírói egyezségbe, így az végrehajthatóvá válik. ■ Hasznos dolog lehet a bírósági mediáció újraélesztése? Szavazzon hírportálunkon ~ ma 16 óráig: TE0L.hu Jr A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. ■ Az sem baj, ha furcsa megállapodások születnek Sikeres mediáció volt a karlócai béketárgyalás is A Szekszárdi Törvényszéken érhető el a közvetítő sikeres közvetítésnek tekinthető az a béketárgyalás, amelyet 1699. január 26-án írtak alá Karlócán. A megállapodásig 72 nap telt el, angol és holland közvetítők működtek közre megszületésében. A béketárgyalás helyszíne egy fából ácsolt négyszögletes épület volt. A négy bejáraton egyszerre léptek be a tárgyalófelek, vagyis az esemény a világ első kerekasztal tárgyalásának is tekinthető. A béke az 16831697-es, a törököket a Magyar Királyság területéről kiűzőosztrák-oszmán háborút zárta le, amely az utóbbiak vereségével zárult. Az oszmánok átengedték az osztrákoknak Erdélyt és Szlavóniát. de közvetítői eljárás volt például az is, amikor Nagy Britannia közvetített Portugália és Brazília között 1825-ben. A mai nemzetközi diplomáciai tevékenység jelentős része szintén közvetítés. a szekszárdi Törvényszéken az Országos Bírósági Hivatal elnökének kijelölése alapján dr. Hankovszky Zsolt látja el a közvetítői tevékenységet. ELÉRHETŐSÉGE: Szekszárdi Törvényszék, 7100 Szekszárd, Dózsa György u. 2. Telefon: 06/74/505-800. E-mail: biro- sag@szekszardit.birosag.hu . Félfogadási idő: szerdánként 8-12 és 13-15 óra között. A felek igénybe vehetik a közvetítői eljárást bármely bíróságon, ahol bírósági közvetítő működik. A lakóhelyük szerinti illetékes bíróság hirdetőtábláján is részletes tájékoztatást kaphatnak a legközelebb eső bírósági közvetítők nevéről, elérhetőségéről. akinek nincs peres ügye folyamatban, és nem indít pert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján található közvetítők közül választhat a kozvetitok.kim.gov.hu oldalon. bátaszék Közel 200 nevet olvastak fel a bátaszéki művelődési házban szombaton rendezett megemlékezésen közreműködő fiatalok. Nagyjából minden harmadik név után elhangzott: meghalt a Szovjetunióban. A megemlékezést a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából rendezte a Bátaszéki Német Nemzetiségi Önkormányzat és a művelődési ház. Az eseményen a II. világháború végén a Szovjetunióba kényszermunkára elvitt báta- székiekre emlékeztek. Ez volt az ún. málenkij robot, a II. világháború körüli időszak legnagyobb magyar tragédiáinak egyike. A Vörös Hadsereg által elfoglalt területekről büntetésből, a kollektív felelősségre vonás elve alapján gyűjtötték össze és hurcolták el a német nemzetiségű fiatal férfiakat és nőket. A „ma- lenkij robot” (eredetileg oroszul málenykaja rabota) „kis munkát” jelent, ami azonban igen kemény fizikai munka volt, embertelen körülmények között. Bátaszékről 186 férfit és nőt vittek el 1945. január 3-án - idézte fel a 68 évvel ezelőtt történt „szégyenteljes eseményt” Riglemé Stang Erika, a művelődési ház igazgatója. Tizenegyüknek sikerült Baján megszöknie. A többiek január 23-án érkeztek a Szovjetunióba. A hazatérés 56-uknak nem adatott meg, a munkatábor szörnyű körülményei között meghaltak. A több éves kényszermunkából a túlélők is betegen tértek vissza. A bátaszéki megemlékezés - amelyen hozzátartozók és túlélők is voltak - a II. világháborús emlékműnél koszorúzással zárult, imát mondott Herendi János címzetes kanonok. ■ K. S. Kiállítás kapcsolódott az eseményhez Elszármazottak kiállítása Két, Sióagárdról elszármazott alkotó, Sudár Sarolta és Balogh György kiállítását nyitotta meg tegnap id. Szabadi Mihály a helyi művelődési házban. Sudár Sarolta nyugdíjas gyógypedagógus, Szekszárdon él. Fotóit A teremtett világ csodái címmel tárta a közönség elé. Balogh György Pécsett él. Már elmúlt nyolcvan, de ma is aktívan fest. Képein gyakran megfigyelhető a fényjátéka a vízen, amit annak idején Sióagárdon fedezett fel. (sk) Földhasználat új nyilvántartás adatszolgáltatás Aki elmulasztja, megbírságolhatják tolna megye Január 1-től megváltoztak a földhasználati nyilvántartás szabályai. A legfontosabb: a földhasználóknak területi nagyságtól függetlenül minden termőföld - kivéve az erdőt - használatát be kell jelenteniük a járási földhivatal felé, áll az agrártárca sajtóosztályának szerkesztőségünkbe eljuttatott tájékoztatójában. A használatban bekövetkezett változásnál az eddigi adatokon túl a magánszemélyeknek meg kell adniuk a személyi azonosítójukat, az állampolgárságukat, a gazdálkodó szervezeteknek pedig a statisztikai azonosítójukat, illetve cégek esetében a cégjegyzékszámukat. Február 1-jét követően pedig kötelező adatszolgáltatást ír elő a törvény a földhasználati nyilvántartásba már bejegyzett földhasználók számára. Magán- személyeknél a személyi számot és az állampolgárságot, gazdál■ Tolna megyében a föld- használati nyilvántartás változása több tízezer embert érint kodó szervezeteknél pedig a statisztikai törzsszámot kell bejelenteni. Ez a rendelkezés a 2012. december 31-ig földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználókra vonatkozik. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek március 30-ig kell eleget tenni. A szükséges adatlapok a földhivatalok honlapjáról (www. foldhivatal.hu) a „nyomtatványok” menüpontból letölthetők. Az adatközlési bejelentéssel indult eljárás díjmentes. Ha a földhasználó több járási földhivatal területéhez tartozó termőföldet használ, úgy a bejelentését kizárólag egyik felé kell megtennie, de az adatlapon fel kell tüntetnie az összes településnek a nevét is, amelyeken a földjei vannak. A földhivatal földhasználati bírsággal sújthatja azt a földhasználót, aki adatszolgáltatási kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget. ■ M. I. I
